Olvasóink csaknem négyötödét többé-kevésbé szorongással tölti el az ukrajnai háború – derül ki arra a kérdéssora adott válaszokból, amelyben a hét közepén igyekeztünk megtudni, hogyan gondolkoznak az emberek a konfliktusról. Kérdőívünket csaknem 18 ezren töltötték ki, a válaszokat mutatjuk nem, életkor, lakóhely, iskolai végzettség és pártpreferencia alapján is.

Visszatérve a szorongásra: a válaszadók 1-5-ig tartó skálán jellemezhették szorongásukat, közülük mindössze 7 százalék jelölte meg az „egyáltalán nem”-re utaló 1-es választ, a 3-ast és a 4-est viszont 30-30 százalék, míg a „nagyon erősen” kategóriát 19 százalék.

A nők esetében az átlagos érték 3,8, a férfiaknál 3,1, nincs azonban jelentős különbség kor, lakhely vagy iskolai végzettség között, illetve a pártpreferencia sem igazán befolyásolja az érzéseket. Hasonlóan homogén a kép akkor is, amikor arról kérdeztünk, tovább terjedhet-e a konfliktus Ukrajna határain. Válaszadóink átlagosan a 3 értéket jelölték meg arra a kérdésre, lehetségesnek tartják-e a környező országok bevonódását, ennél valamivel kevésbé tartja az átlag elképzelhetőnek azt, hogy Magyarországot is elérje a háború (2,6).

MTI / AP / Szerhij Nyuzsnyenko

A többség mindenesetre úgy ítéli, hogy Magyarország, NATO- és EU-tagként nem tud teljesen passzív maradni a konfliktusban: a válaszadók mindössze 14 százaléka tartja ezt a reális opciónak. A legtöbben (33 százalék) azt tartják lehetségesnek, hogy sem fegyvereket, sem katonákat nem kell a frontra küldeni, ám azok Magyarországon keresztül érkezhetnek Ukrajna felé. Azt a lehetőséget, hogy magyar katonákat is a frontra kell majd küldeni, csak 5 százalék választotta.

Itt azonban már óriási a különbség az egyes pártok választói között. Azok közül, akik a Fidesz-KDNP híveinek nevezték magukat, csaknem fele (47 százalék) hisz abban, hogy megőrizhető a teljes passzivitás, az egységes ellenzéket választók körében ez az arány 5 százalék. Ha nem is ennyire feltűnő mértékben, de valamivel derűlátóbbak a fideszes válaszadók azzal kapcsolatban, mennyi ideig tarthat a háború. Amíg az összes válaszadónak 3 százaléka ítélte úgy, hogy napokon belül megszülethet a megállapodás, a Fidesz-KDNP-re szavazni kívánók körében ez az arány 6 százalék. Utóbbi csoportban nagyjából 40-40 százalékos azoknak az aránya is, akik hetek, illetve hónapok múlva remélik a fegyveres konfliktus lezárását. Az egységes ellenzékre szavazók körében 29, illetve 57 százalék ez az arány, míg összességében előbbi időtávot 30 százalék, utóbbit 54 százalék adta meg, míg 10 százalék ennél is hosszabb háborúval számol.

Veres Viktor

Megkérdeztük olvasóinktól azt is, kit tartanak felelősnek a háború miatt. A kérdésre több választ is meg lehetett adni, és átlagosan 18 százalék nevezte meg Ukrajnát, 81 százalék Oroszországot, míg 21 százalék a Nyugatot. Ukrajna és a nyugati hatalmak hibáztatása jellemzőbb a fiatalok és az érettségivel nem rendelkezők körében (mindkét csoportban 25, illetve 27 százalék választotta ki). Az igazán szembetűnő különbség azonban itt is a pártprefenciáknál látható. A magukat a Fidesz-KDNP híveinek nevezők 43 százaléka okolja a háborúért Oroszországot, ennél nagyobb arányban tartják hibásnak Ukrajnát (45 százalék) és a Nyugatot (50 százalék) is. Az egységes ellenzék híveinél ugyanez így néz ki: 9 százalék választotta Ukrajnát, 94 százalék Oroszországot, 11 százalék pedig a Nyugatot.

A NATO válaszcsapását mindenesetre a jelentős többség nem szeretné: 74 százalék, szemben a támogatók 15 százalékával – erre a kérdésre a résztvevők 11 százaléka nem válaszolt. A fideszesek körében a támogatók aránya mindössze 4 százalék, de az egységes ellenzék híveinek is csak az ötöde helyeselne egy beavatkozást.

AFP / RUSSIAN DEFENCE MINISTRY

Ami magyar fegyverek szállítását illeti, a válaszadók fele ezt támogatja – a fideszesek körében mindössze 7 százalék, az ellenzéki szavazóknál 68 százalék ez az arány.

Olvasóinkat megkérdeztük arról is, hogy a kormányfő vagy az összellenzéki miniszterelnök-jelölt állítását tartják inkább helyénvalónak azzal kapcsolatban, ki az, aki képes megvédeni Magyarországot. Márki-Zay Péter szerint ezt az EU- és a NATO-tagság garantálja – ezt az állítást válaszadóink 40 százaléka érezte helytállónak, a kormánypárti szavazók esetén ez az arány 27 százalék, míg az ellenzékiek körében 47 százalék. A másik állítással (a NATO akkor véd meg minket, ha mi is készen állunk arra, hogy megvédjük magunkat) nagyjából azonos arányban feleltek igennel a kormánypárti és az egységes ellenzéket választó válaszadók. Esetükben 37, illetve 35 százalék ez az arány, az átlag pedig 33 százalék – ebben az esetben leginkább a szavazni nem kívánók 27 százalékos válaszaránya húzta le az átlagot, ez a csoport leginkább egyik állítással sem ért egyet. Ezt a választ egyébként átlagosan 23 százalékban adták olvasóink.

Fazekas István

Megkérdeztük azt is, vajon mi motiválja Orbán megnyilatkozásait (itt is több választ lehetett megjelölni). Olvasóink jelentős többsége (72 százalék) szerint nem mer szembeszállni Vlagyimir Putyin orosz államfővel, mindössze 24 százalék véli úgy, hogy nyugalmat igyekszik sugározni, és 36 százalék tartja azt, hogy az a célja, hogy Magyarország elkerülje a konfliktust. Ennél a válasznál is megmutatkozik azonban az, hogy a kérdéssort nagyobb arányban töltötték ki ellenzéki szavazók: a Fidesz-KDNP-t választani kívánóknak mindössze 14 százaléka szerint fél Orbán konfrontálódni az orosz elnökkel – az egységes ellenzék hívei közül 89 százalék ítéli meg így. Ugyanilyen kettőséget láthatunk annál az opciónál, miszerint Orbán célja a konfliktus elkerülése: a fideszes válaszadók 92 százaléka látja így, az ellenzékieknek viszont csak a 20 százaléka. Abban viszonylag egyetértés van, hogy a miniszterelnököt elsősorban nem az motiválja, hogy nyugalmat sugározzon (28, illetve 22 százalék választotta csupán ezt a lehetőséget).

MTI / Fischer Zoltán

A kormány Oroszország-politikája válaszadóink több mint kétharmada szerint nem fenntartható a jelenlegi formájában, 11 százalék ennél is tovább ment, szerintük minden kapcsolatot meg kell szakítani a moszkvai vezetéssel. 14 százaléka gondolja úgy, hogy folytatni kell, mintha mi sem történt volna – a nagy eltérést nem meglepő módon itt is a pártpreferenciákkal összefüggésben találjuk. A kormánypárti szavazók 65 százaléka látja úgy, hogy fenntartható a jelenlegi jó kapcsolat. A paksi bővítésről szóló államközi szerződés felbontásával kapcsolatos kérdésünkre is hasonló arányban érkeztek válaszok: amíg az egységes ellenzékre szavazni kívánók 88 százaléka felbontaná azt, a kormánypártiak körében mindössze 10 százalékos ez az arány – az átlag 69 százalék.

Azzal az érvvel kapcsolatban is feltettünk egy kérdést, miszerint a Moszkvával szembeni szankciók kiterjesztése az energiaszektorra befolyásolná azt, mekkora gázárat kell fizetnie a magyar háztartásoknak. Válaszadóink 14 százaléka nem tartja egyáltalán elfogadhatónak, hogy a szankciók ára magasabb számla legyen, 10 százalékuk belemenne, de legfeljebb tízszázalékos drágulásba, 24 százalékuk 11-24 százalékot is elfogadhatónak tart, 22 százalékuk pedig akár másfélszeres drágulást is. Az átlagos adatokon belül igen nagyok az eltérések: az érettségivel nem rendelkezők 53 százaléka semmilyen vagy legfeljebb 10 százalékos drágulást tartana elfogadhatónak, a községekben élőknél a két csoport együttes aránya 34 százalékos. És persze itt is komoly az eltérés a kormánypárti és az egységes ellenzéket támogató válaszadók között: a fideszesek 54 százaléka minden drágulást elutasít, további 23 százalékuk maximum 10 százalékba menne bele. Az ellenzékieknél az elutasítók aránya mindössze 4 százalékos, ezzel szemben 30 százalékuk akár 50 százalékos áremelést sem utasítanának el.

AFP

Az emberek pénztárcájára persze nemcsak az energia ára jelent veszélyt, hanem az elmúlt időszakban felgyorsuló forintgyengülés is. Azt a kérdést is feltettük, aggódik-e amiatt, hogy elveszíti megtakarításait a háború és az amiatt bekövetkező forintgyengülés következtében? A válaszadók 62 százaléka válaszolt igennel, közülük 20 százalék pedig már lépéseket is tett emiatt. Azoknak az aránya, akik megtakarítással rendelkeznek, de nem aggódnak, 17 százalék. Az aggódók aránya lényegesen alacsonyabb az érettségivel nem rendelkezők körében, de ez inkább annak tudható be, hogy 38 százalékuk úgy válaszolt, nem rendelkezik megtakarítással (az átlagos arány 18 százalék). A kormánypárti szavazók valamivel kevésbé aggódnak, ám még körükben is 48 százalék az aggódók aránya, 15 százalék pedig közülük lépéseket is tett már megtakarításai megőrzése érdekében. Az ellenzékieknél a két arány 65, illetve 22 százalék.

Végül megkérdeztük azt is, hogy a mostani válság befolyásolja-e azt, ki melyik pártra adná le a voksát a közelgő parlamenti választáson. A válasz egyértelmű nem: válaszadóink 79 százalékának nem változtatta meg pártpreferenciáját a mostani válság. 5 százalék válaszolta azt, hogy ennek nyomán inkább a Fideszre szavaz, 8 százalék fordult az egységes ellenzék, 2 százalék más pártok felé, 2 százalék pedig úgy válaszolt, emiatt döntött úgy, hogy el se megy szavazni.