A svéd kormány közbenjárásában bíznak Raoul Wallenberg hozzátartozói, hogy végre kiderülhessen, hogyan és mikor halt meg a Budapesten tevékenykedő embermentő – írja a brit The Guardian.

Wallenberg 1944 júliusától szolgált a budapesti svéd nagykövetség első titkáraként, ebben a minőségében ezrével bocsátott ki életmentő menleveleket budapesti zsidóknak, 1945 januárjában azonban a szovjet Vörös Hadsereg katonái magukkal vitték a főhadiszállásukra, Wallenbergnek pedig ezután nyoma veszett. A hivatalos, 1957-ben közzétett szovjet verzió szerint Wallenberg 1947-ban a lubjankai börtönben hunyt el szívroham következében, de többen azt állították, hogy évekkel a halálozás hivatalos dátuma után is találkoztak vele.

Wallenberg családja évtizedek óta küzd az orosz hatóságokkal, hogy megismerhessék hozzátartozójuk sorsát, szeretnének betekintést nyerni bizonyos titkosított dokumentumokba, amelyek szerintük közelebb vinnének a történtek felgöngyölítéséhez.

A család és a velük kapcsolatban álló Wallenberg-kutatók hozzáférést szeretnének a Wallenberggel közös cellában tartott német diplomatáról szóló aktákhoz, a Vörös Hadsereg és a hírszerzés bizonyos anyagaihoz, illetve egy bizonyos titokzatos "7-es számú fogoly" anyagához, akit Wallenberg hivatalos halálozási dátuma után kihallgattak, és aki a kutatók szerint maga Wallenberg lehetett.

A családtagok adatszolgáltatási kérését legutóbb tavaly februárban utasította el a moszkvai fellebbviteli bíróság, a hozzátartozók akkor is azt szerették volna elérni, hogy cenzúrázatlan formában férhessenek hozzá a dokumentumokhoz. Wallenberg unokahúga, Marie von Dardel-Dupuy most a svéd kormány segítségében bízik, és a héten a svéd külügyminisztérium képviselőivel fog találkozni, hogy megkérje őket, segítsék a kutatást és gyakoroljanak nyomást az orosz félre.