Hol voltál, amikor becsapódtak a repülők az ikertornyokba?

Bárki, aki az 1990-es évek első felében, vagy azelőtt született, jó eséllyel pontos választ tud adni a kérdésre. A 2001. szeptember 11-i New York-i terrortámadások alapjaiban változtatták meg a világ biztonságról alkotott képét, és töltötték el félelemmel az embereket, hiszen a legerősebb nagyhatalom volt az áldozat.

A merénylet óta egy nap híján húsz év telt el. De milyen volt a világ éppen húsz évvel ezelőtt? Újságokat néztünk át, hogy megtudjuk, milyen világot is éltünk akkor, miről írtak a lapok, miről szóltak a hírek, mik foglalkoztatták a közvéleményt.

Az újságok fejléceit olvasva úgy tűnik:

a Nyugatot nem is érhette volna felkészületlenebbül, ami a következő napon történt.

Itthon szeptember 11-e előtt is amerikai repülőkről volt szó

Bár a HVG hetilap még a támadást (ami, emlékezhetünk, egy keddi napra esett) megelőző hét végén, szeptember 8-án jelent meg, a vezető sztori éppen az első Orbán-kormány gigantikus haditechnikai bevásárlása volt, amelyben 10-én hozták meg a végső döntést: a honvédség a várakozásokra rácáfolva nem amerikai F-16-os, hanem svéd Gripen vadászgépekkel erősítette meg légi flottáját. Az 1999-es NATO-csatlakozás után a kabinet ekkor szakított a Magyarországon nagy múltú orosz MiG-repülőkkel, és 130-140 milliárd forintért (amely az akkori GDP 1,2 százaléka, vagy az éppen az épülő Nemzeti Színház árának tízszerese volt) tizennégy repülőgépet vett lízingbe Svédországtól, a skandináv állam pedig vállalta, hogy ennek egy részét visszaforgatják magyarországi befektetésbe. Orbánékat akkor heves kritika érte, mert nem az Országgyűlés, hanem a kormány döntött a kérdésről.

Nem ez az egyetlen kérdés, amely akár tíz-húsz évvel 9/11 után is megjelenhetett volna a napilapok hasábjain. A Népszabadság szerint például üzengetés alakult ki 2001. szeptember 10-én Semjén Zsolt és az SZDSZ között: utóbbi „fideszes pénzügyi vallásháborúnak” nevezte, hogy az akkor kulturális államtitkár Semjén az egyházak állami támogatását nem az adófelajánlásokhoz, hanem a népszámlálási adatokhoz kötötte volna. Az akkori baloldali ellenzék és az első ciklusának utolsó évét töltő Fidesz-kormány között élesedett a szócsata a közeledő választások miatt is: Medgyessy Péter MSZP-s miniszterelnök-jelölt azt nyilatkozta, hogy „kormányváltó hangulat van az országban”, amelyre Kövér László Fidesz-alelnök – a ma ismert stílusánál talán finomabban fogalmazva – úgy reagált:

az MSZP politikusa azt mondja, amit a vágyai diktálnak.

Napjainkéhoz hasonlítható történetek egyébként akadtak a politikán túli magyar közéletben is. Emelkedett például a benzinár: az akkor még kapható 91-es benzin literének átlagára 226,5, a 95-ösé 229,5, a gázolajé pedig 208 forint volt – ez körülbelül fele a mai áraknak.

A BKV ugyanekkor éppen a zónaár bevezetéséért küzdött: a cél az volt, hogy legalább két, különböző árazású területre osszák a tömegközlekedést, arányosan kevesebbet elkérve a kizárólag belvárosi, vagy akár csak kerületi közlekedésért. Akkor egy felnőtt havibérlet 3820 forintba került.

A Népszabadság arról számolt be, hogy az egészségügyi eszközök elöregedése miatt „a műtőben már az orvosok is veszélyben voltak.” Becslések szerint többmilliárdos beruházás kellett volna ahhoz, hogy ne csupán a pácienseknek járjon korszerűbb ellátás, hanem hogy a sebészek például klimatizált környezetben műthessenek. Azt írták, a megelőző évben csak egy halállal végződő műtétbaleset volt az országban, akkor operáció közben egy elektromos kés zárlata miatt meggyulladt a beteget izoláló szövet, és mire észlelték, halálos égési sérüléseket szenvedett a páciens.

20 évvel ezelőtt nemcsak az egészségügynek volt szüksége pénzre, hanem a sportszövetségeknek is. Szerencsére a Fidesz-kormányban megmentőre találtak: a kormány szeptember 10-én azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy egy összegben írják jóvá a sportszervezetek meglévő adósságállományát, ezzel megmentve száz szervezetet a csődeljárástól. Ennek összköltsége 1,2 milliárd forint volt.

Lukasenka gyanús választást nyert, öngyilkos merénylet, északír feszültség

Szeptember 10-én, hétfőn már világos volt a Nyugat számára, hogy a hétvégi fehérorosz elnökválasztáson aligha szabályosan győzött a máig hatalmon lévő, ugyanilyen tartalmú hírekből ismert Aljekszandr Lukasenka elnök. A hivatalos eredmények szerint a szavazatok 75,6 százalékát szerezte meg az összellenzéki jelölt Vlagyimir Goncsarik 15,4 százalékával szemben. Az eredménynek hétfőn már gratulált az akkor másfél éve a hatalmon lévő Vlagyimir Putyin orosz elnök. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) háromszáz fős helyszíni megfigyelőcsoportja ugyanakkor leszögezte, hogy a választás nem felelt meg a nemzetközi normáknak, mire Lukasenka úgy reagált, hogy Hans-Georg Wick EBESZ-nagykövet egy kém, akit ki fog utasítani az országból, ha önként nem távozik.

Lukasenka a 2001-es kampány finisében

Fedorenko Vladimir / Sputnik / Sputnik via AFP

Szeptember 10-én öngyilkos merénylő robbantott Isztambulban egy rendőrőrs előtt. A támadásban hárman meghaltak és huszonegyen megsebesültek, a merényletet a szélsőbaloldali Forradalmi Népi Felszabadítási Párt és Front vállalta magára.

Az még érdekesebb, hogy a szeptember 11-i terrortámadást aktív napok előzték meg a Közel-Keleten. Az amerikai hadsereg épp a hétfői napon semmisített meg három iraki rakétabázist egy légitámadásban, miközben az Afganisztánt uraló tálibok öngyilkos merényletben végeztek az ellenzék utolsó vezetőjével.

A New York Times egyetlen sorban figyelmeztetett, predesztinálva a jövőt: „a tálibok egyre nagyobb teret adnak azoknak, akik a külföldi világot támadják, Oszama bin Laden pedig egyre több szerepet kap a döntéshozásban.”

Az akkor még csak delaware-i szenátor Joe Biden szeptember 10-én annyit mondott az amerikai külpolitikáról:

veszélyben lehet az ország nemzetközi szerepe, ha egyoldalúan, önérdekből avatkozik bele a világpolitikába.

Mint kiderült, igaza lett.

Elcsalt Legyen Ön is Milliomos, angol focisiker, US Open

Természetesen megjelentek könnyedebb témák is a médiában. Szeptember 10-én például elvitték az egymillió fontos főnyereményt a brit Legyen Ön is Milliomosban, a történet viszont még négy évig a köztudatban maradt, ugyanis a győztesnek köhögésnek álcázott kódokkal súgta meg a válaszokat egy másik potenciális játékos. Ezért később felfüggesztett börtönbüntetést és pénzbírságot kaptak. A történetből nem olyan régen filmsorozat is készült, erről így írtunk:

Tényleg meg lehet nyerni köhögéssel a Legyen Ön is milliomost?

Háromrészes minisorozat látható az HBO-n arról a 2001-es angliai esetről, amikor egy játékos társaival együtt meghekkelte a népszerű kvízműsort, és megnyerte a fődíjat. Az egymillió fontot végül nem kapta meg, mert a bíróság elítélte csalásért. A Legyen Ön is milliomos magyar arca, Vágó István szerint a műsorvezetőnek el kellett volna bizonytalanítania a játékost, a játékmesteri szereppel kapcsolatban pedig Simicska jelzőjét emlegette.

A szigetországban maradva: szeptember 10-én a teljes brit sajtó az angol válogatott vasárnapi meccsének éljenzett, ugyanis 5-1-re verték Németországot a 2002-es vb selejtezősorozatában. Ugyanezen a hétvégén a New York-i US Openen a húszéves Lleyton Hewitt megverte Pete Samprast, ezzel a történelem legfiatalabb világelsője lett. A nőknél Venus Williams győzte le testvérét, Serena Williamst a fináléban – a mai napig mindketten aktívak, egyébként. Mindeközben az is kiderült, hogy a 38 éves Michael Jordan visszatérne a kosárlabdapályára, később a Washington Wizardsben két szezont még le is húzott.

A most sokak életét megkönnyítő vagy egyenesen megmentő Pfizer gyógyszergyár pedig kereszttűzbe került egy másik, sokak életét megkönnyítő gyógyszere miatt. Attól ugyanis 616 esetben halálos szív és keringési rendellenességek alakultak ki. Igen, a Viagráról van szó.