Két “ügyről” tartott pénteken sajtótájékoztatót Karácsony Gergely főpolgármester, bár állítja: csak az egyik létezik. Mégis, éppen a szerinte nem létező ügyről esett több szó, ez pedig a “Városháza-gate”-ként elhíresült botrány legújabb fejleménye volt. Az elmúlt napokban újabb és újabb hangfelvételek kerültek elő, melyeken Barts J. Balázs, a főváros vagyonkezelő cége, a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ (BFVK) Zrt. elnök-vezérigazgatója potenciális befektetőkkel tárgyalt a budapesti Városháza esetleges értékesítésének lehetőségéről.

Karácsony: "Csőbe húzták" a cégvezetőt

“A főváros nem akarja értékesíteni a Városháza épületét” – hangsúlyozta sokadszorra Karácsony, aki azt is bejelentette: következménye lett annak, hogy a vagyonkezelő vezetője mégis ebben a témában egyeztetett külsős szereplőkkel, “a főváros felhatalmazása nélkül, sőt kifejezetten szembemenve a városvezetés szabta iránnyal”. Karácsony azt mondta, hogy a Főpolgármesteri Kabinet tavaly novemberben tárgyalta a Városháza jövőbeni hasznosításának kérdését, és a Barts által vázolt több koncepció közül azokat javasolták továbbgondolásra, amelyek nem számoltak az ingatlan értékesítésével, mivel

az épület értékesítése nem szerepel a főváros hosszú távú terveiben sem.

A vagyonkezelő vezetőjének tárgyalópartnerei kezdeményezték ezt a beszélgetést, vélhetően ők rögzítették a beszélgetést is, amely erősen összevágott formában most kiszivárgott – állapította meg Karácsony, aki szerint ez “egy tudatos lejárató kampány része volt, a cégvezetőt csőbe húzták, mert arra készültek, hogy a főpolgármester lesz a miniszterelnök-jelölt, és akkor előjöhetnek ezzel az üggyel”. Karácsony megjegyezte ”örülök, hogy 2 éve vagyok főpolgármester, és mindössze ennyit sikerült a propagandalaboratóriumban legyártani, mint az elmúlt időszak legnagyobb botrányát”.

A “csőbe húzott” cégvezető, Barts J. Balázs pedig megúszta egy írásbeli fegyelmivel – tájékoztatott Karácsony, aki elmondta: Bartsot még 2014-ben Tarlós István akkori főpolgármester nevezte ki a vagyonkezelő élére, 2019-ben az új városvezetés is bizalmat szavazott neki, és eddig jól is végezte a munkáját, “soha korrupciós vád nem érte”, most viszont “hibázott”, amikor a városvezetés álláspontjával ellentétes forgatókönyvekről egyeztetett felhatalmazást nélkül. Ezért – miután írásbeli jelentést kért Bartstól a találkozóról – Karácsony úgy döntött: a szakmai munkájára továbbra is szükség van, még ha “hülyeségeket is beszélt” a felvételek szerint.

Karácsony nem rúgta ki, de fegyelmit adott a Városháza-ügyben érintett vezetőnek

Barts J. Balázs a főváros közleménye szerint súlyos hibát követett el azzal, hogy egy leszavazott tervet befektetőknek ismertetett.

Az önkormányzat közben nyilvánosságra is hozta Bartsnak a főpolgármester kérésére írt jelentését, amelyben részletesen beszámol arról, hogy miről egyeztetett a felvételen szereplőkkel. Ebben azt írta, a tárgyalást Berki Zsolt kezdeményezte – őt elkísérte Gansperger Gyula és még három másik ember is –, aki már 2018, vagyis még az előző ciklus ideje óta többször kereste a vagyonkezelőt a Városháza hasznosításának kérdésében. Barts állítása szerint a találkozón jelezte ugyan, hogy a városvezetés nem támogatja az ingatlan értékesítését, a partnerek mégis érdeklődtek e forgatókönyv iránt is.

Újabb hangfelvétel került elő Bartsról

Ezt támasztja alá az Index által kirobbantott ügy legfrissebb fejleménye, a pénteken reggel kiszivárgott újabb hangfelvételrészlet is. “A főpolgármester és környezete még mindig nem mondanak igazat, sőt próbálják másokkal elvitetni a balhét” – mondja a titokzatos Anonymus-maszkos alak abban a pénteken reggel a sajtónak szétküldött újabb videójában, melyben azt is állítja: Barts még idén májusban is egyeztetett érdeklődőkkel a Városháza értékesítéséről, hogy az eladásra vonatkozó elvi forgatókönyvet a Főpolgármesteri Kabinet tavaly ősszel elutasította.

Az újabb hangfelvétel-részleten Barts továbbra is arról beszélt, hogy a fővárosi “döntéshozók” a Városháza 60 ezer négyzetméteres ingatlanával kapcsolatban azon az állásponton vannak: “nézzük meg, hogy ezt az épületet valaki megvenné-e?” A terveket vázolva Barts arról beszél, hogy “tehát van egy régi városházánk, és mellé épül valami új (…) erre az volt a mondás, hogy az lehet.” Az új városházi rész méretére el is hangzik a beszélgetésben egy szám Bartstól: 15 ezer négyzetméter.

Ezen részletek alapján beazonosítható, hogy amiről szó van, az a városvezetés számára Barts által tavaly őszre elkészített ingatlanhasznosítási koncepció “legjobb kompromisszumként” elnevezett B/1 alternatíváját takarja. Ez a régi, a főváros által most használt épületszárnyak felújításával és bérbeadásával számol – tehát ez a variáció nem szól eladásról. Ugyanakkor az új épületszárny építése egy másik, szintén a Barts-javaslatcsomagban szereplő opcióban is felbukkan.

Ő se gondolta komolyan, és a főváros se

Ez, a “legbátrabb lépés”-ként körülírt “D” alternatívában az új épület építése mellett már valóban szóba került a jelenlegi eladása: “azzal számolunk, hogy a jelenlegi Központi Városháza kiürítésre és értékesítésre kerül, és az önkormányzat vezetése és az önkormányzat vezetése és a főpolgármesteri hivatal egy új épületbe költözik”. Maga a Barts-javaslat sem támogatja a D-variánst, vagyis az értékesítéssel együtt járó hasznosítási javaslatot, inkább a B/1, illetve B/2 variációt javasolja, mondván: ezek “a helyes kompromisszumot jelentik”, és így “az elfoglalt alapterület mérete, a felszabaduló területek hasznosíthatósága biztosítja a pénzügyi szempontból fenntartható megoldást, anélkül, hogy az ingatlan tulajdonjoga kikerülne a Főváros kezéből”.

A Városháza épülete – a Városháza utca felőli homlokzat

Facebook/Karácsony Gergely

Amikor a felvételen Barts arról beszél, hogy “a legjobban ezt tetszett a döntéshozóknak”, nem tudni, hogy a B/1 vagy a D alternatívára utal, hiszen mindkettő számol új épülettel, de különbség, hogy csak az egyik, a D variáns része a régi épület értékesítése, amelyet viszont a főváros következetes állítása szerint nem terveztek, és nem is terveznek. Karácsony is erről beszélt most, és a hvg.hu kérdésére, miszerint Barts akkor ott “hibázott”, hogy nem létező városházi álláspontról beszélt úgy, mint amit a “döntéshozók” támogatnak, azt mondta, hogy igen, “ezért kapta a fegyelmit”.

Kérdésünkre a Karácsony arról is beszélt: az eladásról nem is lehetne magánbefektetőkkel egyeztetni, mivel a vagyontörvény szerint a Városháza ingatlana korlátozottan forgalomképes vagyon, csak az állam vagy más önkormányzat részére lehetne értékesíteni. Hozzátette: régi elképzelés viszont – bár szerinte a következő 15 évben aligha valósul meg – az, a Barts-javaslatok közül a főváros által is támogatott opció, hogy épüljön a telek szélére egy új városházi szárny, ahol jobb körülmények között, olcsóbban üzemeltethető lenne a Városháza, a régi épületrészeket pedig kulturális és más célokra hasznosítsák, sőt bérbe is adják, de semmiképpen ne eladják.

Van egy valódi, 12 milliárdos ügy is

A Városháza “nem eladásának nem létező ügyével szemben” azonban Karácsony Gergely szerint nagyon is létező ügy az, hogy az Orbán-kormány késlekedik egy 12 milliárdos támogatási tétel átutalásával: ez a fővárosi közösségi közlekedés állami normatív támogatásaként minden évben kifizetett költségvetési pénz, ami az eddigi gyakorlattal ellentétben eddig nem érkezett meg a fővároshoz. Emiatt pénteken levelet is írt a főpolgármester Orbán Viktor miniszterelnöknek. Megjegyezte: ez az évi 12 milliárd forint Tarlós István idején ilyenkor már rég megérkezett,

a késlekedést pedig nem tudja másként értelmezni, mint újabb, “a nemzet fővárosa elleni kormányzati lépést, csakhogy ez nem csak a főváros, hanem a nemzet elleni döntés is”.

A főpolgármester a hvg.hu kérdésére jelezte, hogy a pénz címzettjének, a Budapesti Közlekedési Központnak (BKK) ez nagy kiesés, és bár nem számít arra, hogy egyáltalán ne utalna a kormány, várhatóan már a késlekedés miatt is folyószámla-hitellel fog tudni csak túlélni a BKK. Ráadásul nem ez az egyetlen pénzügyi zavart okozó kormányzati lépés – mondta, emlékeztetve, hogy a kormány a főváros által fizetendő szolidaritási hozzájárulást a négyszeresére emelte, valamint az idei év után jövőre is elvonja az iparűzési adó helyben maradó felét az önkormányzatoktól, így a fővárostól is.