Orbán Viktor miniszterelnök rendkívüli interjút adott az M1-nek. "Emlékszem ilyen helyzetre, ez a harmadik háború, amikor úgy adódik, hogy én vagyok Magyarország miniszterelnöke" – fogalmazott, hozzátéve: akkor is, most is azt képviseli, Magyarországnak ebből a konfliktusból ki kell maradnia.

"Stratégiai nyugalomra van szükség" – fogalmazott, kifejtve, hogy a háború miatti kapkodásban történő stratégiailag rossz döntésektől tartózkodni kell. "Az, amit a magyar baloldal kér, hogy küldjünk katonákat a háborús övezetbe, nélkülözi a stratégiai türelem és nyugalom erényét. Erre nincsen semmi szükség, mint ahogyan azt sem kell sürgetni, hogy Magyarország fegyvereket küldjön ebbe a térségbe."

Orbán azzal érvelt, szomszédos országról van szó, számolni kell azzal, hogy az oda küldött fegyverekkel esetleg magyar emberekre is lőnek majd, "hiszen Kárpátalján magyarok is élnek, onnan is vonultattak be katonákat."

A riporter a német és olasz fegyverszállításokat vetette fel, erre reagálva úgy folytatta: "A vita elméleti jellegű, nem tud változni a magyar álláspont, mert nincs olyan fegyver, amit nélkülözhetnénk. A magyar hadseregnek minden fegyverére szüksége van ahhoz, hogy fel tudjunk vonulni az ország keleti határainál és szükség esetén meg tudjuk védeni a határainkat" – tette hozzá a kormányfő.

A poltikus arról beszélt beszélt, Magyarország pár éve belekezdett egy nagy hadsereg- és hadiipari fejlesztésbe, de még építik a gyárakat, "még nem jöttek le az eszközök a szállítószalagról".

Orbán Viktor szerint, ha akarna, sem tudna hadi eszközöket Magyarország mások rendelkezésére bocsátani, de nem akar.

Egyébként Orbán interjújával szinte egy időben jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, hogy az EU fegyvereket küld Ukrajnába, közleménye szerint az államszövetség először finanszírozza egy megtámadott országba érkező fegyverek vásárlását.

Arra a kérdésre, hogy háborúra készülünk-e az eddigi hadi fejlesztésekre, azt felelte Orbán: a békére készültünk. Majd úgy folytatta, hogy az árvíz-, a vörösiszap- és a háborús helyzetek miatt erre szükség van a béke megőrzéséhez. "Ütemeztük a teendőket, néhány éve jött el az a pillanat, amikor meg tudtuk kezdeni a katonai fejlesztéseket, amiket a baloldal folyamatosan támadott" – fogalmazott Orbán.

Nem kell atomtudósnak lenni, hogy valaki különbséget tegyen a messzi muszlim tömegek jobb remény érdekében érkezők és az Ukrajnából menekülők közt – mondta Orbán a német közrádió felvetésére, mely szerint a menekültek befogadása álságos a korábbi migránsellenes retorika tükrében. "A távolabbról érkezők több biztonságos országon átmennek, de Ukrajnából hova menjenek?" – mondta.

Arra a kérdésre, minek köszönhető a menekülteket segítő összefogás, azt felelte: "ez egy jó ország, jó emberekkel".

A szankciókban nem hisz, de most nem az okoskodás ideje van - fejtette ki, elmondása szerint Brüsszelben is. "Háború van. Most nem okosnak kell lenni, hanem egységesnek. Amilyen szankcióban az uniós országok egyetértenek, azt mi támogatni fogjuk" – mondta Orbán, szerinte az ezzel ellentétes információk dezinformációk, amikkel szemben minél gyakrabban és aktívabban kell kommunikálniuk.

"Az a vád is felmerült, hogy Magyarország vétózta meg a nemzetközi bankközi utalási rendszer leállítását" – vetette fel a riporter Oroszország a bankközi SWIFT-rendszerből való kizárásáról. "Ez egy hazugság. Dezinformáció, elegánsan fake news, magyarul hazugság." Hozzátette, hogy az információs háborúnak nagy jelentősége van, mert "a szó már majdnem tett".

"Olyasmit indítványozni gazdasági szankciók terén, aminek a kárát mi fogjuk elszenvedni és olyan szankciókat kezdeményezni, aminek az lesz a vége, hogy mi, magyarok fizetjük meg a háborúköltségét, nem értelmes dolog. Paks II-t és az energia kérdését ki kell hagyni a szankciós kérdésekből, egyébként mi fogjuk megfizetni a háború árát"

– folytatta. (Paks II. engedélyezésének felfüggesztését Márki-Zay Péter, az ellenzéki összefogás kormányfőjelöltje követelte Orbántól.) Ugyanakkor a miniszterelnök szerint ettől nagyon messze vannak az uniós tagállamok, mert közülük sokaknak nagyon hátrányos lenne. "Nem érinti, nem is érintette és amíg én vagyok a miniszterelnök, nem is fogja érinteni" – felelte a riporter azon kérdésére, hogy az energiabiztonságot és a rezsicsökkentést érinti-e az Oroszországgal szembeni szankciós csomag.

"Látszik az arcukon a bizonytalanság, várnak egy jó szót vagy tettet' – mondta a kormányfő a hazánkba érkező menekültekről, szerinte ezt az érintett települések polgármesterei és képviselői segítik, ahogyan "egy civilizált, keresztény országban szokás". "Lengyelországot és Magyarországot pénzügyi fenyegetések érik ahelyett, hogy támogatnának bennünket, segítenének abban, hogy az Ukrajnából érkező menekülteket ellássuk és megerősítsük a hadseregünket, a katasztrófavédelmi képességünket, hogy felkészüljünk egy erősebb védelmi vonal kiépítésére. Ahelyett, hogy ehhez pénzügyi segítséget adnának, most sem kapunk semmit" – fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint "a brüsszeliekre" nem lehet számítani.

"Amire számítanunk kell – Brüsszelt tegyük zárójelbe –, az a NATO. A NATO-ra szükségünk van, mert, ha közel kerül a veszély Magyarország határaihoz, akkor a magyar hadsereg minden erőfeszítése ellenére is teljes védelmet csak a NATO kötelékén belül tudunk biztosítani Magyarország számára"

- tette hozzá. "Aki azt mondja, hogy ebben a háborúban nincs kockázata Magyarországnak, az nem mond igazat" – húzta alá, hozzátéve, hogy olyan döntéseket hoznak, hogy ki tudjunk maradni ebből a konfliktusból és ne legyenek olyan szankciók, melyek "árát velünk fizettetik meg".

A teljes interjú alább megtekinthető: