Kilencvenegy éves korában elhunyt Berecz János, a Kádár-korszak egyik legbefolyásosabbnak számító politikusa – derült ki fia, Berecz János Gábor Facebook-posztjából csütörtökön.

Berecz 1930-ban született Ibrányban. Politikai pályafutását a róla szóló Wikipedia-szócikk szerint korán, 1955-ben kezdte, amikor belépett a Dolgozó Ifjúság Szövetségébe (DISZ), később annak utódjában, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetségben (KISZ) folytatta pályáját. Pályája gyorsan ívelt fölfelé: 1959-ben már a KISZ Központi Bizottságának egyetemi és főiskolai osztályvezetője volt, ebben a pozícióban 1963-ig maradt.

Ezt követően a moszkvai pártakadémián tanult, hazatérve pedig az MSZMP külügyi bizottságának első titkárává választották meg. 1972-ben az MSZMP KB külügyi osztályvezető-helyettese lett, majd 1974-től osztályvezetőként dolgozott, 1982-ben hagyta el az MSZMP külügyi osztályát, amikor a Népszabadság főszerkesztője lett.

Médiakarriere nem tartott túl soká: 1985-ben már újra a pártban dolgozott, a KB ideológiai és propagandaügyekkel foglalkozó titkára lett. Ebben az időszakban a párt egyik legbefolyásosabb politikusává lépett elő, Kádár János közeli bizalmasaként tartották számon. 1987-ben Kádár János ajánlására a párt legbelsőbb gyakorlati döntéshozó szervének, a Politikai Bizottságnak a tagja lett.

1985-ben lett országgyűlési képviselő, 1989-ben az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnökévé választották.

1989-ben, az MSZMP utolsó kongresszusán alakult meg a mai napig is létező Magyar Szocialista Párt (MSZP), Berecz viszont hozzájuk nem volt hajlandó csatlakozni, hanem a marxista-leninista elvek és a kádári szocializmus mellett kitartó kisebbséggel újjáalakította az MSZMP-t és ott politizált tovább Grósz Károllyal és Marosán Györggyel.

A parlamentbe 1990-ben próbált ismét bejutni, de nem szerzett mandátumot, 1991-ben pedig ki is lépett a pártból. 1994-ben vállalkozást kezdett, majd 1997-ben belépett a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba, de ott sem találta helyét, 1999-ben otthagyta őket. Ezt követően vonult nyugdíjba.

1989-ben, az MSZMP utolsó kongresszusán alakult meg a mai napig is létező Magyar Szocialista Párt (MSZP), Berecz viszont hozzájuk nem volt hajlandó csatlakozni, hanem a marxista-leninista elvek és a kádári szocializmus mellett kitartó kisebbséggel újjáalakította az MSZMP-t és ott politizált tovább Grósz Károllyal és Marosán Györggyel. Berecz János nevéhez fűződik a Kádár-korszak egyik legismertebbé vált, a szovjet beavatkozás és a kádári megtorlás helyességét igazoló könyve az 1956-os forradalomról, amit „Ellenforradalom tollal és fegyverrel 1956” címmel adtak ki. Ebben Berecz azt írta, hogy az 1956-os eseményeket az Egyesült Államok vezette kapitalista tömb által szervezett ellenforradalom volt, amit nyilas és horthysta körök, valamint Nagy Imre „áruló csoportja” is támogatott.

A könyv szerint az ellenforradalom végső célja a második világháború előtti világ restaurációja volt Magyarország kommunista rendszerének megdöntése mellett.