Nemcsak az európai állam- és kormányfők március 24-25-i csúcstalálkozóján – amelyre Joe Biden amerikai elnök is elmegy – képviselt magyar álláspont, hanem egy sor más, belpolitikai természetű kérdés is felvetődött Orbán Viktor miniszterelnök és a parlamenti pártok frakcióvezetőinek hétfői megbeszélésén. Az előzetes tájékoztatás zárt ülésen történt, így az ott elhangzottak elvileg nem nyilvánosak.

Emiatt a megbeszélés után sajtótájékoztatót tartó ellenzéki politikusok nem is tudtak beszámolni arról, hogy miről tájékoztatta őket a kormányfő. A Párbeszéd politikusa, Szabó Tímea szerint „kaptunk is fenyegetést házelnök úrtól, hogy ha elmondanánk, mi hangzott el, annak következményei lesznek”. Arról viszont beszélhettek, hogy ha már alkalmuk nyílt Orbánnal találkozni, mi mindenről kérdezték.

Az EU-csúcs témái között a legfontosabb helyen az Ukrajnában zajló háború szerepel, de belpolitikai ügyekről is kérdezték az ellenzékiek a kormányfőt. Arató Gergely, a Demokratikus Koalíció frakcióvezető-helyettese szerint arról is, hogy gondolják, hogy uniós pénzekből emelik majd a pedagógusok bérét, illetve mi a helyzet az EU-s helyreállítási alap pénzeivel, amelyek lehívása a kormány szerint a „gyermekvédelmi” törvény miatt csúszik, Brüsszel szerint viszont a korrupciós helyzet miatt aggódik:

Ismét cáfolja Brüsszel a Fideszt

Hatalmas szenzációként, leleplezésként és brüsszeli beismerésként adták hírül fideszes politikusok, majd a kormánypárti sajtó, hogy az Európai Bizottság beismerte: a gyermekvédelminek nevezett törvény miatt tartják vissza a Magyarországot megillető több mint 2500 milliárd forintos helyreállítási forrásokat. Egy hét elteltével kiderült, hogy szó sincs semmiféle fordulatról, a brüsszeli testület továbbra is a magyarországi korrupciós helyzet miatt aggódik.

Szabó Tímea a megbeszélés után arról beszélt: azt is felvetették Orbánnak, hogy „családok – akiket állítólag Orbán és a kormány tizenkét éve segít – mennek tönkre, mert az élelmiszerek ára jelentősen nő, miközben a kormány nem vív szabadságharcot az infláció ellen”. Az MSZP politikusa, Gurmai Zita azt közölte: elvárják, hogy Orbán a csúcstalálkozón az európai együttműködés mellett tegyen hitet, az Európai Tanács pedig „erősítse Ukrajna önvédelmi képességét", továbbá a magyar kormány „fejezze be az EU-t lejárató kampányát”.

A Jobbik politikusa, Brenner Koloman arra hívta fel a figyelmet, hogy Orbán Viktor nem ment el a kormánypárti képviselők távolmaradása miatt amúgy is határozatképtelenné vált, az ellenzék által kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülésre március 10-én. Mostani találkozójukon azt is kérdezték tőle, hogy a múlt héten miért nem látogatott ő is Kijevbe, mint a cseh, a lengyel és a szlovén kormányfő. Az LMP-s Ungár Péter pedig a találkozó után arra kérte a Fideszt, hogy

azt az ordas hazugságot hagyják abba, hogy Paks II. befolyásolja az energiaárakat, hiszen még meg sem épült”.

Most jön jól, hogy komótosan halad a paksi beruházás

Az új blokkok építése nem állt le, de a kormányban is csak holnapig látnak, túl sok a bizonytalanság.

Megkérdeztük a találkozón elhangzottakról a miniszterelnök sajtófőnökét, Havasi Bertalant is. Arra voltunk egyebek mellett kíváncsiak, hogy miről tájékoztatta Orbán Viktor a parlamenti pártok frakcióvezetőit, milyen mandátummal megy a csúcstalálkozóra, illetve milyen főbb célok elérését várja Magyarország az EU-csúcstól. Arra is rákérdeztünk, hogy mit válaszolt miniszterelnök a fenti ellenzéki felvetésekre, kérdésekre. Ha kapunk választ Havasi Bertalantól, cikkünket frissítjük.