„A magyar Ab-határozat a bevándorlásról szól, semmi másról” – jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter Facebook oldalán, miután az Alkotmánybíróság határozatban foglalt állást abban, gyakorolhat-e Magyarország nem kizárólagos uniós hatáskörbe tartozó jogokat, amíg nincs közös EU-s intézkedés. Varga szerint „az Alkotmánybíróság egyértelművé tette, hogy jogunk van elutasítani, hogy másokkal éljünk együtt, mint akikkel évszázadok óta közös a sorsunk. A migráció nem csupán a szuverenitásunkat és önazonosságunkat veszélyezteti, de emberi jogaink, emberi méltóságunk sérelmét is magában hordozza”.

„Magyarország továbbra is elkötelezett tagja az Európai Uniónak” – jelentette ki Varga. „Az Alkotmánybíróság mai döntése világossá tette, hogy mindaddig, amíg a bevándorlásra vonatkozó uniós szabályrendszer érvényesülése hiányos, addig Magyarországnak joga van ezen hatáskör gyakorlásához. Joga van ahhoz, hogy határainak hatékony védelme érdekében kiegészítő, egyedi megoldásokkal a nemzeti szabályokat a valósághoz igazítsa” – tette hozzá. Majd Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggeli rádióinterjújában akkor még feltételes módban elhangzott szavait visszhangozta, amikor kijelentette: Az Alkotmánybíróság döntésével a fizikai határzár mellé épített egy erős jogi kerítést

A miniszter szerint a „magyar Alkotmánybíróság eljárása nem terjedt ki az uniós jog elsőbbségének a vizsgálatára, és az nem irányult az Európai Unió Bírósága ítéletének felülvizsgálatára sem”. Varga kijelentette, hogy szerinte az uniós szabályok nem képesek a valóságot követni, ez pedig egyre több tagország számára válik nyilvánvalóvá.

Az Alkotmánybíróság pénteki határozata szerint a magyar állam addig gyakorolhat nem kizárólagos uniós hatáskörbe tartozó jogokat, amíg nincs közös EU-intézkedés. A Varga Judit igazságügyi miniszter által beterjesztett kérdés lényege az volt, hogy lehet-e úgy értelmezni az Alaptörvényt, „hogy Magyarország végrehajthat olyan európai uniós kötelezettséget, amely – az európai szabályozás hatékony érvényesülésének hiányában – arra vezethet, hogy a Magyarország területén jogellenesen tartózkodó külföldi de facto az ország népességének részévé válik. Menedékkérelmének elutasítása esetén a kiutasítás a jelenlegi körülmények miatt de facto nem reális lehetőség... hiába kötött az Európai Unió visszafogadási egyezményeket, például Szerbiával, azokat a gyakorlatban nem lehet végrehajtani”?

Az Alkotmánybíróság válasza szerint „amennyiben a közös hatáskörgyakorlás érvényesülése hiányos, Magyarország jogosult az adott, nem kizárólagos uniós hatáskör gyakorlására mindaddig, amíg az Európai Unió intézményei meg nem teszik a közös hatáskörgyakorlás hatékony érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket”.

Az Ab azonban azt is hangsúlyozta, hogy „Magyarország kizárólag addig jogosult valamely közösen gyakorolandó hatáskör egyedüli gyakorlására, ameddig az Európai Unió, illetőleg intézményei nem teremtik meg az uniós jog hatékony érvényesülésének biztosítékait; és kizárólag oly módon jogosult a hatáskör gyakorlására, amely az Európai Unió létesítő és módosító szerződéseivel összhangban áll”.

Témában írt cikkünket ide kattintva érheti el:

Nem váltotta be a kormány reményeit menekültügyben az Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság Varga Judit igazságügyi miniszternek a kormány nevében beadott kérdésére válaszolt. Kimondta: a magyar állam addig gyakorolhat nem kizárólagos uniós hatáskörbe tartozó jogokat, amíg nincs közös EU-intézkedés.