szerző:
MTI / hvg.hu
Tetszett a cikk?

Ma viszont a baloldal képviselői mintha egyfajta szellemi világproletariátus részét képeznék, akiknek se Istenük, se hazájuk – mondta a házelnök.

Választás 2022
Működik-e a sokadik ellenzéki összefogás-recept? Meggyőző tud-e lenni Márki-Zay Péter? Vagy marad minden a régiben, és győz a Fidesz, legfeljebb kétharmada nem lesz? Vagy akár az is? Egyáltalán: le lehet győzni ma Magyarországon Orbán Viktort? Belelendült a választási kampány, mi pedig minden pillanatát követjük. Tartsanak velünk!
Friss cikkek a témában

"Szkeptikus vagyok azzal kapcsolatban, hogy van-e lehetőség az olykor a gyűlöletig menő szembenállás feloldására, mégis mindannyiunk kötelessége, hogy megőrizzük és erősítsük azt, ami összeköt bennünket" – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Mandiner legfrissebb számában megjelent interjúban.

Szerinte a kormányoldal „konokul” próbál egy határozott jövőkép szerint eljárni, „ez arról szól, hogy van egy egységes nemzet, s annak a különböző csoportjai szolidárisak egymással”.

Szerintünk létezik az egyetértésnek egy tisztességes és fenntartható alapja: a haza, a nemzeti kultúra, a hagyományos értékek tisztelete, illetve a nemzeti érdekek szolgálatának és a nemzeti szuverenitás védelmének parancsa – mondta. Csak sajnos a magukat baloldalinak vagy liberálisnak beállító politikusok, illetve a társadalmat manipuláló megmondóemberek nem fogadják el, hogy a politika valódi értelmét a nemzeti közösség fenntartása és erősítése jelenti – tette hozzá a házelnök.

Kövér László szerint azért alakult ki szakadék, azért nincs érdemi átjárás a két politikai oldal között, „mert a baloldalról – politikai értelemben – szisztematikusan irtották ki azokat, akik még a pártállamnak a nemzeti-népi szárnyát alkották. Ők baloldali gondolkodásúak voltak, de a nemzet problémáit akarták baloldali eszközökkel megoldani”.

Ma viszont a baloldal képviselői mintha egyfajta szellemi világproletariátus részét képeznék, akiknek se Istenük, se hazájuk, se kötődésük, se családjuk, sőt már nemük sincsen. Minden identitáselemet megpróbálnak erőszakkal kilúgozni az ember életéből, minden szerves közösséget igyekeznek szétbomlasztani

– fogalmazott Kövér László.

Kövér László: Oroszországgal megszűnik a normális együttműködés lehetősége a következő 20 évben

Az ukrán háború okairól és következményeiről, valamint a "balfék" Európáról is beszélt Kövér László egy budafoki lakossági fórumon, ahol majdnem elénekelt egy Európa Kiadó-számot, de mégsem. Az 1-es számú Fidesz-párttagkönyv tulajdonosa elárulta, miért kedveli Horn Gyulát, és miért nem a "simogatós" telefonokat, valamint előkerült egy régi történet Áder Jánosról és Szájer Józsefről is.

A házelnök szerint veszélyes időket élünk, hiszen nem múltak el a Covid-válság hatásai, a szomszédunkban háború dúl, ami az inflációval, illetve a megugró energiaárakkal tovább súlyosbítja a gazdasági helyzetet, egyúttal rendkívüli biztonsági kihívást is jelent Magyarországnak.

Ezzel párhuzamosan a keresztény alapokon álló kultúránkat és értékrendünket érő totalitárius liberális-újmarxista támadás szinte már azt is lehetetlenné teszi, hogy Európa megbízható erkölcsi iránytűvel rendelkezve próbálja meg kijelölni a maga számára a jövőbe vezető irányt – tette hozzá.

Szerinte, ha ebben a többszörösen összetett, a káosz felé tartó helyzetben az ellenzék került volna hatalomra, „abban egészen hamar, ráadásul egyszer és mindenkorra tönkrementünk volna”.

Kövér László az interjúban arról is beszélt, sem a kormányoldal, sem az ellenzék nem számított ekkora Fidesz-győzelemre. Utóbbi szerinte arra készült, hogy egy viszonylag szoros eredmény után kétségbe vonja a választás tisztaságát, ezáltal az új kormány legitimitását.

Ha ezt nem is sikerült volna elérni, a következő választásra akkor is kedvező kiindulópozíciót kínált volna számukra. Egy biztos, nem hagyták volna, hogy a következő négy évben a kormány az ország biztonságának fenntartására tudjon koncentrálni – fogalmazott, hozzátéve, ebből a helyzetből egy nagy győzelem volt az egyetlen kiút.

Kövér László az interjúban jellemtelenséggel vádolta az ellenzéket, mondván,

a választás estéjén „úgynevezett szövetségesei megalázó módon ott hagyták vergődni Márki-Zay Pétert a színpadon, a háttérben a családjával, mihelyt befejezte a beszédét, Gyurcsány Ferenc és Jakab Péter nem átallotta frissiben rátolni a kudarc felelősségét”.

Hozzátette, a miniszterelnök-jelölt kiválasztásakor az ellenzék kényszerhelyzetben volt, hiszen „a talaját és hitelét vesztő Karácsony Gergelyt kellett lecserélni, mivel ősszel már világos volt számukra, hogy sem neki, sem pedig Dobrev Klárának nincs sok esélye Orbán Viktorral szemben”.

Jakab Péter: Márki-Zay Péter nem leváltotta, hanem megbuktatta az ellenzéket

A Jobbik elnöke szerint az összefogásnak nincs alternatívája, erősíteni kell, és készen kell állni, hogy amikor a népharag elsöpri az Orbán-rezsimet, át tudják venni az ország irányítását. De már Márki-Zay Péter nélkül.

A házelnök a 2010 óta eltelt időszakról szólva úgy nyilatkozott, „előttünk senkinek nem sikerült jobb teljesítményt nyújtania”, „ami a képességeinkből és a lehetőségeinkből tellett, azt kihoztuk magunkból és az országból is”.

Ezt az is bizonyítja, hogy – túl a gazdasági mutatókon, a szegénység kockázatának csökkenésén vagy a családi támogatások növekedésén – hazánk nemzetközi súlya olyan mértékben megnőtt az elmúlt tíz-tizenkét évben, hogy a magyar választáson, ahogyan Orbán Viktor fogalmazott, a világgal állt szemben a Fidesz-KDNP – jegyezte meg.

A gyermekvédelminek nevezett népszavazásról szólva Kövér László elmondta, az a 2016-os kvótareferendumnál is erősebb felhatalmazást adott a kormánynak a magyar álláspont képviseletére, hiszen most három és fél mil­lióan szavaztak érvényesen, s a válaszok óriási többsége egybeesett a kormány álláspontjával.

Érvénytelen lett a népszavazás

Orbánnak meg kell elégednie az újabb kétharmaddal.

A házelnök úgy fogalmazott, Magyarország számára az európai politika lesz a jövő legnagyobb kihívása, mivel „a háború – valószínűleg – évtizedekre tönkreteszi Európa és Oroszország között a normális politikai, gazdasági és biztonságpolitikai kapcsolatokat. Nagy a veszély, hogy egy új vasfüggöny fog leereszkedni Európában”. Ebben az esetben, hangsúlyozta, Európa gazdasági, politikai értelemben, érdekérvényesítő képességét, kulturális, mentális állapotát tekintve is gyengülni fog, a kérdés pedig az, hogy miként reagál a háború utáni helyzetre a kontinens.

A házelnök azon meggyőződésének adott hangot, hogy „noha Oroszország a Nyugathoz, sőt Közép-Európához képest is jelentősen eltérő kultúrát képvisel, mégiscsak a keresztény Európa része”.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!