Az Európai Bizottságnak fel kell függesztenie minden olyan kötelezettségszegési eljárást, amely aláássa a tagállamok területi és nemzeti integritása, valamint polgárai biztonságának védelmét célzó intézkedéseit – írta Orbán Viktor miniszterelnök a testület elnökének címzett levelében.

Orbán szerint a globális kihívások megkövetelik a válságokkal szembeni ellenálló képesség növelését, ebben a szellemben döntött úgy Magyarország tavaly júliusban, hogy nem válik a koronavírus-járvány által sújtott unió pénzügyi helyreállításának akadályává. Úgy fogalmazott: „el kell ismernünk, hogy a jelenlegi rendkívüli helyzetet is különleges intézkedésekkel kell kezelni. A biztonságunk és területi integritásunk forog kockán”, következésképpen ebben a helyzetben a jelenlegi jogi kereteket a valósághoz kell igazítani, és „a tagállamokat nem lehet felelősségre vonni vagy büntetni azért, mert működőképes – egyszersmind arányos – megoldásokat alkalmaznak a mindnyájunkat fenyegető kihívásokra”.

Emlékeztetett arra, hogy az Európai Tanács október 21-22-i következtetéseiben egyhangúlag úgy döntöttek, hogy sürgős intézkedéseket kell hozni a közelmúltbeli migrációs nyomás ellen, és felkérték a bizottságot, hogy tegyen javaslatot az Európai Unió jogi keretében szükséges változtatásokra, valamint megfelelő pénzügyi támogatáson alapuló, konkrét intézkedésekre, hogy biztosítani lehessen az azonnali és megfelelő válaszlépéseket. Ennek az indoka az volt, hogy a jelenlegi jogi keret nem tükrözi a valóságot, elavult és működésképtelen.

Orbán Viktor szerint „talán mindannyian egyetérthetünk abban, hogy a jelenlegi jogi keret nem biztosít megfelelő eszközöket, amelyeket a nyomás alatt álló tagállamok válsághelyzetben alkalmazhatnak”. Kiemelve csak a jelenlegi rendszer leggyengébb láncszemét: a tagállam területére történő belépés jogát mindenki számára biztosítani kell anélkül, hogy lehetőség lenne a kérelmező hátterének alapos vizsgálatára a határon, mielőtt engedélyeznék a belépést az országba. Amint a kérelmező az unió területén van, a menekültügyi eljárás befejezése előtt távozik az általa kívánt célországba, ezért nem lehet kiküszöbölni a másodlagos mozgás kockázatát, amely más tagállamokat arra ösztönöz, hogy a schengeni határellenőrzési kódexszel ellentétes belső határvédelmet tartsanak fenn – magyarázta.

A miniszterelnök hangsúlyozta: a különleges körülmények különleges intézkedéseket igényelnek. Ez volt a helyzet a Covid-válság esetében is, amikor úgy döntöttek, hogy lazítanak az állami támogatás szabályain, és aktiválják az általános mentességi záradékot, így lehetővé téve a tagállamoknak, hogy eltérjenek a költségvetési követelményektől.

Felidézte: amikor az Európai Bizottság úgy döntött, hogy kötelezettségszegési eljárást indít azzal a megoldással szemben, amely mellett Magyarország a migrációs válság kezelése érdekében döntött, a migrációs nyomás elsősorban Európa déli határait érintette: keletről, a nyugat-balkáni útvonalon, valamint délről, a Földközi-tengeren keresztül.

Magyarország rendíthetetlenül védte Európa és annak állampolgárai biztonságát azzal, hogy fizikai akadályt emelt, és mindent megtett annak érdekében, hogy különbséget tegyen azok között, akik nemzetközi védelemre szorultak és azok között, akik csak az európai élet gazdasági előnyeit keresték”

– fogalmazott, hozzátéve: mindazonáltal az európai uniós jogi keret következetesen kudarcot vallott a kialakult helyzet kezelésében, ahogyan azok, a tagállamok teljes körű támogatását soha nem élvező javaslatok is, amelyeket az elmúlt hat évben láthattak.

Orbán úgy látja, „most új realitásokkal kell szembenéznünk”. A gazdaságok nehézségekkel küzdenek, és a migrációs nyomás nemcsak délen, hanem a keleti határokon is növekszik. Szerinte „be kell látnunk, hogy a jelenlegi válság súlyossága még a gazdasági helyreállításról szóló vitáknál is nagyobb kihívások elé állít minket”.

Mindezek miatt a miniszterelnök „a súlyos és sürgősen megoldandó válság fényében” arra kérte a bizottságot, hogy tegyen javaslatot a jogi keretrendszer megváltozott realitásokhoz igazított átalakítására, haladéktalanul szüntesse meg a hatályban lévő, elavult és a helyzet megoldását gátló szabályozás kikényszerítését, és függesszen fel minden olyan kötelezettségszegési eljárást, amely aláássa a tagállamok területi és nemzeti integritása, valamint polgárai biztonságának védelmét célzó intézkedéseit.

Morawiecki ugyanazt mondja

Az Orbán levelében olvasható érveléshez nagyon hasonlót vezetett elő a lengyel kormányfő a wpolityce.pl hírportálnak adott interjúban. Mateusz Morawiecki ebben egyebek mellett arról beszélt, hogy Keletről komoly biztonsági fenyegetések érik az Európai Uniót (EU), ezért a legfontosabb ügyekre kell fókuszálni, amelyek közé aligha tartozik az uniós alapszerződés 7-es cikkelye körüli vita.

A lengyel konzervatív hírportál azon kérdésére, vajon Oroszország háborút akar-e, Morawiecki úgy válaszolt: reméli, hogy nem, viszont nyugtalanító képet kapunk, ha összefüggésbe hozzuk az összes, Európát keletről fenyegető válságot, „amelynek fonalai mind Moszkvába vezetnek”.

Lengyelország ma az EU keleti szárnyát védi – utalt Morawiecki a fehérorosz határon fennálló migránsválságra. Aláhúzta: Brüsszelnek ezért az egész EU számára alapvető ügyekre kellene fókuszálnia. „Ha esetleg – bárcsak erre soha ne kerülne sor – valamiféle háború törne ki a keleti szárnyon vagy ennek közelében, továbbra is a 7-es cikkely körüli vitával foglalkoznánk-e?” – tette fel a kérdést.

Elmondta: bizonyos ügyekben, például az igazságügyi reformot illetően, léteznek nézeteltérések Brüsszel és Varsó között. Ezeknél fontosabb viszont a jelenlegi „nagyon fenyegető valóság, a valódi politika”, ezért – mint mondta – az egész EU számára alapvető ügyekre kell fókuszálni.

Arra a kérdésre, hogy Lengyelországnak vajon nem kellene-e lehetővé tennie a migránsok áthaladását Európa nyugati országaiba, Morawiecki úgy reagált: ezt Lengyelország soha nem teszi meg, „komoly, jogállamiságot betartó, hatékony és a kötelességvállalásait teljesítő állam vagyunk”.

Reményét fejezte ki, hogy Brüsszel megérti az EU szomszédságában jelentkező „komoly, mélyülő stratégiai kockázatokat”. Úgy fogalmazott: „Keleten valóban veszélyessé válik a helyzet". Eljött az ideje, „hogy az EU-ban végül felülkerekedjen az józan ész”.