Mi értelme az előválasztásnak ott, ahol mindenki szereti a mostani rendszert?
Győr-Moson-Sopron megye 3. számú választókerületében a fideszes Gyopáros Alpár 2014 óta az ország legnagyobb egyéni sikereit aratja, településfejlesztésért felelős kormánybiztosként pedig a körzet 73 faluját busásan támogatja. A kérdés: mit segít az ellenzéki előválasztás egy olyan választókerületben, ahol az embereket elkápráztatják a látványberuházások, csak a kormányközeli médiát fogyasztják, a politikában pedig aligha vesznek részt?
Az ellenzéki előválasztás azon az előfeltételen nyugszik, hogy az egyéni választókerületekben csak az összefogás és a jó jelölt kérdése, hogy legyőzhető-e a Fidesz. Valójában ez a küldetés a vidéki, rengeteg kistelepülést magában foglaló kormánypárti fellegvárakban csaknem lehetetlennek tűnik. Előválasztási riportsorozatunkban ezúttal arra voltunk kíváncsiak, mi értelme van az előválasztásnak abban a körzetben, ahol látszólag semmi értelme nincs.
A kistelepülések mecénását hazai pályán kellene megverni
Győr-Moson-Sopron megyei 3. számú választókerülete a két legismertebb város, Csorna és Kapuvár mellett 73 települést foglal magába, nagyjából 66 ezer választópolgárral. Itt 2014 óta a fideszes Gyopáros Alpár az országgyűlési képviselő, 2019 óta pedig településfejlesztési kormánybiztosként a Magyar Falu programért felelős. Ez az 5000 fő alatti helységekre szabott program a körzet mind a 73 falvát érinti, pontosan száz százalékuk nyert a pályázatok legalább egyikén. De nemcsak emiatt fontos szereplő helyben Gyopáros, hanem azért is,
mert 2014-ben és 2018-ban is az ország legnagyobb arányú fideszes képviselői győzelmét aratta.
Gyopáros még az inkább Fidesz-szimpatizánsnak számító Nyugat-Magyarországon belül is nagy népszerűségnek örvend – állítják a kapuvári előválasztási sátor aktivistái, és ezt erősítették meg a nap folyamán a helyiek is. A fideszes képviselő sokat van a választókerületben, érthetően szól az emberekhez, szinte minden falunapra és rendezvényre ellátogat, ezekhez időnként teljes díszkíséretet is hoz: nemrég például „polgári pikniket” tartott Szárföldön, ahova Kocsis Máté, Dömötör Csaba, Jeszenszky Zsolt és Bohár Dániel is vele tartott, mint a fórum sztárvendégei.
Ez tehát az alaphelyzet, és ehhez jön még az, hogy a Fidesz a kisfalvakban országosan előnyben van. „A faluban mindenki fideszes, a fiataloktól az idősekig. Csak a köztévé és a megyei lapok jutnak el ide, az ellenzék személyesen sehogy, a hírekben is csak a kormánymédia narratíváit tudják róluk” – állítja egy nyugdíjas házaspár, akik Budapestről költöztek a Kapuvár melletti Babótra. „Mi nem is ismerjük a helyi jelölteket, itt úgyis a fideszes nyer” – tették hozzá.
„Aki itt politizál, az leginkább fideszes. Ha választás van, és az embereknek jól megy, akkor leszavaznak a mostani kormányra” – mondja egy kapuvári kávézó pultosa. A helyieknek márpedig a magyarországi vidékhez képest pedig alapvetően jól megy: jelentős az Ausztriába dolgozni járók száma, a kistelepülések sorra kapják a látványberuházásokhoz és a falunapokhoz a támogatásokat, Gyopáros Alpár mindemellett pedig a fő kommunikációs hullámokat is meglovagolja: a körzetben is megjelent a Stop Gyurcsány! Stop Karácsony! kampány.
A térségben mindössze hat településen lehet élőben előválasztani, ezek közül csak Kapuváron és Csornán áll a sátor több napon is. Mindkét városban azt mondják az aktivisták:
csak pár százan jönnek szavazni, kizárólag azok, akik elkötelezettek a kormányváltással kapcsolatban. A helyi jelölteknél pedig szinte csak a nevük melletti logó számít – alig ismerik őket, a győzelemhez hatalmas csoda kellene.
A környéken körbeautózva sehol nincs egy előválasztási kampányplakát, a két ellenzéki induló, a momentumos Orbán Krisztián és az MSZP-s Kovácsné Varga Ildikó közül csak utóbbi neve dereng azoknak, akik jártasak a helyi politikában, az is a hosszú csornai önkormányzati múltja miatt.
Orbán Krisztiánnal a Csorna határán lévő termálfürdőnél találkozom. „Azért jöttünk ide, mert itt kezdődnek a problémák a városban: szépen hangzik a Magyar Falu program, de a valódi fejlesztések hiányoznak, a pénz csak csordogál, a strand például ugyanúgy néz ki, mint gyerekkoromban, pedig folyamatosan tervben van a fejlesztés” – mondja.
Orbán 2018 óta politizál a Momentumban, nagyjából 470 aláírást gyűjtött az előválasztási induláshoz. Úgy látja, a környék legnagyobb problémája az elvándorlás: szerinte munkalehetőségek csak Ausztriában és a megye nagyvárosaiban (Győr, Mosonmagyaróvár, Sopron) vannak, a lakosság folyamatosan fogy (Csorna a KSH adatai szerint már nincs tízezer fős), és ezen az sem segít, hogy nincs szülészet a körzetben, amin mindenképp változtatna, ha le tudnák váltani Gyopárost.
A jelöltaspiráns szerint a rábaközi településekben lenne turisztikai potenciál is, ami munkahelyeket is teremtene, de erre sem figyelnek a körzetben, ahogy például az útfejlesztések is időszerűek lennének. Maga egyébként optimista, több ezer előválasztói szavazatra számít a körzetben, bár a hét elején csak napi 50-100 aláíró érkezett a kapuvári és csornai sátrakba. Tudja, hogy nehezen nyerhető a kerület, de szerinte ha megmutatják, hogy nagy ígéreteket szeretnének végrehajtani látványberuházások helyett, talán meggyőzhetik a választókat.
Nem sokkal később már az MSZP-s jelölt Kovácsné Varga Ildikóval ülök Csorna főterének egyik kávézójában. Kovácsné jól ismert figura a településen: szociális intézményvezetőként és önkormányzati politikusként elkötelezett a környékért, csak a főtéren többen szólítják le, hogy beszéljenek vele. Egyikük még azt is mondja, hogy „nagyon szurkolok magának, mondja meg, mit és hol kell beikszelni”, ám miután a DK által is támogatott képviselőjelölt diplomatikusan azt mondja, hogy ebben ő nem segíthet, a rajongó hölgy hozzáteszi, hogy „jó, csak a Gyurcsányt ne!”
Kovácsné állítása szerint közel 900 aláírást gyűjtött. Szerinte is komoly problémát jelentenek a látványberuházások és a be nem tartott ígéretek: az uniós támogatásból elindult, az OLAF által is vizsgált csornai napelemgyár például kezdetben 200 új munkahelyet jelentett volna, ezt céginformációkból kiindulva ma már kevesebb mint 70-re becsüli a képviselő. A 2018-as választásra pedig - teszi hozzá - több építkezést is átadtak a városban, és úgy tudja, van, ami ebből a mai napig nem használható, mert nincs befejezve.
Az MSZP-s jelölt szerint a városi és választókerületi fideszes vezetés ott gáncsolja az ellenzéki törekvéseket, ahol tudja: állítja, több közérdekű adatot csak úgy adtak ki neki, hogy azt nem hozhatta nyilvánosságra, és ha volt is saját nyomozása, sem a helyi tv-ben, sem a kormányzati médiabirodalomhoz tartozó Kisalföldben nem jelent meg. Azt is ilyen jelnek tekinti, hogy miután bejelentette indulását az előválasztáson, három napon belül - szerinte indoklás nélkül - átvilágították férje vállalkozását. Szerinte az ellenzékiekkel Gyopáros Alpár sem kommunikál.
Kovácsné úgy érzi, az erős területi autonómia és a lakossággal ápolt szoros kapcsolat lehetne a megoldás a Fidesz legyőzésére: a térségi idősek helyzetétől elkezdve a nem egyházi iskolák állapotáig több hiányosságra kéne felhívni az emberek figyelmét.
De ha ennyi probléma van, mitől ilyen erős a Fidesz a választókerületben? A válaszban mindkét jelölt egyetért: úgy vélik, információhiány és függőségi viszonyok alakítják a helyi politikai életet. A médiát dominálja a köztévé és a megyei lapok, erőforrás pedig alig van arra, hogy a térség 75 települését végigjárják és kopogtassanak, miközben ugyanezt állításuk szerint a Stop, Gyurcsány! Stop, Karácsony! petícióval is megteszi a Fidesz.
Ennél is érdekesebb azonban a képviselők és a helyiek azon állítása, hogy sokan óvatosságból nem politizálnak a városban. Orbán és Kovácsné is azt állítja, hogy helyi munkalehetőség gyakorlatilag csak a közszférában van, ezért az emberek állításuk szerint vagy nem akarnak, vagy nem mernek a Fidesszel szembe menni. Ugyanezt egyébként civilektől is hallottam: egy anonimitását kérő csornai árus például úgy fogalmazott: „az embereknek itt csend van, mindenki kiszolgáltatott a vezetésnek, és még én is kétszer meggondolom, kivel politizálok. Viszont az ellenzéki összefogás az eddigieknél sokkal több embert mozgat meg, mert vannak, akik elégedetlenek.”
A riporthoz megkerestük Gyopáros Alpárt is, a képviselő azonban a cikk publikálásáig nem reagált.
Párhuzamos valóságok egymástól tíz perc autóútnyira
A nap végén ellátogatok Kóny településre is: a kétezer fős falu mindössze tíz kilométerre van Csornától az M85-ös autóúton. A település főterét közmunkások igazgatják, iskolások szaladgálnak délután négy óra körül, a helyi kocsma asztalainál törzsvendégnek tűnő társaságok ülnek, ide térek be beszélgetni.
Kóny egyike annak a hat helyszínnek a körzetben, ahol legalább egy nap erejéig lesz előválasztási kitelepülés. Ezzel kapcsolatban kérdezem a csapost:
- Mit szólnak a helyiek ahhoz, hogy lesz itt is előválasztás? Sokan politizálnak?
- Nagyon örülünk, mindenkit érdekel.
- Az ellenzéki előválasztás?
- Jaj, hát az nem, mi itt fideszesek vagyunk.
A pultos szerint mindenki nagyon szereti a mostani rendszert: szerinte magasabbak a fizetések és a nyugdíjak, szépül a falu, és nagyon jó rendezvények vannak. Kitér például a korábban említett szárföldi falunapra is: azt mondja, Gyopáros Alpárt nagyon kedvelik, és a pikniken még Görbicz Anitával is fotózkodhattak. Mindazonáltal hozzáteszi, hogy ő nem nagyon ért a politikához, de szívesen idehív valakit telefonon, aki igen – majd tárcsázza az általa ismert kónyi fideszes képviselőt, aki nem veszi fel.
Segít azonban a tájékozódásban egy másik csapos, aki elmeséli: minden országgyűlési választáson 68-70 százalékot szerez a fideszes jelölt Kónyon, az önkormányzatit viszont rendre egy ellenzékhez közeli független jelölt nyeri az ismeretségei miatt. Hozzáteszi: bár a térség tényleg sokat kap Gyopárostól, Kóny a valóságban pórul járt: miután a nem kormánypárti polgármester rossz viszonyt ápol az országgyűlési képviselővel, elvitték a faluból a helyi véradást (ahová a kocsma vitte a sört és az ennivalókat), Gyopáros pedig már el se jön az itteni falunapra.
„Pedig mi nemcsak virslit, hanem rendes, nagy rántott szeletet adtunk a véradóknak.”
- mondja panaszosan.
Riportsorozatunkban az ellenzéki előválasztás kiemelten fontos, illetve rendhagyó körzeteit látogatjuk meg. A hvg.hu eddig a Lázár János ellen hangolódó Csongrád megyében, az előválasztási katlanná vált Zuglóban, az Ungár-Czeglédy összecsapásról híres Szombathelyen, és az ellenfél nélkül induló "borsodi Karácsony Gergely", Jézsó Gábor választókerületében tudósított részletesebben az ellenzéki megmérettetésről.
FRISSÍTÉS: A cikk megjelenése után megkereste a hvg.hu-t a Vöröskereszt kónyi szervezetek, akik azt mondták: továbbra is szerveznek évi két véradást a településen, csak az étkeztetést helyezték át az érintett vendéglátóipari egységből máshova. Hozzátették: a véradóknak járó menü színvonala sem változott a korábbihoz képest.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Az ember, aki megnyerte az előválasztást, mielőtt elkezdődött volna
Már eldőlt az ellenzéki előválasztás a tiszaújvárosi központú Borsod megye 6-os körzetében, mivel az MSZP-s Jézsó Gábor az egyedüli induló. Az eddig a Fideszt szorongató jobbikos Bíró László visszalépett. A teológus végzettségű, halottbúcsúztatóként is dolgozó önkormányzati képviselő Jézsó Gábor azt mondja, változást akaró hangulatot érez.
Hadházy kontra Tóth: lehet-e a korrupción lovagolva a győzelemig jutni? – videó
Az ellenzéki előválasztás nagy dilemmáját Zuglóban láthatjuk: olyan jelöltet állítson az ellenzék, aki rutinból nyer a Fidesz ellen, vagy az ellenzéken belüli rendszerváltásról is szólnia kell a választásnak.
