Fudan helyett Diákváros
Nagy port kavart az Orbán-kormány terve, miszerint Budapesten nyitna campust a kínai kommunista pártot szolgáló Fudan Egyetem. Eredetileg a tervezett Diákváros területén építették volna fel a komplexumot 500 milliárd forintnyi kínai hitelből, de a tiltakozás hatására a kormány végül meggondolta magát és mégis inkább a Diákvárost építenék fel. Az ügy fejleményeit cikksorozatunkban követhetik!
Nyíltan a kínai kommunista pártnak az ügynökévé vált az európai közösségben a magyar kormány - mondta Szél Bernadett csütörtöki parlamenti felszólalásában a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló törvény általános vitájában.
Szél, aki tibeti zászlót kanyarított a vállára, a hazaárulás minősített esetének nevezte a Fudan Egyetem budapesti campusának létrehozását. Szerinte a kínai hitel felvétele egyet jelent a nemzeti szuverenitás feladásával. Az árulást rajta kívül is emlegette több ellenzéki felszólaló, így Varga-Damm Andrea (független), aki "kínai kommunista párt saját keltetőjének" nevezte a kínai egyetemet, vagy Szilágyi György (Jobbik), aki szerint Orbán Viktor a képzés és oktatás célja mögé bújtatva próbál nemzetközi támogatókat szerezni magának.
Az ellenzéki felszólalók emellett kritizálták a drága beruházást, és hogy a hazai felsőoktatástól rengeteg pénzt vont el a kormány. Előkerült a hazai egyetemi fizetések és a Fudanon ehhez képest várható magasabb bér okozta feszültség és elszívó hatás is.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára az ellenzék kritikákra reagálva kiemelte, hogy a kínai hitel felvételéről nem született még döntés, ahogy a beruházásról sem, így a költségei sem biztosak még.
Arra, hogy a Fudan-beruházás 540 milliárd forintba fog kerülni, míg a teljes magyar felsőoktatás éves finanszírozására 453 milliárd forintot költenek, az államtitkár úgy reagált, hogy megtévesztő egy beruházás költségének összevetése a felsőoktatás finanszírozásának költségével. Szerinte a magyar egyetemek fejlesztésére szintén sok száz milliárd forint áll rendelkezésre.
A kritikára, miszerint a Fudan a magasabb oktatói fizetésekkel elszívja majd a magyar felsőoktatásból a munkaerőt, azt felelte, hogy reményei szerint a Fudan valóban meg fogja fizetni oktatóit, de az egyetemi modellváltás célja is éppen az, hogy magasabb fizetést kaphassanak a magyar egyetemek oktatói.
Schanda Tamás szerint mivel a világ kutatóinak 25 százaléka Kínában dolgozik, "több mint bűn" lenne nem kapcsolatban lenni Kínával. A nemzeti érdek ellen van tehát, hogy a baloldal támadja ezt a beruházást.
Az államtitkár előzőleg expozéjában "különösen komoly tudománydiplomáciai sikernek" nevezte, hogy elsőként Magyarországon indít külföldi helyszínű saját képzést a világ 34. legjobb egyetemeként számon tartott Fudan. Kiderült ezen kívül, hogy Az egyetemen négy kart indítanak majd:
- bölcsészettudományi és társadalomtudományi,
- természettudományi és mérnöki,
- közpolitikai és üzleti, valamint
- orvostudományi kart.
Szerinte a Fudan hozzájárul, hogy a vele együttműködő magyar egyetemek is előbbre léphesenek a nemzetközi ranglistán, és hogy a Fudan Egyetem révén - ahova külföldi állami vezetők, Nobel-díjas közgazdászok és külföldi nagyvállalatok alapítói látogatnak - Budapest is becsatlakozhaz a világ kiemelt szaktekintélyeinek és professzorainak útcéljai közé, és az egyetem Budapestre fogja vonzani Európa tehetséges fiataljait, és segíti a Kína és Magyarország közötti további gazdasági kapcsolatokat is.
Egyre jobban összekuszálja a szálakat Palkovics a Fudan-ügyben
A Fudan-ügyi kormánybiztos szerint a kormány tartja magát a Diákváros eredeti megállapodásához, és a terület sem úgy fest, mint ahogy arról a sajtó beszámol.
