„Konkrétan alám nyúlt” – szinte minden nőt ért az utcán szexuális zaklatás
Több száz nő személyes beszámolója alapján térképeztük fel a jelenséget és a férfiak felelősségét.
Az ítélet szerint a magyar állam megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét.
Újabb strasbourgi ítélet született a jogellenes tranzitzónás fogvatartások ügyében, ezúttal egy többgyerekes iraki kurd család nyert a magyar állam ellen az Emberi Jogok Európai Bíróságán – adta hírül az őket képviselő Magyar Helsinki Bizottság.
Az ítélet szerint a magyar állam megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét, mert
A strasbourgi bróság 15,5 ezer euró (6 millió 115 ezer forint) kártérítést ítélt meg nekik.
A Magyar Helsinki Bizottság azt írta: a család azért menekült el Irakból, mert az apa leleplezett egy kiterjedt bűntényt, lefilmezett egy olajlopást a munkahelyén, és közölte ezt egy független tévécsatornával. A nemzetbiztonsági szolgálat emiatt kilenc napon át fogva tartotta, verték és megkínozták.
A családot akkor a két szülő és négy gyerek alkotta, a nő azonban várandós volt az ötödik gyerekével.
Magyarországra 2017 áprilisának elején érkeztek, és mivel akkor már csak a tranzitzónában lehtett menedékkérelmet benyújtani, Tompára kerültek. Ott az apa hiába kért, nem kapott szakszerű orvosi segítséget, amikor pedig tolmácsként elkísérte a veszélyeztetett terhes feleségét – akit fegyveres rendőri kísérettel, rabszállító furgonban vittek – terhesgondozásra, mindig megbilincselve, vezetőszáron kísérték.
A családot az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság megpróbálta Bulgáriába kiutasítani, amit végül a Magyar Helsinki Bizottság segítségével sikerült megakadályozni. A szegedi bíróság megsemmisítette a döntést és úgy ítélte meg, hogy a nő veszélyeztetett terhessége miatt a kiutasítás embertelen volna.
Bár a család többször is jelezte a menekültügyi hatóságnak, hogy a körülmények embertelenek, és egyáltalán nem alkalmasak sem a szülőknek, sem a gyerekeknek tartós ottlakásra, 4 hónapon és 20 napon át tartott a fogságuk. Csak azután szabadulhattak ki, 2017 júniusában, hogy a strasbourgi bíróság ideiglenes intézkedésével kötelezte a megfelelő elhelyezési körülmények biztosítására a magyar kormányt. Amikor végül is nemzetközi védelmet kaptak, oltalmazottként ismerték el őket. Csak 2017. augusztus 24-én engedték ki őket a tompai tranzitzónából.
Több száz nő személyes beszámolója alapján térképeztük fel a jelenséget és a férfiak felelősségét.
Kinek és miért volt rossz ez a szabály? Kis árrésstop-történelem.