Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
"Magyarország hosszú évek óta békepárti volt, a Krími háború után is az volt a kormány álláspontja, hogy a minszki megállapodást végre kell hajtani, mert ha nem hajtják végre, a seb gennyesedni fog és a végén egy nagyobb konfliktushoz vezet majd el bennünket. Ide jutottunk" – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió reggeli műsorában.
Arról is beszélt, Magyarország dolga, hogy a világpolitika nagy ügyeit lerendezze, „ez nem a mi zakónk”. Magyarország annyit tud, hogy „segít a nagyoknak, ha azok elakadnak egy-egy lépésnél. Mindent megtettük, ennyire futotta”.
Amiről viszont nem beszélt a miniszterelnök – és Nagy Katalin műsorvezető sem hozta szóba előzékenyen – hogy az orosz csapatok péntek hajnalban megtámadták Európa legnagyobb atomerőművét, ahol tűz is kiütött, amit végül eloltottak. Az interjú végével egy időben adta ki a BBC, hogy az oroszok elfoglalták az erőművet. Ha már erőmű, természetesen Pask 2-ről sem beszélt pénteken, bár csütörtökön a határon azt mondta, a projekt nincs veszélyben.
Orbán nem kommentálta a háború eseményeit, a civil áldozatok növekvő számát, erről úgyszintén nem kapott kérdést. Nagy egy ponton felvetette, hogy Orbán először konfliktusról majd pár nappal később már háborúról beszélt, és ez „fokozás”, de a témát végül az ellenzék bírálatára futtatták ki.
