Mit kapunk, ha egy színpadra engedünk 11 európai politikust, hogy az Európai Unió jövőjéről beszéljenek? Egyet nem értést és sok vitát – utána pedig hosszú felszólalásokat a migrációról.

Pontosan ez történt szerda délelőtt a Bledi Stratégiai Fórum panelbeszélgetésén, ahol illusztris vendégek ültek le egymás mellé: David Sassoli, az Európai Parlament és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, valamint Dubravka Šuica, az Európai Bizottság demokráciáért és demográfiáért felelős alelnöke mellett helyet kapott a cseh, a szlovák, a szlovén, a görög, a magyar miniszterelnökök, a szerb és a horvát elnök és a szentszéki államtitkár.

Az alaphangulatot David Sassoli felszólalása adta meg a panelbeszélgetés előtt, aki szavai szerint nagyot csalódott az uniós belügyminiszterek keddi rendkívüli találkozójában. (Mint megírtuk, ezen a migrációs útvonalak szigorú ellenőrzését, az Afganisztánnal szomszédos államok támogatását, az unió külső határainak megvédését és a rászorulók befogadását vállalták az EU-s belügyminiszterek.)

David Sassoli

MTI / EPA

„Láttuk, hogyan segítenek az afgán menekülteknek az unión kívüli országok, de egyetlen uniós tagállam sem volt köztük. Mindenki joggal törődött azokkal, akik együtt dolgoztak velük, de senkiben nem volt meg a bátorság, hogy menedéket ajánljon fel azoknak, aki ma is veszélyben vannak” – fejezte ki rosszallását az EP elnöke.

Az afganisztáni események tükrében persze azon senki nem csodálkozott, hogy bár a moderátor igyekezett más témákat is feldobni, a miniszterelnökök rendre visszatértek a migráció kérdésére. Közülük is kiemelkedett Orbán Viktor, akit – a többiekkel együtt – a beszélgetés elején arra is megkértek, fejtse ki, szerinte mi a politika feladata.

„Ha nem filozófiai, hanem praktikus okokból közelítjük meg a kérdést,

a politika a magyarok értelmezésében a vezetők munkája, hogy felkészítsék a nemzetet a jövőre

– válaszolt a kormányfő.

Hamar kiderült az is, hogy hat évvel a 2015-ös migrációs válság után már nem Orbán Viktor az egyetlen, aki nem értett egyet Sassoli javaslataival. A menekültválsággal különösen érintett Görögország miniszterelnöke, Kiriákosz Micotákisz például közvetlenül is válaszolt az EP elnökének.

Orbán Viktor miniszterelnök, valamint Kiriákosz Micotakisz görög és Andrej Plenkovic horvát kormányfő (b-j) a Bledi Stratégiai Fórumon

MTI

„Nem akarjuk, hogy ugyanaz megismétlődjön, mint 2015-ben. Meg kell védenünk a határainkat, és tanulnunk kell a hibáinkból. 2015 hiba volt, a menedékkérőknek az otthonukhoz közelebb kell segítséget nyújtanunk, és ezzel üzenetet kell küldenünk az embercsempészeknek is” – mondta Micotákisz.

Sassoli erre azzal vágott vissza, hogy egyetlen uniós országot sem szabad egyedül hagyni a problémával, csakhogy amíg a tagállamok nem adnak hatalmat az EU-nak a migrációs kérdésekben, addig Brüsszel sem tud sokat tenni annak érdekében, hogy az uniónak legyen végre közös migrációs és bevándorlási politikája.

„Mi volt az eredeti kérdés?”

A panel következő kérdésében az uniós bővítés lett volna a téma, de erre nem sok esély volt, miután kiderült, hogy az erről feltett kérdésre elsőként Orbán Viktor válaszolhat. A magyar kormányfő inkább azt fejtette ki a többi miniszterelnöknek, mi az ő véleménye a bevándorlásról, és ebbe egy kis önfényezés is belefért.

„Talán néhányan önök közül emlékeznek arra, hogy én voltam az, aki az elsőként harcolt az Európai Parlament javaslata ellen, és figyelmeztettem rá, hogy a migráció elpusztíthatja Európa kulturális identitását, és biztonsági kihívásokat, terrorizmust, társadalmi problémákat hozhat” – sorolta Orbán.

Orbán Viktor miniszterelnök (b5) a Bledi Stratégiai Fórumon

MTI

A magyar kormányfő szerint Afganisztánnal most megint ugyanaz a valóság érkezett el, miközben az Európai Unióban továbbra sem képesek megegyezésre jutni a kérdésben. Ezért ő éppen az ellenkezőjét javasolja annak, mint az EP elnöke: a migráció kérdésében minden hatalmat a tagállamok kezébe kell adni, és meg is magyarázta, miért – igaz, a magyar hallgatóságnak ezzel nem sok újdonságot mondott.

„Nekünk nem kívülről jövőkre van szükségünk a saját népünk helyett, ez csak egy matematikai megközelítés. Ha így teszünk, megváltozik az európai társadalmak összetétele, Európa kulturális arculata, a keresztényi, a családokra épülő berendezkedés” – érvelt szokásos módon Orbán, majd ezután még ő is visszakérdezett, hogy mi is volt a moderátor eredeti kérdése.

Amikor kiderült, hogy az uniós bővítés, akkor a magyar kormányfő megjegyezte, hogy ehhez Szerbia a kulcs, és Belgrád nélkül nonszensz a biztonságról, vagy az európai identitásról beszélni.

Aleksandar Vučić szerb elnök – aki Orbán után kapott szót – azonban arra figyelmeztetett, hogy a Nyugat-Balkánon élők megunták a várakozást és már egyáltalán nem olyan lelkesek az uniós csatlakozás iránt, inkább egymás között bővítik az együttműködést.

Vučić azt a kényelmetlen kérdést is feltette, mi fog történni Angela Merkel német kancellár távozása után.

„Amikor valami történik az Európai Unióban, ki fogja felvenni a telefont, hogy kérjen valamit a többi tagállamtól, vagy utasításokat adjon, és akire mindenki hallgat?” – tette fel a kérdést a szerb politikus.

Vele értett egyet Janez Janša szlovén miniszterelnök is, aki felemlegette, amikor 2015-ben az uniós csúcson hajnali négykor harcoltak Orbánnal együtt a kötelező kvóták ellen. Janša szégyennek nevezte az Afganisztánban történteket, majd hosszan érvelt amellett, hogy a schengeni övezet kibővítése sokkal egyszerűbb lenne, mint az új uniós tagállamok felvétele, valamint az újabb migrációs válság kezeléséhez Törökország segítségét is kérni kell majd.

Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Janez Jansa szlovén kormányfő megbeszélése a Bledi Stratégiai Fórum megnyitója előtt

MTI

A nyugat-balkáni országok csalódottságát később Sassoli nagy problémának nevezte, de az EP elnöke Orbánnak is válaszolt. Az EP olasz elnöke úgy fogalmazott, ő sem szeretné, ha megismétlődne, ami a Római Birodalommal történt (ezzel valószínűleg a Nyugatrómai Birodalom bukásához hozzájáruló népvándorlásra és külső támadásokra utalt – a szerk.), és egyetért azzal, hogy ha nem védik meg a határokat, és nem kezelik a migrációt, abból nagy baj lehet. Az EU mottójával azonban még mindig egyetért: Egység a sokféleségben.

Orbán viszontválaszában azt vetette Sassoli szemére, hogy nem jó történelmi analógiát használ.

„Akik most az Európai Unióba érkeznek, mind muszlimok. Magyarországnak és a balkáni országoknak a tapasztalata ebben sokkal relevánsabb, hiszen ők már voltak muszlim megszállás alatt. Ez megváltoztatná kontinensünk összetételét és veszélyt jelentene a keresztény kulturális értékekre” – érvelt pár mondattal a muszlim vallásúak ellen Orbán.

Amikor pedig a panel végén még feltették neki a kérdést arról, hogyan látja az Európai Unió jövőjét, annyit még hozzátett, hogy az uniónak együtt, egységesnek kell maradnia. Ennek azonban alapvető feltétele a gazdasági sikeresség. E nélkül nincsen politika alap a közös értékek megőrzéséhez sem – tette hozzá.