Tényleg nem lett akadálya a bírói múlt hiánya annak, hogy Varga Zsolt András legyen a Kúria elnöke: a parlament kétharmadának titkos szavazása után megkapta kilenc évre a pozíciót, így ő váltja Darák Pétert. Bár az MSZP el akarta halasztani a szavazást, ezt leszavazták.

Áder János jelöltjének szavazásáról az ellenzéki képviselők egyszerűen kivonultak az ülésteremből. 161-en szavaztak, nem volt érvénytelen szavazat. Ebből 135 igen, 26 nem és nulla tartózkodás volt. Az eredményt megtapsolták a kormánypárti képviselők, Varga pedig letette esküjét.

Varga Zsolt András október 8-án már átesett a parlament igazságügyi bizottságának meghallgatásán: akkor a bizottsági tagok kilenc igen és két nem szavazattal támogatták a jelölést. (Szemben az Országos Bírói Tanáccsal, amely nem támogatta jelölést.) A parlamenti bizottság előtt válaszolt a kínosnak tűnő kérdésekre is: például hogy nem tartja-e összeférhetetlennek, hogy évekig Polt Péter legfőbb ügyész helyetteseként dolgozott, és nincs semmiféle ítélkezési tapasztalata. Szerinte neki a Kúria elnökeként roppant kevés befolyása lesz az ítéletekre, és bátran támaszkodhat ebben a helyzetben a jogi múltjára (eddig az Alkotmánybíróságon dolgozott), Polt Péterrel való munkakapcsolata pedig szerinte nem hagyott benne olyan mély nyomot, mint amilyenre sokan tippeltek.

Vargha Ferenc koronaügyészre hivatkozva kiemelte akkor, szerinte a bírói függetlenségre nem a politikai befolyás jelenti a legnagyobb veszélyt - ugyanis az törvénysértő, és könnyű neki ellenállni -, hanem a nyilvánosság, ez jelent terhet.