Nógrád megyében minden ötödik általános iskolás a korai iskolaelhagyás határán billeg, a budapestieknek csupán a 4,11 százalékát veszélyezteti ez.
hvg.hu
Tizenkétezer diák közül majdnem kétezret veszélyeztet lemorzsolódás Nógrád megyében – derül ki az Oktatási Hivatal legfrissebb, a 2019/2020-as tanév második félévére vonatkozó adataiból, amelyet az Eduline ismertetett.
A HVG oktatási szakportálja azt írja, hogy Nógrád továbbra a legrosszabb eredményű megye, amelyet a korábbi évekhez hasonlóan Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye követ. Borsodban hatezer diákot (a tanulók 11,74 százalékát), Szabolcsban pedig közel ötezer diákot (a tanulók 10,9 százalékát) fenyeget korai iskolaelhagyás.
A köznevelési törvény azokat a diákokat sorolja a lemorzsolódással veszélyeztett tanulók közé, akiknek a tanulmányi átlaga közepes alatti, vagy akik az előző tanévi átlageredményükhöz képest legalább 1,1-es romlást mutatnak – nekik célzott segítségre van szükségük ahhoz, hogy tovább tudják folytatni tanulmányaikat és iskolai végzettséget szerezzenek.
A lemorzsolódással legkevésbé veszélyeztetett diákok Budapesten (3,57 százalék), Győr-Moson-Sopron megyében (4,41 százalék) és Csongrád-Csanád megyében (5,12 százalék) élnek.
A lemorzsolódással veszélyeztetett diákok száma és aránya nemcsak megyénként, hanem iskolatípusonként is eltérő. Nógrád megyében például az általános iskolások több mint 20 százaléka tartozik ebbe a kategóriába – vagyis minden ötödik diákot fenyeget a lemorzsolódás. Az összesített listához hasonlóan itt is a borsodi (16,47 százalék) és a szabolcsi (14,76 százalék) diákokat fenyegeti leginkább a korai iskolaelhagyás, eközben a budapesti általános iskolások mindössze 4,11 százaléka, a csongrád-csanádiak 6,09 százaléka, a Pest megyeieknek pedig a 6,52 százaléka billeg a lemorzsolódás határán.
A szakképző iskolákban ennél is aggasztóbbak az adatok: Győr-Moson-Sopron megye (8,27 százalék) kivételével mindenhol 10 százalék felett van a lemorzsolódással veszélyeztetettek aránya. Sőt Nógrád megyében eléri a 20,01 százalékot. Ezt 16,75 százalékkal Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, majd 16,17 százalékkal Zala megye követi. Érdekesség, hogy még Budapest és Pest megye is a középmezőnyben szerepel a 11,97 százalékos, illetve a 14,04 százalékos aránnyal.
A technikumokban és szakgimnáziumokban már jobb a helyzet. Itt egyedül a nógrádi lemorzsolódással veszélyeztetett diákok száma kiugróan magas: 13,69 százalék. Az ország többi területén a 8 százalékot sem éri el a korai iskolaelhagyással fenyegetettek száma.
Összességében még mindig a gimnáziumokban a legalacsonyabb a nagyot rontók aránya. Vas megyében több mint 4000 diákból négyet, azaz a 0,10 százalékukat érinti a lemorzsolódás, de Szabolcsban is alacsony az arányuk, az 1,3 százalékot sem éri el.
További részletek az Eduline cikkében.
Nyolc nap leforgása alatt elajándékoztak, majd eladtak egy jelenleg 300-400 millió forintot érő telket Budapest XII. kerületében – mindezt úgy, hogy a tulajdonos erről semmit sem tudott. Azóta egy konténer is megjelent a területen, a csalás áldozata pedig nem tehetne semmit egy esetleges építkezés ellen sem, mert jogilag már nem az övé a telek. A HVG információi szerint egyre több a hasonló ügy.
Talán mindenki halott már Bugyiról és Taktaharkányról, ám ezeken kívül is rengeteg érdekes nevű település található Magyarországon. Játsszon velünk!
A viharkároknak mintegy 10-12 százalékát okozzák fakidőlések.
Szerbiában és Magyarországon is új erőre kapott a tiltakozás a rendszer ellen. Tóth Szilárd János politológussal beszélgettünk.
