Fudan helyett Diákváros
Nagy port kavart az Orbán-kormány terve, miszerint Budapesten nyitna campust a kínai kommunista pártot szolgáló Fudan Egyetem. Eredetileg a tervezett Diákváros területén építették volna fel a komplexumot 500 milliárd forintnyi kínai hitelből, de a tiltakozás hatására a kormány végül meggondolta magát és mégis inkább a Diákvárost építenék fel. Az ügy fejleményeit cikksorozatunkban követhetik!
Konzultációt indít Budapest a Fudan Egyetem ügyében, derült ki Karácsony Gergely és Baranyi Krisztina hétfői, közös sajtótájékoztatóján. Az „Üzenjünk Pekingnek” szlogenű akciót az aHang fogja lebonyolítani, miután a fővárosnak nem sikerült egyezségre jutnia a Fudan kampuszának beköltöztetéséről a Diákvárosnak fenntartott területre.
Baranyi Krisztina szerint a konzultáció jelenleg az egyetlen lehetősége Ferencvárosnak, illetve Budapestnek arra, hogy kifejezze a véleményét egy olyan projektben, ahol az egyeztetéseken lehetetlen a kompromisszumkötés. A polgármester a hvg.hu-nak úgy fogalmazott,
miután mindkét projekt ugyanarra a 26 hektárra van tervezve, az építési szabályokat betartva egy helyen egy időben csak az egyik valósulhat meg.
Múlt héten a kormány törvényjavaslatot nyújtott be, amelyből kiderült, hogy ellentétben Palkovics László korábbi ígéreteivel, a kínai kampusz a Diákvárostól jelentős területeket elvéve épülhet meg. A hétfői tárgyalást követően Baranyi Krisztina szerint a Déli Városkapu területéből 5-6 hektár maradna a Diákvárosnak, amely a jelenlegi szabályok szerint mindössze 2-3 épület számára elegendő terület. Hozzátette azonban, hogy a törvényjavaslat külön rendelkezik a terület beépíthetőségéről, így semmi akadálya nincs annak, hogy
a kormány „betartsa” a szavát, és valóban létrehozzon nyolcezer egyetemi szállást – igaz, ehhez felhőkarcolókat kellene felhúzni.
A tervek szerint a Fudan teljes kampuszt építhetne fel, amely nemcsak az oktatási épületeket foglalná magában, de 3000 kollégiumi férőhelyet, valamint a többi kiszolgáló funkciót (sport, szabadidő stb) is. A Fudan területrészén lenne az átalakított, közösségi funkciókat betöltő Nagyvásártelep, valamint a déli részre tervezett kulturális épület is: ezeket a Diákváros lakói és a Fudan polgárai közösen használhatnák. Baranyi hangsúlyozta, hogy ezeket a terveket sem lehetne a jelenlegi szabályok értelmében megvalósítani, ugyanis a kezdeti Diákváros-projektben legfeljebb 520 ezer négyzetméternyi beépíthető területtel számoltak, a kormány viszont egy kisebb helyen tervez 540 ezer négyzetmétert beépíteni a Fudannak.
Baranyi szerint a kormány igyekszik minden fontos döntést meghozni még a 2022-es választások előtt, emiatt pedig muszáj még időben kikérni a városlakók véleményét a Fudan Egyetemről. A polgármester továbbra is kitart a helyi népszavazás terve mellett, azonban előfordulhat, hogy arra még őszig is várni kell, miután a járványügyi veszélyhelyzet nem teszi lehetővé a referendum megszervezését. Ezek után Baranyi a fővárosi konzultációt tartja az egyetlen opciónak ahhoz, hogy Orbán Viktor betartsa az önkormányzati választások után tett ígéretét,
és ne épüljön olyan dolog Budapesten, amelyet az ott élők nem szeretnének.
A „Konzultáció a kínai egyetemről” címmel futó akció június 4-től 13-ig fog tartani, a jelentkezők online vagy személyesen válaszolhatnak majd az alábbi kérdésekre:
- Egyetért-e a Fudan budapesti központjának létrehozásával?
- Egyetért-e azzal, hogy a Soroksári út és a Ráckevei (Soroksári) Duna-ág közötti területen a Diákváros helyett a Fudan központja épüljön fel?
- Egyetért-e azzal, hogy a magyar állam hitelt vegyen fel a Fudan Egyetem budapesti központjának megépítésére?
- Egyetért-e azzal, hogy olyan egyetem működését fizessük közpénzből, ahol nincs a magyar diákoknak államilag finanszírozott képzés?
A konzultáció Baranyi szerint több okból is kulcsfontosságú. Erős jelzést lehet küldeni a kormánynak például azzal, hogy nem csupán egy e-mail-címes petíció, hanem konkrét, arccal felvállalt véleménynyilvánítás indul, ahol akár tízezrek is megszólalhatnak. Baranyi úgy fogalmaz,
mi nem ellene buzdítunk, mi azt szeretnénk, hogy ha Budapest vezetői nem mondhatták el a véleményüket, akkor legalább az itt élők megszólalhassanak.
Baranyi szerint fennáll a veszély, hogyha a társadalom semmilyen kézzelfogható módon nem formál véleményt (márpedig úgy tűnik, rengetegen szeretnének beleszólni), akkor akár olyan államközi szerződés is megszülethet, amelynek a felrúgása nagyon sokba kerülne egy következő kormánynak. Miután e pillanatban semmilyen nemzetközileg kötő érvényű megállapodás nincs életben, az emberek véleménye döntő fontosságú lehet, a ferencvárosi polgármester pedig elképzelhetőnek tartja, hogy
ha sokan megmozdulnak, a kormány – bármennyire is ritkán cselekszik így – végül elálljon a terveitől.
