Választás 2022
Működik-e a sokadik ellenzéki összefogás-recept? Meggyőző tud-e lenni Márki-Zay Péter? Vagy marad minden a régiben, és győz a Fidesz, legfeljebb kétharmada nem lesz? Vagy akár az is? Egyáltalán: le lehet győzni ma Magyarországon Orbán Viktort? Belelendült a választási kampány, mi pedig minden pillanatát követjük. Tartsanak velünk!
A határon túli magyaroktól érkező szavazatok biztosan mandátumot hoznak majd a Fidesznek április 3-án, mivel idén rekordszámú voksot adhatnak le. A 2018-as választáson a 378 ezer regisztrált közül 267 ezren küldték el a szavazatukat, a 225 ezer érvényes voksnak pedig több mint 90 százalékát a Fidesz söpörte be. Bár ez a választási szakértők szerint akkor nem ért egy parlamenti mandátumot, Semjén Zsolt már akkor úgy számolt, hogy akár kettőt is jelenthettek.
Most a hét elejéig 455 ezer határon túli magyar szerepelt a névjegyzékben, de összesen 566 ezer kérelmet tartottak nyilván, így most a négy évvel ezelőttinél jóval több levélszavazat futhat be.
Bár a választásoknál még az alaptörvény értelmében is érvényesülnie kellene a titkosságnak és a szabad, befolyásolástól mentes döntésnek, a levélben leadott szavazatok jelenlegi rendszere lényegében ezen kívánalmak mindegyikének ellentmond. Ráadásul több ezer voks érkezhet a határon túlról például az időközben elhunytak szavazólapjainak felhasználásával. Az utóbbi négy évben alig több mint 3 ezer elhunyt neve került ki hivatalosan a nyilvántartásból, márpedig Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a környező országok halálozási statisztikái alapján arra jutott, a ténylegesen elhunytak száma 20 ezernél is több lehet.
Azt is lehetetlen ellenőrizni, hogy kik adták le szabad akaratukból a levélszavazatokat. A személyességet csak egy aláírással kell igazolni, ám több százezer voks esetében nyilván nem lehet akkurátusan ellenőrizni a szignók hitelességét. A kitöltött szavazólapokat nem csak postai úton lehet eljuttatni a magyar választási szervekhez, begyűjthetik a határon túliak politikai pártjaihoz kötődő szervezetek is, ezek pedig felkereshetik a választókat, és „segíthetnek” nekik a szükséges iratok kitöltésében. A kormány mindent meg is tesz, hogy növelje a határon túli magyarok szavazási hajlandóságát, például az olyan szervezetek segítségével, amelyek egyik legfontosabb feladata, hogy a szavazatokat szállítsák – egy részük komoly állami támogatást is kap a magyar költségvetésből.
A levélszavazásról további részleteket a HVG e heti számában, illetve a hvg360-on olvashat.
(Nyitóképünkön egy levélszavazási egységcsomag kézbesítése egy csíkszeredai postaládába)
