Strasbourgi döntés: Iraki kurd családnak jár kártérítés a magyar államtól

Újabb strasbourgi ítélet született a jogellenes tranzitzónás fogvatartások ügyében, ezúttal egy többgyerekes iraki kurd család nyert a magyar állam ellen az Emberi Jogok Európai Bíróságán – adta hírül az őket képviselő Magyar Helsinki Bizottság.

Az ítélet szerint a magyar állam megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét, mert

• jogellenesen tartotta fogva az egész családot megfelelő jogorvoslati lehetőség nélkül,
• az anya és gyerekek esetében a fogvatartási körülmények annyira rosszak voltak, hogy azok embertelen és megalázó bánásmódnak minősülnek,
• az apa bilincselése és vezetőszáron történő rendőri kísérése indokolatlan, megalázó, az emberi méltóságot aláásó intézkedésnek minősült.

A strasbourgi bróság 15,5 ezer euró (6 millió 115 ezer forint) kártérítést ítélt meg nekik.

A Magyar Helsinki Bizottság azt írta: a család azért menekült el Irakból, mert az apa leleplezett egy kiterjedt bűntényt, lefilmezett egy olajlopást a munkahelyén, és közölte ezt egy független tévécsatornával. A nemzetbiztonsági szolgálat emiatt kilenc napon át fogva tartotta, verték és megkínozták.

A családot akkor a két szülő és négy gyerek alkotta, a nő azonban várandós volt az ötödik gyerekével.

Magyarországra 2017 áprilisának elején érkeztek, és mivel akkor már csak a tranzitzónában lehtett menedékkérelmet benyújtani, Tompára kerültek. Ott az apa hiába kért, nem kapott szakszerű orvosi segítséget, amikor pedig tolmácsként elkísérte a veszélyeztetett terhes feleségét – akit fegyveres rendőri kísérettel, rabszállító furgonban vittek – terhesgondozásra, mindig megbilincselve, vezetőszáron kísérték.

A családot az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság megpróbálta Bulgáriába kiutasítani, amit végül a Magyar Helsinki Bizottság segítségével sikerült megakadályozni. A szegedi bíróság megsemmisítette a döntést és úgy ítélte meg, hogy a nő veszélyeztetett terhessége miatt a kiutasítás embertelen volna.

Bár a család többször is jelezte a menekültügyi hatóságnak, hogy a körülmények embertelenek, és egyáltalán nem alkalmasak sem a szülőknek, sem a gyerekeknek tartós ottlakásra, 4 hónapon és 20 napon át tartott a fogságuk. Csak azután szabadulhattak ki, 2017 júniusában, hogy a strasbourgi bíróság ideiglenes intézkedésével kötelezte a megfelelő elhelyezési körülmények biztosítására a magyar kormányt. Amikor végül is nemzetközi védelmet kaptak, oltalmazottként ismerték el őket. Csak 2017. augusztus 24-én engedték ki őket a tompai tranzitzónából.