Legalább 12 milliárdot szórhat el a kormány a szinte semmire se jó védettségi kártyákra

Újabb szintet lépett múlt héten a kormány oltottak számához kötött fokozatos nyitási stratégiája: már nemcsak éttermek, kocsmák, mozik, színházak és persze stadionok kapui nyílnak meg a védettségi igazolvánnyal bírók előtt, hanem a műtőké is: az emberi erőforrásminiszter pénteki rendelete ugyanis a plasztikkártyához kötötte a május 13-ától újrainduló elektív, vagyis a nem halaszthatatlan, előre tervezhető beavatkozásokat.

Ám míg az oltottak kulináris vagy épp kulturális élvezetekhez való „többletjoga” a jogvédők szerint sem aggályos – sőt, legitim ösztönzője a társadalmilag fontos célnak, hogy minél több ember beoltassa magát - az egészségügyi beavatkozások e fajta feltételhez kötése már nagyon is az lehet. Az oltatlanoknak ugyanis saját költségükön kell a beavatkozás előtt egy hatósági áron 19 500 forintos PCR és egy 9000 forintos antigén gyorstesztet csináltatniuk – ami a pillanatnyi átoltottság alapján momentán 2,5 millió nagykorú magyar állampolgárnak tesz kvázi fizetőssé egy amúgy ingyenes (a Covid miatt sok esetben ráadásul régóta halogatott) műtétet vagy vizsgálatot.

Ezt nyilvánvalóan nagyon sok ember nem engedheti meg magának – a majd’ harmincezres „beugró” őket konkrétan meggátolja, hogy hozzáférjenek a számukra szükséges beavatkozáshoz.

Ösztönzés helyett ez már egyértelműen büntetés, amelynek jogszerűsége akkor is megkérdőjelezhető, ha járványügyi szempontból fontos csökkenteni az oltatlanok számát.

(A szerinte alapjogokat sértő intézkedés miatt Szél Bernadett független képviselő az ombudsmanhoz fordult. A politikus megítélése szerint több százezren is lehetnek azok a hátrányos helyzetű településen élők, akik megfelelő felvilágosítás és technikai segítség híján nem tudtak-tudnak jelentkezni az oltásra – a fizetős teszt így egyszerűen megfosztja a legrászorulóbbakat attól, hogy hozzáférjenek az ingyenes egészségügyi ellátáshoz.)

A magyar védettségi igazolvány ráadásul – miután azt március közepe óta már az első oltás után, vagyis hetekkel a tényleges védettség kialakulása előtt postázzák – nevét megcsúfolóan nem is a vírussal szembeni védettséget tanúsítja, csupán azt, hogy birtokosa már megkapta az okmányt. Dunát lehetne rekeszteni az olyan történetekkel, mint, hogy valaki a pozitív Covid-teszteredményével egy napon, vagy épp az első oltás után összeszedett fertőzés alatt kapta kézhez a plasztiklapot.