Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
A koronavírusos betegek ellátására előkészített ágyaknak körülbelül 48 százaléka üres, ennyi a tartalékkapacitás, és az intenzív osztályra is ugyanez vonatkozik – mondta az emberi erőforrások minisztere az InfoRádió Aréna című műsorában. Kásler Miklós hozzátette: a katasztrófától Magyarország most is messze van, és nagyon reméli, hogy messze is marad.
Az interjúban rákérdeztek arra, látszik-e, hogy a kórházba kerülőknek milyen az oltottsága, a miniszter azonban erre konkrétan nem válaszolt. Ehelyett „néhány cáfolhatatlan klinikai vizsgálatból származó adatot” idézett. Ezek szerint minden Magyarországon alkalmazott vakcina
69 és 88 százalék között védett. Ettől különbözött az az arány, ami az elhalálozásra jellemző, ugyanis a fertőzöttek között az elhalálozást minden vakcina 89-98 százalék között kivédte, megelőzte.”
Kásler elmondása szerint a vizsgálatok azt mutatták, hogy az első oltás után a sejtes immunitás és az ellenanyag-termelés is jelentősen nőtt mind az öt, itt használt vakcina esetében. „A második oltás után ugyancsak ezt lehetett megfigyelni, de különbségek voltak. Általában azt lehet mondani, hogy a sejtes immunitás és az ellenanyag-termelés bizonyos parallelitást mutatott, de nem fedte le egymást teljesen, ami azt jelentette, hogy a Moderna és a Pfizer esetében elsősorban az ellenanyag-termelés emelkedett gyorsan, de viszonylag gyorsan csökkenni is kezdett, és a másik három vakcina esetében elsősorban a sejtes immunitás emelkedése volt jelentős.”
A miniszter emlékeztetett, hogy a Pfizerrel közösen vakcinát fejlesztő BioNTech vezérigazgatója azt nyilatkozta: hat hónap után csökken a védettség. A magyar adatok alapján azonban ez már minden korcsoportban hamarabb bekövetkezett, emiatt tehát a harmadik oltás indokolt.
Egy másik vizsgálatban arra keresték a választ, hogy milyen tényezők befolyásolják a betegség súlyosságát és a halálozást. „Ennek alapján a legfontosabb tényező az életkor. A következő csoport a kísérő betegségek csoportja, azok között is a cukorbetegség, krónikus tüdőbetegségek, szívelégtelenség, szívinfarktus. Mindegyik esetében a népességben való betegségelfordulásnál négyszer több volt a haláleset” – magyarázta, hozzátéve: a magyar lakosság 8 százaléka cukorbeteg, de az elhunytak között négyszer annyi diabéteszes volt. „Ugyanezt az arányt találtuk az előbb felsorolt összes többi betegségnél is, de a cukorbetegség esetében minél fiatalabb korcsoportokban jelentkezett a cukorbetegség, a rizikó nem négyszeres volt, hanem annál magasabb, akár 14-15-16-szorosára is emelkedett.”
Arra a kérdésre, mi a magyarázat arra, hogy például Ausztriában jóval kevesebb halálos áldozatot követelt a pandémia, mint nálunk, a miniszter egyrészt a társbetegségek jelentőségét említette, másrészt pedig a különbségeket a statisztikák összeállításánál. Elmondása szerint Európában legalább három markánsan elkülönülő statisztika létezik a Covid-halálozásokról. „Az egyik csoportban a klinikum alapján mondják és sorolják be a Covid-halálozásba az egyes elvesztett betegeket, másik esetben csak PCR-tesztre vonatkozik, a harmadik esetben a kettő kombinációjára, de a három főcsoporton belül még legalább 10-15 differencia van. Tehát nagyon nehéz különböző statisztikák esetében rangsorokat vagy összehasonlításokat tenni. Ez a magyarázata annak, hogy a járvány előtti három-négy-öt év átlagát veszik figyelembe, ahhoz hasonlítják a populáció összhalálozását, és annak alapján számolják vissza a Covid-halálozást. Ebben a megközelítésben Magyarország Európában a középmezőnyben van” – jelentette ki.
