"Az oktatásban nem előre mentünk, hanem hátra" - megtelt a Kossuth tér tanárokkal
Utolsó frissítés:
„A sztrájk alapjog! - nagy kockásinges találkozó” címmel tartottak a Kossuth téren nagygyűlést a tanárok. A rendezvény a március 16-án kezdődő határozatlan ideig tartó tiltakozó akció része, de tulajdonképpen már 2016-ra nyúlik vissza. Mint a Tanítanék Mozgalom képviselői mondták: azóta sajnos "nem előre mentünk, hanem hátra".
Most érkezett
"A kormány kiüresítette a sztrájkot"
Zeller Judit, a TASZ jogásza kap szót. Arról beszél, higy az SZFE beszántása idején is felmerült a dilemma, hogy érdemes-e sztrájkolni, ha azzal a hallgatóinak okoznak gondot. Most óvónők, szaktanárok mondják azt a gyerekeknek, hogy most nem fognak tanítani. De nem volt más választásuk, mert tárgyalással évek óta nem értek el eredményt. Sokan még a törvény megszegését is vállalták, a polgári engedetlenséget. Mert a kormány el akarta hallgattatni őket.
Fontos a közös kiállás. "A tanárok helyzete nem csak a tanárok ügye, hanem a gyerekeké, a társadalomé, az ország jövőjének ügye. Szabad embeeket csak szabad tanarok tudnak nevelni."
"Mélyen meghat, hogy a pedagógusok még a sztrájkkal is taníják a gyerekeinket" - mondja.
Követeljük, higy a kormány teljesítse a tanárok követeléseit, a hatalom ugyanis nem tud másfél millió gyereket tanítani! - fejezi be.
A tömeg legvége az Alkotmány utca Kossuth téri végénél áll. A tér ha szellősen is, de tele van.
A rendezvényen beszédet mondott számos társszakszervezet vezetője, a Tanítanék Mozgalom képviselői, továbbá a szülők, a diákok, és a pedagógusok képviselői. Színpara lépett Nagy Ervin az RTL A Tanár című sorozatának címszereplője is.
A mostani tanári tiltakozó akcióhullámot a kormány – szokás szerint – próbálja a politikai térbe tolni, mondván, hogy miért pont a választások előtt lángolt fel a tiltakozó akció. A pedagógus szakszervezetek, illetve a tiltakozással egyetértők viszont hangsúlyozzák, ez már csak azért sincs így, mert a tiltakozás egészen 2016-ra vezethető vissza. Korábban leírtuk, hogy mik voltak a 2016-os, egy miskolci iskolából induló, de országos mozgalommá, a Tanítanék Mozgalommá kinövő akciósorozat okai és a kockásing, mint jelkép gyökere.
A 2016-os tiltakozás alapját képező nyílt levélben megfogalmazott problémák azóta nemhogy csökkentek, hanem tovább súlyosbodtak. A tanárok túlterheltek és alulfizetettek, a diákok szintén túlterheltek, miközben a tananyag egyre inkább távolodik attól, ami valóban szükséges volna, hogy megállják a helyüket a 21. században, a magyar közoktatás teljesítménye tartósan beállt az uniós sereghajtók közé. A magyar iskola eredménytelen és méltánytalan, ahogy nemrég Knausz Imre oktatáskutató mondta lapunknak: az a műveletlenség újratermelésnek intézménye.
Erre próbálták felhívni a két nagy pedagógus szakszervezetek által meghirdetett január 31-i kétórás figyelmeztető sztrájkkal. Ezt azonban az EMMI jogilag próbálta ellehetetleníteni, és a március 16-tól belengetett határozatlan idejű sztrájkot úgy próbálta megakadályozni, hogy az „elégséges szolgáltatás” úgy írja elő, hogy az teljesen láthatatlanná és értelmetlenné tegye a tiltakozást.
Ennek ellenére az szerdán elkezdődött, rengeteg iskola csatlakozott hozzá, számos szervezet, intézmény, közösség és magánemberek fejezeték ki szolidaritásukat, a diákok pedig a Kossuth téren álltak ki a tanáraik mellett.
A kormány bár továbbra is törvénytelennek nevezi a sztrájkot, el-elismeri a pedagógusok követeléseit és azt ígéri, hogy – ha az uniós péntek is besegítenek – javítani fognak a helyzeten. Gulyás Gergely szerint „a tanárok követelései jogosak, azokkal a kormány is azonosulni tud”, bár a sztrájkban nem részt vevő tanároknak köszönte meg a távolmaradást. Kövér László egy lakossági fórumon kijelentette, hogy egyetértenek a pedagógusok követeléseivel. „Épp itt az ideje, és reméljük, hogy lesz módunk és érkezésünk is foglalkozni újra az ő fizetésükkel, jövedelmükkel” – mondta.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a tanársztrájkot ugyanakkor továbbra is kormányellenes kampányakciónak minősítette.
Percről percre
"Új sztrájktörvényt akarunk"
Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) elnöke, a Szakszervezetek Akciószövetsége és a FÖX tagja kijelenti, higy szolidárisak a pedagógusokkal. Emlékeztet, hogy nekik is sokat kellett az EMMI jogi csűréscsavarásaival harcolniuk, de ők győztek a perekben.
Új sztrájktörvényt akarunk - jelenti be.
Együttműködési akarat nélkül nincs sztrájkmegállapodás - utal arra, hogy az EMMI-ben mindenhogy meg akarják akadályozni a tiltakozásokat. Így volt ez a köztisztviselők tiltakozása idején is.
"Tartsatok ki, hogy Magyarországnak legyen jövője!" - fejezi be a beszédét.
Közben még mindig jönnek az emberek minden irányból. A tömeg szélein aktivisták állnak, akik a szónokok skandálását átviszik a tömeg hátsó részeire is. "A sztrájk alapjog!" Tudósítónk eddig csak fővárosi és agglomerációból érkezettekkel találkozott.
Nagy Erzsébet: A közoktatás már rég összeomlott"
Nagy Erzsébet, A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos választmányi tagja ez első felszólaló. Beszéde előtt egy kisgyerek szüleit keresték.
Arról beszél, hogy tömeges a pályaelhagyás a szakmában, rosszak a körülmények. A "közoktatás már rég összeomlott, azt csak a pedagógusok hivatástudata tartja össze". MIközben az oktatásirányítástól csak ígérgetéseket és alamizsnákat kaptak.
Mint mondja, 20 ezerrel többen sztrájkoltak, mint amit Gulyás Gergely állít, pedig a kormány rendeletben korlátozta a sztrájkjogot, fenyegetőzik, tanítás nélküli munkanapot rendeltek el. A kormány leginkább attól fél, hogy mára sokezren éltek a polgári engedelmességgel.
A PDSZ az Emeberi Jogok Európai Bírósághoz is kész fordulni - jelenti ki.
Jövő héttől az eddigiekhez megszokott módon kell folytatni a sztrájkot, de lesznek egyéb kreatív ötleteik is.
"Együtt mindent el tudunk érni!"" - mondja és megköszöni a támogató szülők, diákok, civilek, hallgatók munkáját.
Szűcs Tamás:
A PDSZ országos választmányi tagja konferál. Mint mondja, sokan eljöttek, akik elszántak, nem csak a mai napra, hanem a következő hetekre, hónapokra. is.
"Ha bármi jön, azzal szembenézünk, de bízunk abban, hogy értelmes emberek ülnek a másik oldalon is"
Büszkék a tüntető diákokra, de van, aki tart attól, hogy kiállásuk miatt a politika begyűrűzhet az iskolákba. Sztrájkoló tanárokkal beszélgettünk tapasztalataikról, és arról, mi lesz, ha a kormány nem tesz semmit az oktatásért a közeljövőben. Tanárokat kérdeztünk.
Egyre többen érkeznek a Kossuth térre
A transzparenseken ilyenek vannak : "Tanulnék, de nincs kitől"; "Szülj te is egy tanárt!"; "Tanár nélkül nincs jövő"; "A tanárok nevére esküszünk, hogy buták többé nem leszünk!"
A tüntetők többsége fiatal. Középen sokan vannak, az Alkotmány utca felől sokan jönnek.
A magyarok nagyobb része tudja, hogy a tanárok a bérükért küzdenek a sztrájkkal, és nem politikai akció zajlik
A Publicus Intézet felmérése mutatott rá erre. Bővebben itt.
„Tanítani akarunk, de nem mindegy, hogyan” – noÁr-klip is készült a tanársztrájkra
A NoÁr klipje összefoglalja a tiltakozás okait.