Benkő Péter neve is szerepel az ügynökhálózat nyilvántartásában
A rendelkezésre álló adatokból nem derül ki, hogy Benkő adott-e le jelentéseket az állambiztonságnak, csak az a biztos, hogy tagja volt a hálózatnak.
#Kádár-korszak
Honnan jöttek, kikről jelentettek, hányan voltak – infografikákon a Kádár-kori ügynökhálózat
Mennyi ügynöke volt a Kádár-korszak állambiztonságának? Hol találkoztak a tartótisztjeikkel? Hogyan rangsorolta az informátorait a rendszer? Mennyire gyakran próbáltak zsarolással beszervezni embereket? Milyen társadalmi hátterük, iskolai végzettségük volt az ügynököknek? Tényleg tilos volt párttagot beszervezni? Többek között ezeket a kérdéseket válaszoljuk meg a korszak kutatóinak segítségével.
„A hálózat több mint 90 százalékát hazafias alapon szervezték be a '60-as évek elejétől”
Az ÁVH romjaiból épült fel a Kádár-korszak állambiztonsága, ám a módszerek eltérők voltak: már nem a társadalom totális megfigyelésére törekedtek, és szigorúbb politikai kontroll alatt is működtek, mint a Rákosi-éra mindenható ávósai. Takács Tibor történésszel, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának tudományos kutatójával beszélgettünk.
Diktatúrát épített, majd bontott le – így lett mérce és támpont a magyar közéletben Vásárhelyi Miklós
A demokrácia ellenségei általában önmagukat vélik valódi demokratáknak, és a demokrácia ellenségeiként ostorozzák demokrata és nem demokrata ellenségeiket. A huszonöt évvel ezelőtt, 2001 júliusának utolsó napján elhunyt Vásárhelyi Miklós, hosszú élete egyik évtizedében az ostorozók közé, a többiben az ostorozott demokraták közé tartozott. Regényes életet élt. Iránymutató személyiségként emelkedett ki mindenkori környezetéből.
„Szürkék a falak. Szürkék az őrök ruhái, egy szín van, a szürke” – képeken a Rákosi- és a Kádár-korszak börtönvilága
Megrázó, bár korábban már bemutatott fotósorozattal, a helyszíneket bejáró filmekkel és néhány tárgyi emlékkel igyekszik bemutatni a Capa Központ új kiállítása a Rákosi- és a korai Kádár-korszak börtönvilágát.
Magyar Péter és Varga Judit messze nem az elsők – mennyire tud a politika családban maradni Magyarországon?
Mennyire számít, hogy egy miniszter egy miniszterelnök sógora? Hogyan fűződött össze az Antall és a Jeszenszky família, melyik családban volt az egyik fivér kommunista, a másik meg nyilas vezető? Kinek lett két fiából is miniszter, és mikortól léphettek hatalomra feleségek Magyarországon? Magyar politika- és családtörténet egyben.
Nyugaton is karriert tudott csinálni a Kádár-korszak New Yorkban meggyilkolt sztármodellje – 70 éve született Lantos Piroska
Talán ő is hirdethetné a vele sokszor fellépő, nála pár évvel idősebb Pataki Ágival együtt, hogy „a szépség sokáig tart, ha vigyázunk rá”. Persze az is lehet, hogy örökre megragadt volna Amerikában, és végleg Sarah de Lantos maradt volna. Hiszen ő volt az egyik első magyar modell a Kádár-korszakban, aki a nemzetközi divatvilágban is sikereket ért el. De meggyilkolták nem sokkal a harmincadik születésnapja előtt. Ma sem tudjuk biztosan, ki tette. Az övé volt a három vérben ázó holttest egyike, amelyre 1985. januárjában rábukkantak egy lepukkant New York-i lakásban.
A gulyásorbánizmus ugyanúgy zsákutca, mint a gulyáskommunizmus volt
A keleti blokk többi országához képest a Kádár-rezsim Moszkva jóváhagyásával több tekintetben is lazábbra engedte a gyeplőt. A társadalom nyitottabb lehetett a Nyugatra, ám a gazdaságilag megalapozatlan, viszonylagos jólétért az 1989-es rendszerváltás után nagy árat fizetett. Az Orbán-rendszer gazdaságpolitikája és a jogállam leépítése is az európai felzárkózás akadálya.
„Ezt a szart már hagyhattad volna a Rákosiékra” – Majtényi György történész megrajzolta Kádár Jánosné portréját
Hogyan élt a kor legjobban fizetett házaspárja, miért nem volt boldog a házasságuk, miért nem született gyerekük, miért varrt játék mackókat Kádár felesége, és mit adott fel a férje miatt? Erről beszélt Majtényi György történész, a Kádárné és Kádár című könyv szerzője.
Jánossy Lajos: Kádár idejében ez egy megszállt ország volt. Ma egy megszállott ország
Örök hely és mindenhol idő címmel jelent meg Jánossy Lajos író-szerkesztő legújabb könyve. A rendszerváltás előtti negyven év Magyarországán játszódó regény széles tablókép, laktanyától a lóversenypályáig, panellakásoktól budai polgári otthonokig, szerkesztőségektől rockklubokig. Családtörténet is, számvetés is, szembenézés is, amiről ráadásul eszünkbe juthat a rendszerváltást követő időszak. A szerzővel beszélgettünk.
Eddig ismeretlen levelek árulkodnak arról, miért Haraszti Miklósé lett a Kádár-kor utolsó írópere
„Ilyen messzire a szocializmus legmegátalkodottabb ellenségei sem jutottak el” – írta szerződésbontó levelében a Magvető Kiadó igazgatója 1973 tavaszán Haraszti Miklósnak a tervbe vett szociográfiájáról. A Darabbér-ügy hamar túlnőtt a könyvkiadói berkeken, de a következő hasonló esetben a hatóságok úgy látták, hogy azt „nem látszik célszerűnek” bíróság elé vinni.
Fülke: Van-e különbség egy 1953-as és egy 2023-as kurzusfilm között?
Amikor kormánypropagandisták készítenek közpénzmilliárdokból történelmi filmeket, amelyek képesek a tényeket is elferdíteni, csak hogy beférjenek az ideológiai keretbe, joggal vetődik fel a kérdés: nem láttunk mi már ilyet? Közéleti podcastunk legfrissebb adásában történész kollégánk, Lenthár Balázs mesélt arról, hogy mit akar mondani magáról és nekünk a rendszer az Aranybullához hasonló alkotásokkal, és milyen, olykor rémisztő hasonlóságot mutat ez a szocialista múlttal.
A korábban ügynökként is dolgozó Dinnyés Józsefet is megfigyelték
A Kádár-korszak ismert polbeat énekesét beszervezte ugyan az állambiztonság, de jelentéseiben nem ártott senkinek. Őt is megfigyelték viszont: egy 40 éve, 1983. január 21-én kelt napi információs jelentésben arról beszélt az ügynöknek többek között, hogy már látta a Beszélő negyedik számát.
Egy amerikai mélygarázsban bukkantunk rá Kádár János parádézós autójára
A 60 esztendős múltra visszatekintő Csajka jelenleg Los Angelesben állomásozik.
Az ittas fecsegése lett a veszte a Kádár-kor szorgos irodalmár-besúgójának
Kétrészes tanulmányban mutatja be a „Sziklai Barna” fedőnevű Szekeres László irodalomtörténész besúgói tevékenységét a Betekintő folyóirat.
Nádas Péter: Nem számolok azzal, hogy Orbán konszolidációba kezdene
Az író szerint a konszolidáció azt jelenti, hogy valamilyen elért eredményt rögzítünk. Ő viszont nem lát semmilyen eredményt.
A kádári hatalmi elit és a társadalom viszonyára világít rá az 56-os intézet új évkönyve
Minden tudományellenes hatalmi ármányt túlélve ismét megjelent az igazi 1956-os Intézet évkönyve, sorrendben immár a 26.
Rendszerváltás előtti állambiztonsági fóbiákat idéz meg Kövér László
A „belső ellenség elleni harc” 1990 előtt a titkosszolgálatok egyik legfontosabb feladata volt. Kövér László ma felmelegítené e hagyományt.
„És még bambi is kapható” – lehet-e jó szívvel gondolni a Kádár-korra?
Tévémaci és munkásőr-fegyverek, űrutazás és az úttörők 12 pontja, Sokol rádió és légvédelmi rakéta, virtuális járőrözés Lada-rendőrautóval és valós Kojak-nyalóka-kóstolás. A Kádár-kor mindennapi életét mutatja be a Budapesti Retro Élményközpont. Körülnéztünk, és azóta sem tudjuk kiverni fejünkből a mozgalmi dalokat.