Óriásit nőtt a magas vérnyomás és a cukorbetegség miatt elhunytak száma, a hörghurut, tüdőtágulat és asztma viszont sokkal kevesebb áldozatot szedett, mint egy évvel korábban - derül ki a KSH 2020-at bemutató, most kiadott Demográfiai évkönyvéből. A koronavírus áldozatainál közel 700-zal alacsonyabb szám szerepel, mint amiről az operatív törzs idén január 1-jén tájékoztatást adott.
Elkészítette a Központi Statisztikai Hivatal a 2020-ról szóló Demográfiai Évkönyvet. A kiadványból kiderül, hogy tavaly 141 002 magyar halt meg, 11 399-cel több, mint 2019-ben. Már az is sokatmondó adat, hogy ennyire sok haláleset egy évben utoljára 1999-ben volt, de ez az összehasonlítás azért nem a legjobb, mert akkor még 10,25 millió magyar élt, 2020 elején pedig már csak 9,77 millió, tehát lakosságarányosan sokkal rosszabb volt a 2020-as helyzet.
Ha tehát lakosságarányosan nézzük, az ezer főre jutó 14,4 haláleset nem a legrosszabb, békeidőben mért adat, de csak azért nem, mert az 1993-as 14,5 még rosszabb volt – abban az évben egyszerre ugrott nagyot a szívproblémák, a légzési problémák és a májbetegségek miatt elhunytak száma. Ez a két év viszont sokkal rosszabb, mint az elmúlt évtizedekben bármi más, utoljára ennél magasabb halálozási arányt 1930-ban mértek (1949-ig még tízévenként vették fel az adatokat, 1944–45-ből tehát nem ismerünk pontos számot, nyilván akkor rosszabb lett volna az arány).
A mostani adatközlés nagy újdonsága az, hogy eddig csak összesített adatokat adtak ki 2020-ról, most viszont már nyilvánosak a halálokok is. Így kiderült, hogy 2020-ban, a koronavírus első és második hulláma alatt 8981 magyar halt meg a Covid–19 miatt.
Ez ellentmond annak, hogy 2021. január 1-jén a kormány járványügyi tájékoztató honlapján az jelent meg: 2020 utolsó napjáig 9667 áldozata volt a járványnak.
És az is látszik, hogy jókorát nőtt a halálesetek száma a covidosok nélkül is: ha a 11 399-es növekedésből kivonjuk a 8981 koronavírus miatt elhunytat, még mindig meg kell magyarázni egy 2418 fős növekedést.
Sőt, vannak olyan halálokok is, amelyeknél látványos csökkenést mértek. Közlekedési balesetben például a 2019-es 720 után 2020-ban csak 554-en haltak meg – nem kell nagy bátorság azt feltételezni itt, hogy ennek egyszerűen az az oka, hogy sokkal kevesebbet voltak kint az emberek a lezárások alatt –, de az egyéb balesetekben elhunytak száma is 231 fővel csökkent. A hörghurut, tüdőtágulat és asztma miatt elhunytak száma esett a legnagyobbat, 6262-ről 5352 főre. Sőt, minimális, 187 fős csökkenést mértek a rákban elhunytaknál is, ők így is 32 ezernél többen voltak.
Az elhunytak száma a Covid mellett nagyrészt azért nőtt még, mert hatalmasat ugrott a magas vérnyomáshoz és a cukorbetegséghez köthető halálesetek száma.
A magas vérnyomáshoz kapcsolt halálesetek száma 2157-tel nőtt, 9810-ről 11 967-re, a cukorbetegségben elhunytaké pedig pontosan 700 fővel, 3072-ről 3772-re.
Kimondottan nagyot nőtt az öngyilkosság miatt elhunytak száma is. A 2019-es 1550 főről 1706-ra változott a számuk, vagyis egy kilenc éves csökkenő folyamat tört meg. Emberölés áldozatai pedig 306-an lettek, 30-cal többen, mint egy évvel korábban.
Úgy tűnik, kudarcba fullad a kormány hónapok óta tartó küzdelme, hogy betiltsa a Pride felvonulást. A hatalom szerint tiltott rendezvény, a szélsőségesek próbálják akadályozni. A HVG élő közvetítése a 30. Budapest Pride-ról.
A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
A Tisza Párt elnöke úgy nyilvánult meg félreérthetetlenül a Pride-ról, hogy le sem írta a rendezvény nevét.
Az indoklás szerint azért, mert nem fellebbeztek a tiltás ellen, de a szervező főváros szerint nem is kell engedély.
Mindenki találgatja, hogyan alakul a Pride.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
Felsővezeték-szakadás volt.
A miniszterelnök szerint a rend nem magától jön létre, azt először meg kell teremteni aztán pedig megvédeni.
Trükköznek a számokkal a gyermekvédelemben.
A nagy hőség miatt kellett lépni.
Az összes táv elérte a limitet.
