Egy 8–9 fős testület alkotja azt a közjogi szakértői csapatot, amely a kormányváltásra készülő ellenzék alkotmányos módosításait dolgozza ki. Ennek vezetője Fleck Zoltán jogász-szociológus, akit Márki-Zay Péter közös miniszterelnök-jelölt kért fel a pozícióra, de Fleck szerint Márki-Zay „sem az összetételébe, sem a munka tartalmi részébe nem szól bele, sőt az ellenzéki pártok sem küldenek a bizottságba senkit”.

Annyira friss a dolog, hogy nem kaptam még felhatalmazást a nevek közlésére. Márki-Zay annyit már nyilvánosan elmondott, hogy volt miniszter és volt alkotmánybíró is van benne, nem nehéz kitalálni, ők kik. Ez egy 8–9 fős testület, többféle kompetencia kapcsolódik össze, egyrészt egy nagyobb, elméleti rálátás az alkotmányos elvek és intézmények összefüggéseire és egy kodifikációs aprómunka”

– mondta a 444.hu-nak adott interjúban Fleck Zoltán.

Fleck a tervezett munkáról szólva azt mondta, nem arra kaptak megbízást, hogy írjanak egy új alkotmányt, mert ezt a csapatban senki nem vállalta volna el. Szerinte a legnehezebb feladat az átmenet alkotmányosságának a megtervezése. „De egy másik csapattal, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézettel folyik egy ezzel szorosan összetartozó munka, a jogállami alkotmány elveinek és intézményeinek koncepcionális kidolgozása” – mondta.

A jogász szerint előbb arról kell megegyezni, hogy „mi a pontos diagnózis”, hogyan működik az autoriter rezsim, amit szerinte le kell bontani, hogy egy jogállami keretek között maradó, működőképes kormányzás léphessen a helyére.

Utána egészen pontosan meg kell mondanunk, hogy az alaptörvényben és a többi kétharmados törvényben melyek azok a szabályok, továbbá melyek azok az intézmények, amelyeket azért hozott létre a Fidesz, hogy a hatalmat akkor se veszítse el, ha a választásokat elveszíti. Ezeknek a kiiktatására olyan megoldásokat kell keresnünk, hogy közben a jogállami és az alkotmányos elvek ne sérüljenek. Ez lesz az alkotmányos átmenet intézményes forgatókönyve: mit csináljon az első nap a parlament, mihez kezdjen a parlamenti többség a legfőbb ügyésszel, a Költségvetési Tanáccsal, az Alkotmánybírósággal. Az összes olyan elemmel, amelyik lehetetlenné teszi a kormányzati működést. Erről szólnak majd az új parlament által elfogadandó „áprilisi törvények”

– vázolta Fleck az interjúban.

A kérdésre, hogyan lehet elmozdítani például a legfőbb ügyészt, Polt Pétert, vagy az alkotmánybírókat, Fleck Zoltán azt mondta, „gyors, minimalista, sebészi pontosságú beavatkozással”. Szerinte, ha a parlament formálisan semlegesít valamilyen Fidesz által elfoglalt közjogi intézményt, a helyére egy ugyanolyan erős intézményt kell állítania, amelyik azonban az alkotmányos elvek alapján fogja korlátozni az új törvényhozást és a kormányt, és nem a Fidesz érdekében. Az ellenzéki összefogásnak pedig mindehhez még a választás előtt felhatalmazást kell kérnie a választóktól.

Fleck úgy folytatta, hogy az új alkotmánynak, mint minden modern alkotmánynak, „természetesen tartalmaznia kell az egyén alapjogait, az ember méltóságának és jogegyenlőségének garanciáit”. A jogász a tervezett módosításokról szólva megemlítette, hogy például csak két választás után, két különböző parlament szavazatával lehessen az alkotmányt megváltoztatni. Vagy hogy megváltoztathatatlansági klauzula kerüljön bele. Esetleg szuperminősített többséggel, vagy népszavazással lehessen csak módosítani. De – mondta Fleck – mindenképp stabilizálni kell az alkotmányt, hogy „ne történjen meg még egyszer az, ami 2011-ben, hogy sima kétharmaddal egyoldalúan meg lehetett változtatni”.