Hosszú sor kígyózott péntek délután az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gömb Aulájában – egyetemisták, érdeklődők, de még volt kollégák is egymás után álltak fel Karikó Katalin mellé a rögtönzött színpadra, hogy egy közös fotót készítsenek vele. Amikor a sor mintegy húsz perc után elfogyott, Karikó még a biztonság kedvéért körbenézett, majd annyit kérdezett: „Van olyan, akinek az előző esetleg homályos lett? Jöjjön nyugodtan”.

A koronavírus elleni Pfizer/BioNTech oltás technológiájának kifejlesztője, aki korábban szerepelt már a Time magazin és a Newsweek címlapján, budapesti falfestményen, sőt Bill Gates blogján is, a tiszteletére rendezett szimpóziumon ekkor már túl volt egy díszdoktori avatáson, egy előadáson, egy sajtótájékoztatón, és egy hallgatókkal folytatott beszélgetésen is. Ekkor már egyértelmű volt az is, hogy igazán elemében a diákok között volt.

Ha azt mondod, hogy szenvedsz 40 éven át, de lehet, hogy a riporterek majd a végén körbeállnak, attól nem akar majd senki kutatni.

Azt kell elmondani nekik, mekkora öröm, hogy a végén ők fognak majd valamit felfedezni, hogy hasznos a munkájuk” – magyarázta erről később újságíróknak a Széchenyi-díjas kutató, aki elárulta, hogy őt is mindig a munka öröme, valamint ezek eredménye hajtotta a pályáján.  "Én nem szenvedtem, én boldog voltam, és a siker ott volt előttem, amikor a kísérletek sikerültek"

Veres Viktor

A Kisújszálláson született Karikó Katalin előadásában is sokat beszélt a gyerekkoráról, és arról, miért is lett kutató.

„Édesapám hentes volt, édesanyám könyvelő, és van egy 3 évvel idősebb nővérem, aki mindig nagyon jól tanult, úgyhogy ezt tőlem is elvárták” – mondta a biokémikus, aki ötévesen már ott állt apja mellett a disznóvágásokon, hogy lássa, mi van az állatban. Később kiderült, ez a tudás kifejezetten hasznos volt, amikor a szegedi kutatólaborban a vágóhídról beszerzett marhaagyat használtak a kísérletekhez.

Bár Szegedről létszámhiány miatt elküldték, és végül a Pennsylvaniai Egyetemet is elhagyva a német BioNTech cég alelnöke lett, életpályájáról úgy vélte, nem lenne most itt, ha nem bocsátották volna el többször is.

„Minden attól függ, hogy ezt ki és miként kezeli” – mondta Karikó, aki azt is bevallotta, sosem akarta, hogy fennmaradjon a neve, neki elég volt a tudat, hogy amit csinál, az fontos. „Nem vágytam soha hírnévre, de úgy tűnik, minél jobban nem akarom, annál jobban megtörténik”.

Utólag azt sem bánja, hogy az akadémiai szférában – saját bevallása szerint – nem volt nagyon sikeres.

Veres Viktor

„Ott az a mérce, hány cikked jelent meg, milyen funkciód van a különböző bizottságokban, milyen újságban publikálsz. Németországban nagyszerű érzés volt, hogy gyógyítunk, és ehhez együtt, csapatban kell dolgozni” – válaszolta egy hallgatói kérdésre.

Az, hogy az mRNS technológián alapuló, a koronavírus elleni Pfizer/BioNTech oltás kifejlesztése óta valójában mekkorát fordult a világ a Kisújszálláson született biokémikussal, jól jelzi, hogy a pódiumról szétnézve először csak annyit mondott:

utoljára öt éve tartottam előadást Magyarországon, akkor 12-en voltak”.

Ha valami új, azt megkérdőjelezik

Karikó arról is beszélt, hogy hirtelen jött hírneve óta egyik legfontosabb feladatának az információ átadását tartja. „Tájékoztatni kell az embereket, mert a tudatlanság az egyik dolog, ami miatt – néha jogosan – félelmeik vannak”.

Hasonlóan vélekedik az oltással kapcsolatos tévhitekről is, hiszen „amikor valamilyen új dolog van, akkor azt az emberek nagy része megkérdőjelezi. Példaként a röntgensugarak felfedezését hozta fel, melyekről sokáig azt hitték az emberek, hogy segítségükkel át lehet látni a ruhán, ezért Angliában sokan röntgenálló alsóneműt kezdtek el árulni, ami nagy üzletnek bizonyult.

„Most ugyanez van: pénzt csinálnak az oltásellenességből. Ezért is a feladatunk, hogy tájékoztassunk. Az átlagember nem tud eleget a tudományokról, ennek pedig mi vagyunk az oka, mert nem vagyunk annyira szexik, mint Kim Kardashian. Azt kellene bemutatni, mit csinál pontosan egy kutató, mindjárt érdekesebb lenne. És ne gondoljuk, hogy sokan képtelenek felfogni, hiszen ma már az emberek nagy többsége is beszél a mindennapjaiban a PCR-tesztről vagy az mRNS-ről” – mondta.

Veres Viktor

Azzal viszont nem foglalkozik, ha szidják vagy támadják, az ilyen levelekre nem válaszol – ellentétben azokkal, melyekben segítséget kérnek tőle.

Karikó Katalin természetesen a koronavírus-járványról is kapott kérdéseket, bár többször is hangsúlyozta, hogy nem vírus- és nem is vakcinaszakértő. Azt azonban, hogy a jelenleg éppen emelkedő magyarországi esetszámok mellett mi lesz a nyáron, nem tudta megjósolni.

A kristálygömböm otthon hagytam

– mondta.

Úgy véli, hogy télen azért is súlyosabb a járvány, mert nyáron általában kint tartózkodunk a szabadban, ott kisebb az esélye annak, hogy elkapjuk a vírust. Ettől viszont még a 40 fokos melegben is ugyanúgy el lehet kapni, ha sokáig tartózkodunk együtt zárt térben.

Veres Viktor

Mint mondta, jelenleg az omikron alvariánsai fertőznek, az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatal (FDA) is arra kérte őket, hogy erre fejlesszenek ki vakcinát, amit majd boosterként használhatnak. Azzal viszont nem ért egyet, hogy bármelyik variáns kevésbé lenne súlyos, csak már sokkal többen vannak ellene beoltva, vagy van bennük korábbi fertőzés miatt ellenanyag.

A Pfizer és a BioNTech éppen a héten jelentette be, hogy univerzális, minden koronavírus ellen hatékony vakcinán dolgozik. Az általános vakcina nemcsak a Covid-19 vírusának újabb mutációi ellen nyújtana védelmet, hanem a koronavírusok családjába tartozó más vírusok ellen is.

A hvg.hu kérdésére Karikó Katalin erről azt mondta: a „pánkorona vakcina” abból áll, hogy minden koronavírus szekvenciáját egymás alá teszik és megnézik, melyik az a szekvencia, ami sosem változik.

„Ez a szekvencia láthatóan fontos a vírusnak, hiszen sosem mutálódik. Mi most azt vizsgáljuk, hogy ha erre fejlesztünk egy vakcinát, az neutralizáló hatással rendelkezik-e” – mondta.

Az mRNS-technológiával emellett persze más tervek is vannak: jelenleg is többféle vírusra folynak vakcinafejlesztések, és nem csak a BioNTechnél. Ilyen például az influenza, a HIV, vagy az Epstein-Barr, de az év második felében fejlesztenek mRNS oltást az övsömör ellen is, ami ugyan már létezik, de jelenlegi formájában nagyon drága.

Arról pedig, hogy szerinte a negyedik oltás mennyire fontos, Karikó Katalin csak egy mondattal válaszolt: „én tegnap adattam be magamnak”.