Fordulat az izraeli–iráni háborúban: Moszkva kétszeresen is elszámította magát
Oroszország sorra veszíti el szövetségeseit: Szíriából egyre inkább kiszorulnak, s az Irán elleni izraeli–amerikai fellépés is kényelmetlen helyzetbe hozza Moszkvát.
Az Országgyűlés 119 igen, 40 nem szavazattal és 15 tartózkodás mellett fogadta el kedden Palkovics László innovációért és technológiáért felelős miniszter törvényjavaslatát a szakképzésről, amely a 2011-ben elfogadott elődjét váltja fel.
A törvény preambulumában célként jelölik meg a többi között egy olyan szakképzési rendszer kialakítását, amely a tudásalapú gyakorlati tanulásra, a digitális tudás fejlesztésére, a kreatív és széles látókörű gondolkodásra, továbbá a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodás képességére oktat, a szakképzés és a gazdasági szféra közötti együttműködés erősítését alapozza meg, valamint valós piaci esélyt és biztos megélhetést biztosít.
A 2020/2021-es tanévtől a szakképző intézményeknek két típusa lesz: a technikum és a szakképző iskola. Az ötéves technikusképzéssel az előterjesztő célja az, hogy néhány éven belül kinevelhető legyen a ma például a jármű- és a vegyiparból hiányzó középvezetői kör. Fontos törekvés az is, hogy a technikusi képzésből – érettségi megszerzésével – egyenes út vezethessen a felsőoktatásba; a technikusi vizsga emelt szintű érettséginek felel meg.
A szülő felelősségévé tenné a KDNP, hogy szakmát szerezzen a gyerek
A tankötelezettség felső korhatárához nem nyúlnának.
A technikum mellett a hároméves szakképző iskola is alapozó képzéssel indul. Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára egy hete azt mondta, a szakképző iskolákban az egyéves ágazati alapozót kétéves szakmai képzés követi, a technikumokban pedig a kétéves ágazati alapozó végeztével az eddigi egy évről három évre bővül a szakmai képzés.
A gyakorlati oktatás esetén szakképzési munkaviszony jön létre a tanuló és a duális képzőhely, vagyis a gyakorlatot szervező cég között. Erre a jogviszonyra a munka törvénykönyvét kell alkalmazni bizonyos eltérésekkel, így például a szerződés alanya munkavállalóként a 15. életévét betöltött tanuló is lehet.
Tanulmányi eredményétől függően a nappali oktatásban résztvevő tanuló ösztöndíjra jogosult, emellett egyszeri pályakezdési juttatást is kaphat, ha befejezi a képzést és szakmát szerez. Pölöskei Gáborné közlése szerint a szakképzési ösztöndíj a szakképző iskolák 9. évfolyamában egységesen 14 ezer forint, majd a teljesítménytől függően 10 ezer és 50 ezer forint közötti azoknak, akik nem vesznek részt duális képzésben. A technikumokban a 9. és 10. évfolyamosok havi 7 ezer forintot kapnak egységesen, és további juttatásokra is jogosultak. Ösztöndíjat a munkaszerződéssel nem rendelkezők kaphatnak, a duális képzésben részt vevők a minimálbér 25-60 százalékára számíthatnak, ami az utolsó évben akár 100 százalékra is emelkedhet. A sikeres szakmai vizsgát követően a tanulók vizsgaeredménytől függően 150 ezer és 300 ezer forint közötti összeget kaphatnak.
A jogszabály újdonsága az úgynevezett "dobbantóprogram", amely az általános iskolát el nem végző, magatartási és tanulási zavarokkal küzdő, az iskolai rendszerű oktatásban lemaradó tanuló, illetve képzésben részt vevő diák felzárkóztatását szolgálja, a későbbiekben pedig egy részszakma megszerzését biztosítja.
KDNP-s kezdeményezésre került a jogszabályba, hogy a tanuló törvényes képviselője – a gyermek gazdasági és társadalmi életben való önálló részvétele esélyeinek elősegítése érdekében – köteles gondoskodni arról, hogy a tankötelezettségét teljesített kiskorú gyermeke vagy a nevelése alatt álló kiskorú tanuló kimaradása esetén tizennyolc éves koráig, de legalább egy részszakma megszerzéséig tanulmányokat folytasson. Ha a szülő ennek nem tesz eleget, szüneteltetik a gyermek után járó valamennyi juttatást.
A törvény szerint szakképző intézmény alkalmazottja az eddigi közalkalmazotti státus helyett munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban állhat. Az ITM helyettes államtitkára a változásról azt mondta, a szakképzésben a követelmények jelentősen eltérnek a közneveléshez képest. A szakképzésben a tanárok a törvény alapján oktatóknak minősülnek, foglalkoztatásuk a munka törvénykönyvének hatálya alá kerül. Ennek indoka, hogy a közalkalmazotti bértábla a szakképzés számára nem felel meg, hiszen a műszaki végzettségű oktatókat csak versenyképes fizetéssel lehet a tanári pályán tartani, és a tapasztalt szakemberek részvétele is csak így biztosítható a szakképzésben.
Kikerül 30 ezer tanár a közalkalmazotti jogviszonyból
Kedden benyújtja az ITM az Országgyűlésnek az új szakképzés törvény tervezetét. Ezzel már jövőre sok iskolának megváltozik megint a neve, a szakképzésben dolgozók magasabb bért kaphatnak, ám elvesztik a közalkalmazoztti jogviszonyukat.
Pölöskei Gáborné közölte, az összes oktatói bértömeg a szakképzésben 123,6 milliárd forintról 158,6 milliárd forintra nő, az oktatók munkáltatói döntés alapján korlát nélkül részesülhetnek egyéb juttatásokban, megmarad a jogosultságuk a jubileumi jutalomra, a pedagógusigazolványra.
A változásokat a 2020/2021-es tanévtől felmenő rendszerben vezetik be.
A jogszabály szakaszosan lép hatályba, legtöbb paragrafusa 2020. január 1-jétől hatályos, a szakképzési hozzájárulással kapcsolatos rendelkezései azonban csak 2021. január 1-jétől.
