Nemcsak Magyarországon, hanem más, a Pegasus-ügyben feltehetőleg érintett országokban is tagadják, hogy a kormányzat bármilyen szinten is érintett lenne a lehallgatási botrányban, írja a Washington Post.

Vasárnap jelentek meg információk arról, hogy egy izraeli telefonos kémprogramot használva a világon több helyen is megfigyeltek újságírókat, ügyvédeket, politikai aktivistákat és üzletembereket is. Magyarországon a Direkt36 hozta nyilvánosságra a 17 újság közreműködésével készült projekt hazai részleteit, ezekkel kapcsolatban a magyar kormány egyelőre hárított: azt írták, nincs tudomásuk a megkeresésben szereplő állítólagos adatgyűjtésről”, hozzátéve, hogy Magyarország „jogállam, és így minden egyén esetében mindig a hatályos jogszabályoknak megfelelően jár el”.

A kormányzat válaszában vissza is kérdezett a feltételezésekre: "Megkérdezte ugyanezeket az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Németország vagy Franciaország kormányaitól? Ha igen, nekik mennyi ideig tartott válaszolni, és mit mondtak? Kapott segítséget a titkoszolgálatoktól, amikor megfogalmazta ezeket a kérdéseket?"

Míg a magyar válasz viszonylag szűkszavú volt, más kormányok hosszabban álltak bele az oknyomozó riport nyomán feltett kérdésekbe. India például azt írta,

semmilyen alapja nincs annak a gyanúnak, hogy az indiai kormány kiválasztott embereket figyelne meg.

Hozzátették, a tényeket nélkülöző történet előítéletes, szerzői pedig egyszerre szeretnék a nyomozó, az ügyész és a bíróság szerepét is játszani. A kormány szerint a riport feltevéseken és túlzásokon alapszik, és annyi a célja, hogy az indiai demokráciát és annak intézményeit lejárassa.

Hasonlóan fogalmazott Ruanda is a riporterek kérdéseire: szerintük a gyanúsítgatás egy hosszan tartó kampány része Ruanda ellen, melynek célja feszültséget kelteni és álhíreket terjeszteni mind a határokon belül és kívül. Ez rágalmazás, és elég volt belőle – tették hozzá.

A marokkói kormány azt állította, már korábban tételesen visszautasította az Amnesty International és a Forbidden Stories lehallgatással kapcsolatos „gyanúsítgatásait”, és kíváncsian várja az Amnesty bizonyítékait még egy 2020-as ügyben.

Az izraeli kormány is megszólalt: válaszukban azt írták, az állam engedélyezi a kiberbiztonsági termékek exportját, de kizárólag kormányzati szerveknek, mégpedig bűnmegelőzés céljából. Ők korábban a Magyar Hangnak egyébként azt írták, „a kormányzati sajtóirodának semmi köze ehhez a kérdéshez, és nem is tudunk semmilyen információval szolgálni az üggyel kapcsolatban”.

Azerbajdzsán, Kazahsztán, Mexikó, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek vezetése egyelőre nem adott ki hivatalos választ.

Direkt36: Az Orbán-kormány kritikusait és magyar újságírókat is célba vettek az izraeli kémfegyverrel

Évekkel ezelőtt elkezdték használni magyar célszemélyek ellen is az NSO nevű izraeli kibercég okostelefonok feltörésére alkalmas kémprogramját, a Pegasust - derítette ki a Direkt36 egy nemzetközi tényfeltáró projekt részeként. A célpontként kiválasztott emberek között voltak tényfeltáró újságírók, valamint médiacégeket is tulajdonló vagyonos üzletemberek, illetve az ő szűkebb környezetük is.