Száz évvel ezelőtt a hentes nem csak húst vágott: sokszor ő volt a település egyik legtekintélyesebb polgára. Brauch Ferenc és Bittner János emléke a múlté, ma évente mindössze egy tucat fiatal választja ezt a szakmát országban. Kétrészes cikksorozatunk első részében ennek járunk utána, hogyan lett egy egykor megbecsült polgári foglalkozásból ma kihalófélben lévő szakma.
Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter négy jogszabály-módosító csomag és egy határozati javaslat megtárgyalását kezdeményezte a szünidőben is dolgozó Országgyűlés számára.
Lannert Judit miniszter arról írt, hogy a gyermektáborokban a szabadtéri programokat lehetőség szerint védettebb beltérbe kell szervezni.
A változtatások már a következő tanévtől érvénybe léphetnek az oktatási és gyermekügyi miniszter ígérete szerint.
Tucatnyi lehetőség közül válogathatnak a középiskola-választás előtt álló felvételizők az általános tanrendű gimnáziumoktól a technikumokon át a nemzetközi középiskolákig. Röviden bemutatjuk, melyik iskolatípus mit kínál a felvételizőknek.
A miniszterelnök szerint végelgyengülésre van ítélve az az ország, amelyben milliószám élnek olyan emberek, akik munka helyett ügyeskednek, kijátsszák a szabályokat, vagy éppen állami állásért kuncsorognak.
Sokan végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert, majd később ismét iskolapadba ültek, hogy szakmát szerezzenek.
Hiába sorolja egy levegővétellel két percig a fiataloknak nyújtott támogatásokat Varga-Bajusz Veronika államtitkár, a boldog fiatalokat bemutató vágóképeket egyelőre Oroszországból kellett beszereznie a kormánynak.
Pálmai Gergely veszi át Pölöskei Gáborné megüresedett helyét.
A kormány megint átírta a költségvetést, és Lázár Jánosra bízta Makovecz Imre életművének gondozását.
Orbán Viktor egyik legfontosabb politikai célját hivatott megoldani Pölöskei Gáborné: a munkaalapú társadalmat kell megalapoznia a reménybeli uniós támogatásokból. Egyelőre annyi látszik ebből, hogy egy csomó közpénz baráti kezekben landol.
Gimnáziumok helyett a szakképzésbe akarja terelni Orbán Viktor az általános iskolából kikerülőket. A mesterterv részben bevált, de a több munkáskezet látni akaró kormányfő nem elégedett.
Ha az intézmények a központi elvárásnak megfelelően bonyolítják le a felvételit, az sok általános iskolást foszthat meg a gimnáziumi továbbtanulástól, és többen kerülhetnek szakképzésbe. Az Arany János Programban vagy a Honvéd Kadét Programban viszont nincs központi elvárás.
Úgy látszik, némi késéssel a kormány is rájött, hogy az eddigi döntések nem voltak egyértelműek.
Viszont nem csak az állami, hanem az egyetemi és az egyházi szakképzői intézmények oktatói is fognak kapni valamekkora emelést.
A szakszervezeteket nem tájékoztatták, és a rendeletben sincs benne, de a minisztérium szerint a 24 ezer szakképzési oktató ugyanazt a béremelést kapja, mint a pedagógusok.
Most is úgy van, hogy egy sor szakmunkát lehet szakképzettség nélkül, de szakfelügyelet mellett végezni, ami logikus, nem foghatja a létrát minden villanyszerelőnek egy másik szakképzett villanyszerelő. A kormány mindenesetre egy félreértésen alapuló közfelháborodás miatt inkább kihátrál egy jórészt technikai jellegű jogszabály-módosításból.
A tervezetről már társadalmi egyeztetés zajlik.
Egy héttel a tanév kezdése előtt, és egy nappal a közoktatási területre vonatkozó rendelet után megjelent a 2023/2024-es szakképzési tanév rendje.
A nyári szakmai gyakorlat és „sajátos oktatásszervezési igények” miatt más lehet a tanév rendje ősztől a szakképzésben, mint a többi iskolában.
