„A NER-nek kedvező körülmények mellett számos konkrét közvetlen ok is hozzájárult az újabb kétharmados győzelemhez. Magának a választásnak a sorsát elsősorban a február 24-én kitört orosz-ukrán háború döntötte el, hiszen a veszélyhelyzetek szinte mindig a hatalmon levő politikai erőknek kedveznek. Ugyanakkor a Fidesz kétharmados sikeréhez a demokratikus ellenzék és Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt súlyos hibái is hozzájárultak” – írta a Mérce oldalán megjelent publicisztikájában Kunhalmi Ágnes.

Az MSZP társelnöke szerint az Orbán Putyin-barát politikájának éles bírálatára irányuló kommunikáció szemben állt a magyar társadalom többségének álláspontjával, amely szerint az országnak ki kell maradnia a háborúból és el kell kerülnie ennek negatív gazdasági hatásait. A magyarok többsége ugyanis nem annyira oroszellenes, mint a lengyel közvélemény – írta.

Kunhalmi szerint

a Fidesz kampányának döntő elme ugyanis az volt, hogy az ellenzék háborúba akarja sodorni az országot és emellett politikájával, a gáz és olajimport elleni fellépésével gazdasági fejlődését is veszélyezteti. Tette mindezt annak ellenére, hogy az ellenzék is megszavazta a parlamentben március 10-én a kormány által benyújtott békepárti politikai nyilatkozatot, amely szerint Magyarország nem küld fegyvereket és katonákat Ukrajnába, s nem engedi támadó fegyverek átszállítását a magyar-ukrán határon keresztül.”

Az MSZP társelnöke úgy folytatta, hogy a fideszes retorika a fővárosban ugyan kevéssé hatott, vidéken azonban meghatározó módon befolyásolta a választói magatartást, egykori ellenzéki szavazók százezreit tartva távol az urnáktól. Emellett – írta – jelentős mértékben gyengítette az ellenzék pozícióit az is, hogy szociális programját számos liberális közgazdász a kezdetektől fogva élesen bírálta.

Végezetül a hatpárti szövetség pozícióját az is gyengítette, hogy Márki-Zay Péter az előválasztási sikere után az ellenzék leváltásáról beszélt, s emellett konzervatív-liberális beállítottságú politikusként nehezen tudott azonosulni a program baloldali, szociális elemeivel”

– írta Kunhalmi.

A MSZP társelnöke nehezményezte, hogy a közös programot csak március 9-én mutatták be, és az azt követően sem került a kommunikáció középpontjába. „Így nem kaptak azok az elemek sem, mint például a bér- és nyugdíjemelések, a minimálbér adómentessé tétele, az áfacsökkentés – kellő hangsúlyt, melyek megvédték volna a magyar családokat a háború okozta negatív gazdasági következményektől.”

Kunhalmi szerint a legközvetlenebb feladat most az, hogy fennmaradjon a demokratikus ellenzék egysége, „miközben a széttagolt pártstruktúra átalakulásával is számolnunk kell.”

A kétharmad fő oka, hogy az ellenzék még a háború kitörése után is döntően Orbán személyére koncentrált, a magyar társadalom igényei helyett. Régiónkban a tekintélyuralmi rendszerrel és a neoliberalizmussal egyaránt meg kell küzdeni a progresszív politika jövőbeni sikeréért, ahelyett, hogy a kettő közül valamelyiket választanánk”

– írta.