Az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának az ülése Genfben Magyarországgal foglalkozott szerdán és csütörtökön. A gyermekjogi szakértők majd három órán át tárgyalták a Magyarországon élő gyerekek helyzetét.

Az első ülésnapon előkerült a gyöngyöspatai szegregációs perben megítélt kártérítés ügye is. A Dél-Afrikai Köztársaságból delegált tag, Ann Skelton azt akarta megtudni, hogy igaz-e, hogy a magyar kormány nem akarja kifizetni a kártérítés, amit jogerős bírósági ítélet ítélt meg nekik.

Az Emmi család- és ifjúságpolitikáért felelős helyettes államtitkára, Beneda Attila válaszolt a szakértőnek és azt mondta:

szeretnék mindenkit teljességgel megnyugtatni abban, hogy a magyar kormány természetesen tiszteletben tartja a független magyar bíróságnak a döntését.

A minisztérium csütörtökön a közleményében azt írta, hogy nem vitatják, hogy kár érte a gyerekeket, a minisztérium álláspontja azonban az, hogy elsősorban a gyöngyöspatai roma gyerekek érdekeit kell szem előtt tartani: az oktatásban érte őket kár, ezért nem pénzzel, hanem oktatással, fejlesztésekkel, képzéssel, nyelvtanulással kell kárpótolni ezeket a gyerekeket.

A miértre viszont eddig nem kaptunk választ, a genfi ülésen Beneda azt mondta, hogy:

mindenképpen szeretnénk elkerülni azt, hogy a Kúria döntése által keletkezett bármilyen pénzbeli vagy természetbeni kifizetés ne a gyerekekhez jusson.

Azt is hozzátette, hogy jelenleg is folynak egyeztetések a kormány és az érintettek között az ügyben.

Mindeközben már Brüsszelben is téma a gyöngyöspatai ügy. Christian Wigand, az Európai Bizottság illetékes szóvivője pénteken azt mondta, a bíróságok döntését az európai uniós tagországokban be kell tartani, ez alapvető kötelesség, továbbá különbséget kell tenni a tettek és a szavak között, a nyilatkozatok mellett meg kell nézni, hogy milyen tényleges lépések követik az igazságszolgáltatás határozatait.

A Debreceni Ítélőtábla másodfokú ítéletében a Gyöngyöspatán élő roma családoknak százmillió forint kártérítés megfizetésére kötelezte a tankerületet és az önkormányzatot szegregáció miatt. Orbán a múlt pénteki rádióinterjújában arról beszélt, hogy "a magyarok nem rasszisták, nem utasítják el a cigányokat élből", de azt a magyar ember sohasem fogja elfogadni, ha pénzt adnak a semmiért. "Mindent megadunk, de pénzt nem adhatunk", fogalmazott a kormányfő, aki úgy vélte, hogy "szerencsétlen" bírói ítélet született.