Többen kérnek oltást, ha nem kell regisztrálni. De mégis kell
A kötelező előzetes oltásregisztráció felesleges, bonyolult, és még azt sem tudni, ki kezeli az adatokat. A kormány egyelőre mégsem törli el – tudta meg a hvg.hu. Pedig az elmúlt hónapok tapasztalatai, a Magyar Orvosi Kamara és a hvg.hu-nak nyilatkozó szakemberek egyaránt állítják: a regisztráció hátráltatja a magyar oltási hajlandóságot, amit a negyedik hullám és az omikron variáns árnyékában nehezen engedhet meg magának az ország.
Hat nappal ezelőtt valószínűleg kevesen emlékeztek a kerek évfordulóra, de éppen akkor egy éve, 2020. december 7-én nyílt meg a koronavírus ellen védőoltásra létrehozott regisztrációs honlap, a vakcinainfo.gov.hu. Mivel ekkor még egyetlen oltóanyag sem volt elérhető Magyarországon, a kormányzati kommunikáció azzal magyarázta az oldal létrejöttét, hogy az igényfelmérésre szolgál, hogy tudják, hányan szeretnék beadatni maguknak a vakcinát.
Ezt a képet utólag árnyalja, hogy aki hozzájárult, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda is kezelje az adatait, annak a megadott e-mail-címre azóta is csak az oltással kapcsolatos kormányzati propaganda érkezik, az oltóanyagok elosztását pedig nem a központi rendszerre, hanem a háziorvosokra tolták. Arra viszont, hogy a Rogán Antal hivatalának adott adatokkal mi történik, a mai napig nem érkezett megnyugtató válasz a kormánytól.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) már akkor súlyos adatvédelmi jogsértésre figyelmeztetett, hiszen – mint írták –, ha a regisztráció igazából nem garantálja az oltást, akkor megtévesztő a személyes adatok megadását „regisztrációnak” nevezni. Ha viszont tényleg regisztrálni kell az oltás érdekében, akkor az adatszolgáltatás nem nevezhető önkéntesnek.
A regisztrációs honlap ennek ellenére nem állt le, sőt még akkor is ragaszkodott hozzá a kormány, amikor áprilisban létrehozta az EESZT-n keresztül is használható online időpontfoglalót. Miközben az uniós országok többségében elég besétálni egy oltópontra, Magyarországon még a nyáron sem fogadtak senkit, ha nem volt előzetesen regisztrálva. Amikor pedig a Pfizer-akciónapon kígyózó sorok álltak a kórházak előtt, akkor nem sikerült tisztázni, hogy az oltóanyag népszerűsége mellett a regisztráció mellőzése is komoly vonzerőt jelentett-e.
Több gond, kevesebb oltás
Az oltási kampány beindulásával és a nyári nyugalmasabb időszakkal egy időre a kötelező regisztráció kérdése is feledésbe merült. A járvány negyedik hullámának érkezésével azonban egyre világosabb lett, hogy a regisztráció nemcsak felesleges, hanem sok esetben az oltási hajlandóságot is hátráltatja. Márpedig ez most, a negyedik hullám alatt akár életeket is veszélyeztethet. Különösen igaz ez Magyarországnak azon megyéire, ahol az átlagnál alacsonyabb a beoltott lakosság aránya. A december elején kiadott adatokat vizsgálva jó példa erre Borsod-Abaúj Zemplén (63,4%), Jász-Nagykun-Szolnok (61,5%), vagy Hajdú-Bihar megye (63,9%). A csúcstartó Pest megyében ehhez képest már a lakosság több mint 75 százaléka beoltatta magát a koronavírus ellen
Gyakori tévhit, hogy az alacsony átoltottságú településeken a többség az oltásellenesség miatt nem kéri a vakcinát, ez azonban a tapasztalatok szerint nem igaz. A problémát inkább a közöny, a félretájékoztatás, az internet, az áram, vagy éppen az utazási lehetőségek hiánya okozza. Erről beszélt a hvg.hu-nak korábban Csilek András infektológus is, a Magyar Orvosi Kamara Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnöke is.
„Sokszor egyáltalán nem tudják a választ a kérdésre, azzal magyarázzák, hogy nem volt kedvük, vagy idejük, egyszerűen nem foglalkoznak vele, nem is éri el az ingerküszöbüket, hogy oltatni kellene” – mondta.
Hasonlóról számolt be lapunknak egy borsodi háziorvos is, aki több olyan pácienst is ismer, aki adminisztratív vagy utazási problémák miatt nem adatta be magának eddig az oltást.
„Próbálunk segíteni a regisztrációban, de ennyi betegnél nem mindig sikerül. Akinek nincs áram vagy internet a lakásban, az regisztrálni sem fog tudni, de ha ezt még meg is oldanánk, nagyon sokan vannak, akik a közeli város oltópontjára sem tudnak eljutni” – tette hozzá.
Ahol nincs regisztráció
Ezeken a településeken próbál segíteni a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, mely az operatív törzs külön felhatalmazásával kistelepüléseken olt – regisztráció nélkül.
„Ha mindenhol egyformán jól működne az oltásokkal kapcsolatos adminisztráció, erre nem lenne szükség” – foglalta össze tapasztalataikat Nagy Ferenc a Szeretetszolgálat egészségügyi területért felelős szakmai vezetője.
A máltaiak a Felzárkózó Települések Program részeként október elseje óta járják a főleg Borsod megyei falvakat, ahol már megközelíti az 1000 főt azoknak a száma, akiket munkatársaik segítségével oltottak be. Ez elsőre ugyan kevésnek tűnik, de ha azt nézzük, hogy a kisebb falvakban a szám akár a lakosok 20-30 százalékát is jelentheti, máris könnyebb megérteni, miért olyan fontos a munka, amit végeznek.
Nagy Ferenc és munkatársai a hátrányos helyzetű térségekben naponta és közvetlen közelről látják, milyen akadályokat gördít az oltási program elé a kötelező regisztráció vagy a bürokrácia.
„Ami egy átlagembernek megugorható, az egy felzárkózó településen élőnek megugorhatatlan, legyen szó internethiányról, áramhiányról, nem létező számítógépről, vagy éppen arról, hogy el kell utazni egy közeli város oltópontjára. Az itt élők egyébként is nehéz helyzeteben vannak, hiszen sokkal kevesebb hiteles információ jut el hozzájuk. Ha ezeket az apróságokat mind összerakjuk, akkor már világos, hogy a felzárkózó településeken miért kisebb az oltási hajlandóság” – mondta.
A máltaiak kétféleképpen oltanak: ha van a településen infrastruktúra, például egy rendelő vagy egy közösségi ház, akkor azt használják. Ezeken a helyeken akár fél óra alatt be tudnak rendezni egy mobil oltópontot. Ha nincs, akkor oltóbuszt visznek – mindkét esetben helyszíni vagy online kikérdezés után dönt az oltóorvos arról, hogy megkaphatja-e valaki a vakcinát (ami az egydózisú Janssen).
Fontos részlet, hogy a Máltai Szeretetszolgálat az operatív törzs külön felhatalmazásával, előzetes regisztráció nélkül olt. A pácienseknek a hozzájáruló nyilatkozatot a helyszínen töltik ki, ezután kérdezi ki őket az oltóorvos, majd az oltásról kapnak egy papírt, és mindez az EESZT-be is felkerül.
„Ha csak olyanokhoz mehetnénk el, akik előzetesen regisztráltak, egyszerűen nem működne az programunk” – mutatott rá Nagy Ferenc.
A programvezető megerősítette azt is, hogy sokan azért nem oltatták be magukat eddig, mert egész egyszerűen nem gondolták, hogy az fontos lenne. Bármilyen meglepő, de a felzárkózó településeket nemcsak az első, hanem a második, sőt a harmadik hullám sem nagyon érte el, a vírust csak egy távoli problémának látták, ami eltörpül a mindennapi megélhetési gondok mellett.
A most tomboló negyedik hullám azonban egészen más, végigsöpör a legszegényebb településeken. Ahol pedig elérhető közelségbe kerül a koronavírus, a sógornő vagy a nagymama lesz beteg, megnő az oltási kedv is. A máltaiak ennek ellenére sem most, sem ezelőtt nem látták, hogy nagy lenne az oltást makacsul elutasítók száma.
„Nagyon kevés, aki konkrétan oltásellenes, ők legfeljebb hangosabbak. Vagy nem tájékozottak, vagy túl sok félinformációt hallanak, a bizonytalanokat azonban nagyon könnyű meggyőzni az oltásról, csak el kell nekik mondani az adatokat és a tényeket” – mondta Nagy Ferenc.
A munkatársak egyébként főleg a Jelenlét program keretein belül, foglalkozásokon, tanodákban, gyerekházakban beszélnek az oltásokról, de a legkisebb településeken akár utcáról utcára járva is felkeresik az embereket, hogy a kérdéseikre válaszoljanak. Ezen kívül plakátokon, Facebookon és hangosbemondókon is tájékoztatnak.
„Ezek az emberek nemcsak oltáshoz, más egészségügyi szolgáltatásokhoz, sem jutnának hozzá máshogy. Helybe kell hozzájuk menni, hiszen sokszor még arra sincs lehetőségük, hogy a városi kórházba bemenjenek” – mondta Nagy Ferenc.
Az orvosok is kérik
Az, hogy a terepen dolgozó civilek visszajelzéseiből mennyit fogad meg az operatív törzs, nem világos, de az mindenképpen jelzésértékű, hogy a november 22-én kezdődött oltási akcióhetet kétszer is meghosszabbította – ezalatt bárki regisztráció nélkül kérhette a vakcinát. A sikert jelzi, hogy a kormány tájékoztatása szerint a három hét alatt 166 ezer ember kapta meg az első oltását. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter tájékoztatása szerint szintén az operatív törzs dolgozza ki a rendszert, mellyel oltási akciónapokat lehet majd szervezni minden településen.
Ha ezt bevezetik, akkor már nem kell elutazni az oltópontokra, helyben elérhető lesz a vakcina.
A regisztráció problémái az 5–11 évesek oltásánál is előkerültek, ahol hamar kiderült, hogy a szülőknek új e-mail-címet kellett készíteniük, egy címről kettőt ugyanis nem fogadott el a rendszer. Éppen ezért írt nyílt levelet az operatív törzsnek a múlt héten a Magyar Orvosi Kamara (MOK) is, melyben a regisztráció eltörlésére kérték őket arra hivatkozva, az pozitív hatással lenne az oltási hajlandóságra.
Úgy tűnik azonban, hogy kérés eddig süket fülekre talált. A hvg.hu kérdésére a Koronavírus Sajtóközpont azt válaszolta, regisztrációra az első oltásokat kérők esetében még az oltási akcióhéten is szükség volt (ezt az oltópontokon végezték),
"a regisztráció és az időpontfoglalás pedig alapvető, hogy az egyébként is nagy terhelés alatt álló kórházak számára a munkaszervezés és vakcinagazdálkodás tervezhető legyen".
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
„Az első hullámot még kinevettük, most napról napra jönnek a megdöbbentő halálesetek”
Egy család negyvenes éveiben járó testvérpárja – csak egy példa az Ózd környéki roma közösségekben koronavírus miatt elhunytak közül. A vírus nem válogat, egy helyi háziorvos szerint többségi és a kisebbségi közösségekben egyformán tombol a járvány. A romák körében mégis nagyobb a kockázat, de nem csak az általánosan rosszabb egészségi állapotuk miatt.
"Olyan oltottakat látunk túlélni, akiknek korábban esélyük sem lett volna"
Betegekbe fulladó sürgősségi osztályokról, telítődött intenzívekről, kiégett személyzetről számolt be szokatlanul kemény hangú közleményében a Magyar Orvosi Kamara. A koronavírus-járvány negyedik hulláma azonban nemcsak a növekvő terhelés miatt frusztrálja az egészségügyi dolgozókat: sokan nem értik, miért nincsenek szigorítások, mások az oltásellenesség miatt érzik magukat tehetetlennek. Csilek András, a MOK B.-A.-Z. megyei elnöke szerint a járvány most az oltatlanok között tombol, de még vannak kapacitások, és a vakcináknak köszönhetően olyan betegeket is meg tudnak menteni, akiket korábban elveszítettek volna.
