Varga Zsolt András alkotmánybírót jelölte a köztársasági elnök a Kúria elnökévé Darák Péter helyére, akinek megbízatása ez év végén lejár. Megválasztásának egyetlen feltétele, hogy mondjon le az alkotmánybírói tisztségről.

A hvg.hu már júliusban beszámolt arról, hogy egy törvénymódosítás adta lehetőséggel élve Áder János elnök bíróvá nevezett ki hat olyan alkotmánybírót, akik soha nem voltak bírók. A jogszabály szerint ha valamelyikük távozik az Ab-ról, kötelezően és pályázat nélkül kúriai tanácselnöki beosztást kap.

Ezek közé tartozik az eddig Varga Zs. András néven szerepelt Varga Zsolt András, aki 52 éves, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető professzora. Marosvásárhelyen született, a romániai forradalom időszakában bekapcsolódott a diákmozgalmakba. 1990 márciusában maga is ott volt az RMDSZ marosvásárhelyi székházának padlásán Sütő András íróval együtt, amikor a román tüntetők megostromolták az épületet és megverték az írót. Az eset után elköltözött Romániából, és Magyarországon tanult jogot.

Polt Péter legfőbb ügyész egyik legközvetlenebb munkatársa, 2000-2006 és 2010-2013-ban helyettese. Korábban az ombudsmani hivatalban dolgozott. Bíró soha nem volt, ami nem csak azt jelenti, hogy nincs ítélkezési gyakorlata, hanem azt is, hogy nem járta végig a ranglétrát, és nem tapasztalta meg a független bírói létet. Ez a fő kifogása az Országos Bírói Tanácsnak is, amely szeptember 9-i ülésén – a jelek szerint elkésve – a törvény megváltoztatását kezdeményezte.

Meglepő módon azonban nem csak a kormány jelen volt képviselője, hanem az OBT tagjaként a távozó Darák Péter jelenlegi kúriai elnök sem látott kifogásolnivalót abban, hogy bírói tapasztalat nélkül kerülhet valaki az ő székébe.

Varga Zsolt András már 2014-es alkotmánybíró-jelölti meghallgatásán feltűnt néhány eredeti és vitatott gondolatával. Néhány héttel korábban egy konferencián azt mondta, hogy meg kellene fontolni törvényes a dinasztia visszahelyezését a jogba és az Apostoli Királyság helyreállítását épp úgy, mint a szabad királyválasztás törvénybe iktatását. Egy szakcikkben nemrég a lengyel kormány mellé állt a lengyel igazságszolgáltatás függetlenségét védő EU-bírósággal szemben, mert szerinte éppen az ellentétes a bírói függetlenséggel, ha a bíró bírálhatja a rá vonatkozó törvényt.

A kúriai elnök megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának titkos szavazatára van szükség. Ha a szavazásra az október 11-i tiszaújvárosi pótválasztás győztesének eskütétele előtt kerül sor, akkor ez a többsége a Fidesz–KDNP-nek megvan: 198-ból 132 fő. Ha a kormánypárti jelölt győz, és leteszi az esküt, akkor is megvan: 199-ből 133. Ha az ellenzéki jelölt győz és ő is szavaz, feltehetőleg a jelölt ellen, a kormánypártokkal többnyire együtt szavazó Ritter Imre német nemzetiségi képviselő akkor is biztosíthatja a minősített többséget.

Érdekes módon sehol nem merült fel a most 57 éves Darák Péter megválasztása újabb 9 évre, pedig ezt se az Alaptörvény, se a bírósági szervezeti törvény nem tiltja. De ő időnként függetlenséget mutatott, és visszautasította a politikusok beleszólását az ítélkezésbe. Orbán Viktornak és a bizonyára az ő szándékát követő köztársasági elnöknek azonban fontosabb, hogy a legfőbb ügyész bíróként sosem dolgozott bizalmasa kerüljön a legfelső bírói testület élére.