Trump vámháborúja nagyhatalmi présbe szorította a mindig lavírozó Indiát
Az Indiára kiszabott magas amerikai vámok alááshatják a két ország közeledését, aminek Kína és Oroszország is csak örülhet.
Megismerték Varga Zsolt András szakmai önéletrajzát, meghallgatták és kérdéseket intéztek hozzá, majd 1 igen, 13 nem szavazattal, tartózkodás nélkül úgy döntöttek, hogy
nem támogatják a Kúria elnökévé történő megválasztását
– közölte az Országos Bírói Tanács (OBT).
A testület, amely a vonatkozó törvények alapján nyilvánított előzetes véleményt a jelöltről, indoklásában azt írta: elismerik a Varga Zsolt András tudományos területen szerzett érdemeit, alkotmánybíróként és a legfőbb ügyész helyetteseként a tágabb értelemben vett igazságszolgáltatásban szerzett tapasztalatát, valamint személyes kvalitásait és felkészültségét. A tagok számára meggyőző és megnyugtató volt, amit a meghallgatáson a jogegység, a bírósági szervezet tekintélye, a folyamatban lévő ügyekben az utóbbi időben tapasztalt nyilvánosan megfogalmazott kritikák közbizalmat romboló hatását illetően elmondott.
Nem lehet azonban elvonatkoztatni attól a ténytől, hogy a jelölt korábban a bírósági szervezetrendszerben egyáltalán nem végzett ítélkezési tevékenységet, tárgyalótermi tapasztalattal nem rendelkezik, a peres ügyek és a bírósági igazgatás terén gyakorlati múltja nincs. A rendszerváltás óta kizárólag olyan személy töltötte be a Legfelsőbb Bíróság, illetve Kúria elnökének tisztségét, aki ezt megelőzően hosszabb-rövidebb ideig bíróként is dolgozott.”
Az OBT emlékeztetett, hogy Varga Zsolt András jelöltté válását két közelmúltbeli törvénymódosítás tette lehetővé, ami „nem feleltethető meg annak az alkotmányos elvárásnak, hogy a bírósági szervezetrendszer csúcsára a más hatalmi ágaktól független, külső szemlélő számára is pártatlannak látszó személy kerüljön.”
A főbírójelöltet csütörtökön az Országgyűlés igazságügyi bizottsága is meghallgatta, és ahogy az várható volt, kilenc igen és két nem szavazattal támogatta a jelölését.
A kúriai elnök megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának titkos szavazatára van szükség.
A Kúria elnökjelöltje nem bánja, ha a jog a kormányzás eszköze
Polt Péter legfőbb ügyész bizalmasa, a szakmai körökben elismert, de bíróként sosem dolgozott Varga Zs. András kerülhet a legfelső bírói testület élére.
Ahogy korábban megírtuk, az eddig Varga Zs. András néven szerepelt Varga Zsolt András 52 éves, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető professzora. Marosvásárhelyen született, a romániai forradalom időszakában bekapcsolódott a diákmozgalmakba. 1990 márciusában maga is ott volt az RMDSZ marosvásárhelyi székházának padlásán Sütő András íróval együtt, amikor a román tüntetők megostromolták az épületet és megverték az írót. Az eset után elköltözött Romániából, és Magyarországon tanult jogot.
Polt Péter legfőbb ügyész egyik legközvetlenebb munkatársa, 2000-2006 és 2010-2013-ban helyettese volt.
Korábban az ombudsmani hivatalban dolgozott. Bíró soha nem volt, ami nem csak azt jelenti, hogy nincs ítélkezési gyakorlata, hanem azt is, hogy nem járta végig a ranglétrát, és nem tapasztalta meg a független bírói létet.
Az Országos Bírói Tanács már szeptember 9-i ülésén jelezte, hogy ez utóbbi a legfőbb kifogása vele szemben, s egyben az új törvény megváltoztatását kezdeményezte. Varga az év végén távozó Darák Péter helyére kerülhet, aki szintén az OBT tagja. A szeptemberi ülésen ő sem látott kifogásolni valót abban, hogy bírói tapasztalat nélkül kerülhet valaki az ő székébe.
