“Volt olyan tanárunk, aki azzal fenyegetett, hogy behívja a Magyar Gárdát az utcáról, ha nem csináljuk ezt, vagy azt.”

Ez volt a beszámolók közül az első, amire felkaptam a fejem péntek reggel Gyöngyöspatán egy cigánysori ház nappalijában ülve, ahol három fiatal, Bangó István, Berki Dávid és Csemer Nikolett mesélt azokról az időkről, amikor a patai iskola “cigány osztályába” jártak. Előtte szóba került már, hogy az ott töltött évek alatt ők, a roma gyerekek nem mehettek fel az iskola emeletére, ahova a magyar gyerekek jártak, nem vehettek részt osztálykirándulásokon, nem használhatták az iskola uszodáját és számítástechnika órát sem tartottak nekik. Sőt ők nem is voltak “valahányadik” osztályosok, ugyanis összevont osztályokba tették az összes gyereket, ahol mindenki ugyanazt a tananyagot hallgatta, mindegy, hogy ötödikes, vagy nyolcadikos lett volna.

De az utóbbiakat már olvastam Gyöngyöspatára készülvén azokban a cikkekben, amik Orbán Viktor csütörtöki sajtótájékoztatója után felelevenítették a gyöngyöspatai szegregációs pert. Ebben a 2016-óta tartó eljárásban 60 gyermeket képviselt az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekekért Alapítvány (CFCF). Tavaly szeptemberben végül másodfokon is úgy döntött a bíróság, hogy a gyermekek kárpótlásra jogosultak.

A bíróság a 2004 és 2012 közötti időszakra a fizikai elkülönítés és az oktatás színvonal miatt félévente 500 ezer, míg a 2012-2017 közti időszakra - már csak fizikai elkülönítés miatt - félévenként 300 ezer forint kártérítést ítélt meg a diákoknak. Összesen 99 millió forintról van szó. (A tárgyalásokat az Abcúg követte szorosan).

A szeptemberi döntés mérsékelt sajtóérdeklődést váltott ki, majd múlt szombaton a térség fideszes országgyűlési képviselője, Horváth László kezdett arról beszélni, a kártérítési összeg bedöntheti Gyöngyöspatát, az egész ügyet a "Soros-hálózat" pénzszerző akciójának titulálta és kormányzati segítséget kért. (Horváth szerint két héten belül fizetni kell, azonban az ügy még a Kúria előtt van, amely közleményben tudatta, még nem hoztak döntést.) Így érkezünk a csütörtöki miniszterelnöki sajtótájékoztatóhoz, ahol ez hangzott el Orbán Viktor szájából:

Én nem vagyok gyöngyöspatai, de ha az lennék, megkérdezném, hogyan lehet, hogy a velem egy faluban élő, etnikailag meghatározó csoport tagjai nagy összeget kapnak mindenféle munka nélkül, én meg itt keccsölök egész nap, nem tudom, hány órát, napot vagy évet kell dolgoznom ezért. Hogy is van ez? Az így gondolkodóknak igazuk van. (...) Én nem tudom, hogy most pontosan mit kell tenni, de hogy ez nem maradhat így, az bizonyos. Szerintem a gyöngyöspataiaknak igazságot kell szolgáltatnunk.

Orbán Viktor keresztesharcának áldozatai a Gyöngyöspatai cigányok - kommentálta a miniszterelnök szavait, Farkas Lilla, a CFCF ügyvédje, aki maga is képviselte a gyöngyöspatai gyerekeket.

Ha nem foglalkoznék évek óta ezekkel a fiatalokkal, pusztán jogászként valószínűleg a legfontosabbnak azt tartanám, hogy ezzel a miniszterelnök a nem vagyoni kártérítés jogintézményét, a rendszerváltás egyik vívmányát tagadja meg.

Merthogy a gyöngyöspatai gyerekeknek megítélt összeg ebből a szempontból ugyanolyan kártérítés, mint amikor egy baleset károsultjai, vagy akár egy késéssel indult repülőjárat utasai az őket ért kellemetlenségekért pénzt kapnak. Bőven van példa a gyöngyöspataihoz hasonló szegregációs perekben hozott kártérítésekre is, több esetben fejenként magasabb összeget is megítéltek már, mint itt, ám ez az ügy azért precedens értékű, mert soha nem fordult elő, hogy ennyi család összefogjon és együtt végigvigyenek egy ilyen pert - magyarázza Farkas.

És hogy miért épp ebben a városban történt ez meg? "A Magyar Gárda miatt Gyöngyöspata a magyar rasszizmus egyik fellegváraként vonult be a köztudatba 10 évvel ezelőtt. Nem csoda, hogy ez az a hely, ahol összefogtak a roma családok.”

A gárda-felvonulások élénken élnek a három roma fiatal emlékeiben. Azért kaptam fel a fejem a gárdával fenyegetőző tanár hallatán, mert addigra azt is elmesélték, milyen volt, amikor alig tíz évesen, a házukban összehúzódva hallgatták, ahogy a gárdisták ordítanak az utcán. "Büdös cigányok, elpusztultok" - idézték fel a kisgyerekként hallottakat.

A nagy összegű kártérítés híre a településen újabb feszültségeket hozott.

"Nem sok esélyt látok a megbékélésre itt Gyöngyöspatán. Még ha mi szeretnénk is, úgy gondolom, nem találnánk megértő fülekre. Hiszen ezt ők kezdték a gárdával" - mondja a helyi Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, Csemer Géza. Majd keserűen mesél arról a barátjáról, aki sokszor vendége volt a családjának, majd később gárda-egyenruhában látta viszont.

Ezek ellenére már a miniszterelnöki nyilatkozat utáni este egy Facebook-posztban kérte a gyöngyöspatai cigányokat és a többségi társadalom tagjait arra, hogy nyugodtan és felelősen álljanak a kérdéshez.

Az életben való érvényesülés az iskolapadban kezdődik, ezt a lehetőséget vették el ezektől a gyerekektől, és ez az az okozott kár, amiért a bíróság szerint kártérítés jár. Mi elfogadjuk és tiszteletben tartjuk a független bíróságok döntéseit, és bízunk benne, hogy az eddigi, évtizeden át tartó jogszerűtlen magatartás után végre jogkövetően állnak a felelősök is a gyöngyöspatai romákhoz. Nem kérünk se többet, se kevesebbet. Azt viszont mindenkitől elvárjuk, hogy az eddigi folyamatos jogsértések után úgy tudjuk lezárni a kártérítés kifizetésével a múltat, hogy újabb jogsértés, újabb megaláztatás már ne érje a patai romákat.

- fogalmazott a posztban. Ma azt mondta, mindenki tegye fel magának a kérdést, hogy a gyerekeknek fejenként megítélt 1-2 millió forintért odaadná-e a gyerekkori élményeit, a nyelvtudását vagy épp a szakmáját - mindazt, amihez a gyöngyöspatai roma gyerekek nem juthatnak hozzá. Szeretné, ha mindenki tiszteletben tartaná a bíróság döntését.

Azt a bírósági döntést, amely másodfokon lezárult, ám az alperesek (az iskola és az önkormányzat, az iskola korábbi fenntartója) a Kúrián támadtak meg. Az ítélet viszont jogerős maradt, mert a Kúria az ítélet végrehajtását nem függesztette fel a december 16-i döntésével. Ezért mondhatta a fideszes Horváth azt, hogy január 17-éig ki kell fizetni az évekig szegregáltan oktatott romák számára megítélt 99 millió forintot.

A felperesek, tehát a CFCF segítségével nyertes roma családok megjelölték, hogy mely alperestől követelik a pénzt. Ők az iskolát jelölték meg, melynek így mostani fenntartóját, a KLIK-et terhelheti a fizetési kötelezettség. Tehát Horváth állításával ellentétben nem az önkormányzatnak kell fizetnie, bár a település polgármestere, a fideszes Hevér Lászlóné is úgy számol, jövő péntekig korábbi fenntartóként nekik 80 milliót kell fizetniük. "Ezt nem érdemeltük meg" - mondta a Magyar Nemzetnek.

Farkas Lilla, a CFCF jogásza több helyütt cáfolta, hogy az önkormányzatnak fizetnie kellene, ahogy azt is elmondta, hogy ha mégsem fizetnek, behajtható a kártérítés, ők mégsem indítanak eljárást, hanem megvárják a Kúria nyárra várható ítéletét.

“Vannak családok, akik minél hamarabb a pénzükhöz szeretnének jutni, ám ha a Kúria döntése változtat a jogerős ítéleten (például kevesebbet ítél meg), annak a következményeivel is számolnunk kell, úgyhogy a többség egyetértésben várja azt. Hiszen nem csak egyes emberek magán érdekeit nézzük, hanem a közösségét" - zárja Farkas Lilla.

A cigánysoron alig van olyan család, akit ne érintene a kártérítés ügye. Mindannyian várják, és a legtöbben azt mondják, a házra akarják költeni a pénzt. A fent már bemutatott fiatalok egyike, Berki Dávid egy OKJ-tanfolyamon is részt szeretne venni. Hegesztőnek tanulna. Mindannyian azt mondják, Gyöngyöspatán képzelik el a jövőjüket.

Kerestük Gyöngyöspata fideszes polgármesterét, Hevér Lászlónét, aki bár bent volt a hivatalban, de fontos tárgyalásaira hivatkozva nem állt szóba kollégánkkal. Arról kérdeztük volna, hogy mit gondol a miniszterelnök szavairól. Hogy a perről mit gondol, azt a hét elején a Magyar Nemzetnek elmondta.