Gulyásék nem aggódnak a Fidesz támogatottsága miatt, nem halasztják el a választást – élőben a kormányinfó
Gulyás Gergely és Vitályos Eszter válaszol az újságírók kérdéseire.
Vezető beosztású hivatalos személy által hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettével gyanúsította meg az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) szerdán őrizetbe vett elnökét a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség.
A vádhatóság közleményében az olvasható, hogy Agócs János
a megalapozott gyanú szerint 2022 nyarán azzal keresett meg több kisebbségi önkormányzati képviselőt, hogy 30 millió forint ellenében átadja részükre az ORÖ elnöki tisztségét”.
Az összegből 18 millió forint a lemondásakor járt volna Agócsnak, a fennmaradó 12 milliót pedig decemberéig kellett volna átadni neki.
Az elnök vállalta, hogy a pénz ellenében lemond az ORÖ elnöki tisztségéről, helyettesítésével a pénzt átadót bízza meg és közreműködik az illető elnökké választásában.
Magyarország Ügyészsége
A nyomozó ügyészség a szerdai elfogást követően elrendelte a kisebbségi önkormányzati vezető őrizetét, majd gyanúsítottként hallgatta ki és kezdeményezte a letartóztatását. Erről a bíróság pénteken dönt.
A gyanúsított nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését, és panasszal élt az őrizetbe vétele és a gyanúsítás közlése ellen.
Az ügyészség megjegyezte: a minősített korrupciós bűncselekmény büntetési tétele két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.
Februárban írtunk arról, hogy kiabálásba és lökdösődésbe fulladt az ORÖ jelöltállító közgyűlése, amelyen jelöltet kellett volna állítani a roma nemzetiségi lista élére. Az eseményen a két jelöltnek, a Fidesz által támogatott Farkas Félixnek és a novemberben megválasztott Agócs Jánosnak nem sikerült megállapodnia, így a cigányság parlamenti szószóló nélkül maradt a következő négy évre.
Az ORÖ közgyűlése tavaly novemberben Agócsot választotta Farkas helyett a parlamenti választáson induló roma nemzetiségi listavezetőjévé, a döntést azonban a kormánypárti Lungo Drom megtámadta. A Fővárosi Törvényszék később elutasította a beadványt, de az Alkotmánybíróság helyt adott neki, és megsemmisítette a választás eredményét. Emiatt kellett megismételni a választást, amely botrányos véget ért.
