Diplomáciai nagyüzem, EU- és NATO-csúcs volt az elmúlt időszakban a programján, ezek értékelésével kezdte szokásos péntek reggeli interjúját a Kossuth Rádióban a miniszterelnök. Felidézte, hogy az előbbin megadták Ukrajnának a tagjelölti státuszt, ami a Kárpátalján élő magyarok jogainak érvényesítése szempontjából előnyös. Azt ugyanakkor nem tudták elérni, hogy Bosznia is bekerüljön a tagjelölti státuszúak körébe, pedig a Balkán felvétele az EU-ba létszükséglet volna mindannyiunk számára.

Megemlítette azt is, hogy az orosz gázembargóról Magyarország még tárgyalni sem hajlandó, ezt jelezték is a csúcs kezdetén.

Beszélt arról is, hogy felhívta telefonon Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is, aki köszönetet mondott neki az energetikai segítségért és a menekültek befogadásáért.

A NATO-csúcs „súlyosabb eset volt” a miniszterelnök szerint. Mindenki az ukránok oldalán áll, mert az a közfelfogás, hogy akármilyen viták is voltak az ukránok és az oroszok között, ez semmiképp sem ad elég indokot arra, hogy egy ország megtámadjon egy másikat és nyílt háborút indítson. Belekeveredni azonban nem akarnak a konfliktusba.

Voltak olyan remények, hogy lehet úgy sikeres háborút nyerni az oroszok ellen, hogy az ukránok harcolnak, hátulról pedig a nyugati országok fegyvert szállítanak, de lassan szembe kell nézni a valósággal: a háborút nem a fegyverek nyerik, hanem a katonák – mondta. „Lassan a katonai realitások érvényre jutnak”, a helyzet egyre rosszabb. Arról még nem volt szó a NATO-csúcson, hogy mi lesz, ha az ukrán oldal összeomlik, de mindenki látja, hogy nagyon súlyos a helyzet – fogalmazott.

Orbán elmondta, úgy jött haza a csúcsról, hogy „folyamatosan szólt a vészcsengő a fejében”, mert bár most úgy tűnik, hogy a harcok nagyon messze zajlanak, a háborús zóna hamarosan közelíteni fog Magyarország felé. Ezért a haderőfejlesztést két-háromszorosára kell gyorsítani, a „félbékés állapotból ki kell rántani a hadsereget”,

a békeidőre jellemző nyolcórás munkaidőnek most vége van”.

A védelmi képességek radikális fejlesztésére van szükség, és a NATO is érzi, hogy baj van, ezért arról döntöttek, hogy megerősítik a szövetség keleti szárnyát, így Magyarországot és Lengyelországot is. Ezt most kell meglépni, mert a védelmi felkészülés évekig eltarthat; amikor a baj beütött, már hiába akarunk katonákat képezni és fegyverrendszereket fejleszteni. „Megfeszített munkát fogok kérni a honvédelmi minisztertől” – hangsúlyozta.

Szóba kerültek az uniós szankciók is, amelyekről elmondta: nem hisznek bennük, de támogatják őket, mert vállalhatatlan volna a folyamatos vétózás. Vannak élet-halál kérdések, pontok, amelyekből Magyarország nem engedhet, ilyen az energia kérdése, de ahol nem életbevágó a dolog, ott igen, máskülönben elveszítjük a szövetségeinket.

Kitért arra is, hogy a vétó szó félrevezető: Magyarország nem vétóz, hiszen a döntés meg sem születhet anélkül, hogy mi rábólintanánk. Ha pedig nincsen döntés, nincs is mit megvétózni.

Orbán szerint nem szankciókra, hanem azonnali tűzszünetre és békére volna szükség, Magyarországon kívül azonban nem nagyon akad, aki így látja. Ritkán fordul elő, hogy mi vagyunk a galamb és mindenki más héja – fogalmazott. Az ukrajnai helyzetet, ahol naponta 100-1000 katona esik el, borzalmasnak nevezte.

A háborús inflációról szólva azt mondta, azt csak időlegesen lehet megállítani, csak akkor múlik el, ha béke lesz, ha a gazdaságok vissza tudnak zökkenni a normális működési rendbe, de rajtunk kívül mások nem így látják, ezért Amerika és Európa is szenved. Kitért a hét eleji parlamenti ülésre is, amelyről azt mondta: sokan itthon sem látják világosan a helyzetet. Nekik azt üzente: most nem annak van itt az ideje, hogy előrelépjünk, most az a siker, ha meg tudjuk vetni a lábunkat, és nem engedjük, hogy visszacsússzon az életszínvonal. A rezsicsökkentést, a családokat, a foglalkoztatottságot meg kell védeni, a választás idején is erről beszélt – idézte fel.

A határvédelemről is kérdezték, e szempontból szerinte Magyarország a legnehezebb helyzetben van, mert az ukrajnai menekültek és a délről érkező migráció is. A magyar határvédelem megsegítése viszont nem csak a mi érdekünk, hanem a belső európai országoké is, mert a hozzánk érkezők előbb-utóbb megjelennek ott is. Az EU-nak el kellene ismernie ezt és támogatnia kellene a magyar erőfeszítéseket.

Tavaly 400 embercsempészt fogtak el egész évben, idén csak mostanáig már 750-et, egyre nagyobb ez az üzlet, és a háború miatt kialakuló élelmiszerhiány miatt csak még rosszabb lesz a helyzet, elsősorban Ázsiában és Afrikában, ami illegális migrációt gerjeszt. A hullám nőni fog és nem tudjuk azzal a szervezeti erővel megállítani őket, amivel eddig sikerült – magyarázta, majd közölte: a katonáknak ugyanis mostantól felkészülésre, a védelmi képességek erősítésére kell összpontosítaniuk, őket onnan el kell vonni.

A rendőrök is hiányoznak onnan, ahonnan a határra irányították őket, így az ő ott tartásuk sem megoldás.

Muszáj megszerveznünk egy határvadász rendszert”

– jelentette ki, hozzátéve, hogy egyelőre ezt a Belügyminisztérium kapta feladatul, amelyre Pintér Sándor tárcavezető két hónapot kapott. Kettő-négy ezer embert terveznek felvenni és kiképezni erre a munkára, fizikailag és a szükséges jogi ismeretekkel. Ha a BM megoldja, náluk marad ez, ha nem, akkor azon kívül építik fel; erre is van terve – közölte Orbán.