A Kúria úgy értesült, hogy a Magyarország elleni jogállamisági eljárásban kifogásolták a bírák kirendelési gyakorlatát.
Az Európai Bizottság (EB) a bírák kirendelésének gyakorlatát kifogásoló felvetésnek "nincs köze a jogállamiság kérdéséhez, mert a valósághoz sincs köze" – közölte a Kúria szerdán.
A közlemény szerint a Kúria "csodálkozással" értesült arról, hogy az Európai Bizottság a Magyarország elleni jogállamisági eljárásban kifogásolta a bírák kirendelési gyakorlatát a magyar bíróságokon, így a Kúrián. Úgy fogalmaztak, hogy különösen furcsa a kifogás mindössze néhány héttel azután merült fel, hogy az Országos Bírói Tanács áprilisban a kérdésről hatásköri vitát folytatott.
Azt írták, kétségtelen, hogy a kirendelés rendkívüli szolgálatteljesítési forma, amelyre elsősorban akkor kerülhet sor, ha előre nem látható vagy másképpen megoldhatatlannak bizonyuló átmeneti helyzet miatt valamelyik bíróság, így akár a Kúria azonnali segítségre szorul.
A magasabb fokú bíróságra, így a Kúriára történő kirendelés más esetben a bíró szakmai fejlődésének és tapasztalatszerzésének is eszköze, azaz "a személyes gyarapodását" szolgálja – folytatták.
A közlemény szerint mindkét eset átmeneti, belátható végű, határozott ideig tartó intézkedés, a kirendeléshez pedig mindkét esetben a bíró egyetértése és a két érintett bíróság elnökének hozzájárulása szükséges. "Bármelyik nyilatkozat hiányában a kirendelésre nem kerülhet sor, vagy annak visszavonása esetén a kirendelést meg kell szüntetni" – írták.
Felidézték, hogy az elmúlt években valóban több bírót rendeltek ki a Kúriára. Ennek okaként a közleményben a koronavírus-járványt jelölték meg, amely "kihatással volt nemcsak a bírósági ügyérkezésre, de az igazságszolgáltatási álláshelyek megpályáztathatóságára is".
Beszámoltak arról is, hogy amint a járványhelyzet lehetővé tette, a Kúria – a nyilvánosan hozzáférhető bírói álláspályázati felhívásokból megismerhetően – folyamatosan intézkedett a bírói álláshelyek betöltéséről és ezzel együtt a kirendelések megszüntetéséről.
"Tény persze az is, hogy a pályázatok kiírása után +független+ szervezetek azonnal megfogalmazták a vádat, hogy a Kúria bírói állományának kicserélése történik" – írták, hozzátéve, hogy az álláspályázatok kiírása jelenleg is folyamatos.
A Kúria közölte azt is, hogy a következő két hónapban, még a nyári ítélkezési szünet előtt náluk megszűnik az utolsó hosszú távú kirendelés is. "Ennek oka azonban nem a minden valóságot vagy ésszerű alapot nélkülöző kritika, hanem a Covid-járványhelyzet aktuális szintje" – zárták a közleményt.
Bejelentették Brüsszelben: indul a jogállamisági eljárás, Magyarország még idén forrásokat veszíthet
Megindította Magyarországgal szemben a jogállamisági mechanizmust az Európai Bizottság. Bár korábban lehetett arról hallani, hogy Lengyelország is érintett lesz, a brüsszeli testület ezt nem tartotta indokoltnak.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
