A védettségi igazolványok legyártásával foglalkozó Nemzeti Infokommunikációs Zrt. (NISZ) idén márciusban bízta meg az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt.-t a koronavírus elleni védettséget igazoló plasztikkártyák legyártásával. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő kikérte a szerződés részleteit, amit az Átlátszó is próbált megtudni közérdekű adatigényléssel, de nem jártak sikerrel, mivel a vészhelyzetre hivatkozva a válaszadást 90 napra hosszabbították.

Megjött a védettségi igazolványom, de mit ér a nagyvilágban?

Egyre több országba utazhatnak karanténkötelezettség nélkül azok, akiket már beoltottak koronavírus ellen. A magyar védettségi igazolvány azonban nem sokat ér azon a négy országon kívül, amellyel eddig megegyezett a kormány. Még a konzuli szolgálatnál is azt mondták, hogy érdemes inkább az oltóponton kapott oltási igazolást vinni, amit "aztán vagy elfogadnak, vagy nem".

A K-Monitor több, a beszerzési szabályok alól mentesített szerződést is kikért a Belügyminisztériumtól, így ráláthatott a védettségi kártyával kapcsolatos megállapodásra is. Ebből kiderül, hogy

az igazolványok előállítása, megszemélyesítése és postázásra előkészítése 6,22 milliárd forintba került.

A szerződést idén március 1-jén írták alá, és 2023. március 1-jéig szól. Az nem derül ki az adatokból, hogy ebből az összegből hány darab kártyát gyártanak le.

Május elején írtuk meg, hogy a nyilvános adatok szerint nagyjából 2 ezer forintba kerül egy kártya, ami hatmillió oltottal beszorozva már 12 milliárd forintot jelent. 

Legalább 12 milliárdot szórhat el a kormány a szinte semmire se jó védettségi kártyákra

A plasztiklapok nem tükrözik a védettséget, a világ nagy részén el sem fogadják, és rövidesen app helyettesíti. Az előállító cégben vezető tisztségviselő Stumpf István kormánybiztos.