Választás 2022
Működik-e a sokadik ellenzéki összefogás-recept? Meggyőző tud-e lenni Márki-Zay Péter? Vagy marad minden a régiben, és győz a Fidesz, legfeljebb kétharmada nem lesz? Vagy akár az is? Egyáltalán: le lehet győzni ma Magyarországon Orbán Viktort? Belelendült a választási kampány, mi pedig minden pillanatát követjük. Tartsanak velünk!
- A Fidesz tábora változatlan méretű maradt az elmúlt egy hónapban, a választókorú népesség 35 százaléka támogatja – 2,8 millió fő. A Jobbik nyáron át tartó lassú visszaesése megállt, az augusztusi 11-ről egy kicsivel emelkedett a támogatók aránya, 12 százalékra – ez az arány közel 1 millió szimpatizánst jelent.
- A Demokratikus Koalíció tábora valamelyest kisebb lett, 12-ről 11 százalékra csökkent – jelenleg nagyjából 900 ezer támogatójuk van. A sorban az MSZP következik, a múltkorival azonos, 5 százalékos – 400 ezres – táborral. A Momentum legutóbb 5 százalékon állt, most 4 százalékos – bő 300 ezer támogatójuk van. Az LMP tartja a 2 százalékot, ami nagyjából 150 ezer szimpatizánst jelent számukra.
- A Párbeszéd, a Mi Hazánk és a Kétfarkú Kutyapárt 1-1 százalékos, így mindegyiküknek megközelítőleg 100 ezer szimpatizánsa van. A pártnélküliek aránya 27 százalék.
A biztos pártválasztók csoportjában a Fidesz 48 százalékos, a második helyen a DK áll 18, a harmadikon a Jobbik, 15 százalékkal. Az MSZP 7 százalékos az eltökélt szavazók csoportján belül, a Momentum 5 százalékos. Az LMP ebben az aktív választói körben 3 százalékára számíthat, a Párbeszéd 2, a Mi Hazánk és a Kétfarkú Kutyapárt 1-1 százalékra
- ezek a legérdekesebb eredményei a ZRI Závecz Research Intézet szeptember közepén, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásának.
Hozzáteszik: minden hónapban azt tapasztalják, hogy a Fidesz-KDNP, illetve a hat együttműködő ellenzéki párt közös listáját szinte azonos arányban támogatják, az eltérések statisztikai értelemben nem számottevőek. Most szeptemberben az ellenzéket a teljes népesség 38 százaléka támogatja, a kormánypártokat 37 százalék. Ha a választáson való részvételüket biztosra ígérőket és már elköteleződött szavazókat vesszük alapul, akkor körükben mindkét politikai oldal 49-49 százalékra számíthatna. Nemcsak a támogatottsági arányok, hanem az emberek várakozásai is eldöntetlen politikai csatározást jeleznek. A Fidesz-KDNP győzelmét 39, az ellenzékét 38 százalék prognosztizálja, 23 százalék bizonytalan a végeredményt illetően. A kormánypártiak valamivel optimistábbak, 97 százalékuk szerint megnyerik a választást, az ellenzékiek 92 százaléka reméli a saját politikai oldal győzelmét.
A két lista támogatottságát jelentős mértékben határozza meg a választópolgár lakóhelyének típusa, nagysága. A 2000 fő alatti községekben nagy előnye van a kormánypárti listának, az itt élők 45 százaléka szavazna rájuk, az ellenzékre 33 százalékuk. A 2000 főnél népesebb községek lakói is inkább a Fidesz-KDNP-t támogatják, de a százalékos előny valamivel kisebb: 41-34. A 20 000 fő alatti városokban szorosabb a verseny, de a kormányerők itt is vezetnek (38%) az ellenzékkel szemben (32%). A 20000 fő feletti városokban már eléggé kiegyenlítettek az erőviszonyok: a Fidesz-KDNP 43 százalékon, az ellenzék 40 százalékon áll. A megyeszékhelyek, megyei jogú városok kategóriájában a támogatottsági arányok átbillenek az ellenzék felé: a hatpárti közös listára 37, a kormánypártokéra 34 százalék voksolna. A fővárosban fölényesen vezet az ellenzék, kétszer annyi támogatójuk van, mint a Fidesz-KDNP-nek (52 illetve 25 százalék).
