Komoly szigorításra tehet javaslatot kedd délutáni ülésén az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága. A hvg.hu birtokába került, a testület eseti jellegű állásfoglalására vonatkozó javaslat szövege szerint egy újabb Lex Hadházy készül: a május 2-i alakuló ülést bojkottáló Hadházy Ákos független képviselőt negatív példaként állítva tesz javaslatot a szakbizottság a képviselői eskütételre vonatkozó szabályok jelentős módosítására.

A hvg.hu értesülése szerint a tervezett változtatások nem érintik Hadházy konkrét ügyét, ő hamarosan esküt tehet, bár ez is lassan öt hónapja húzódik. Hadházy az egyetlen képviselő a 199 tagú parlamentben, aki nem tett még esküt, ezért bár április 3-án, a parlamenti választáson egyéni mandátumot nyert a főváros XIV. kerületében, hivatalosan azóta sem parlamenti képviselő, emiatt jogait nem gyakorolhatja, kötelezettségeit nem tudja teljesíteni, és fizetést sem kap.

Kövér László fideszes házelnök sokáig húzta Hadházy pótesküjét, de alighanem tovább már nem halogathatja az eskütételt. Információink szerint a konkrét időpontra az Igazságügyi Bizottság keddi állásfoglalásának elfogadása után, a Házbizottság szerdai ülésén tesz konkrét javaslatot Kövér László. Eszerint Hadházy várhatóan szeptember 26-án hétfőn tehet esküt, méghozzá a Jobbik két új parlamenti képviselőjével együtt, akik a parlamenti mandátumáról lemondott párttársaikat váltják.

Kövér nem húzhatja tovább: Hadházy a két új jobbikossal együtt hétfőn teheti le a képviselői esküt

Elkészült a várt szakértői jelentés, így aligha halogatható tovább Hadházy Ákos független képviselő eskütétele. Miután Hadházy bojkottálta a május 2-i alakuló ülést, Kövér László fideszes házelnök húzta-halasztotta a pótidőpontot. Minden jel szerint Hadházy - a két új jobbikos képviselővel együtt - szeptember 26-án, hétfőn, csaknem 5 hónap késéssel kezdhet el végre képviselőként dolgozni.

Az Igazságügyi Bizottság keddi, 13 órakor kezdődő ülésére készített állásfoglalás-tervezet ugyanakkor hosszasan és keményen bírálja Hadházy Ákost, mondván: “önhibájából nem jelent meg és nem tett esküt az Országgyűlés 2022. május 2-i alakuló ülésén, azonban már az azt követő napon, írásban jelezte a házelnök felé eskütételi szándékát, annak ellenére, hogy a képviselő – a médiában megjelent nyilatkozataival – kétségbe vonta a parlament legitimitását".

Hadházy példája alapján az állásfoglalás szerint érdemes módosítani a hatályos szabályozást, mert az “az eskütétel kérdésében is a jóhiszemű joggyakorlás általános elvéből indult ki, azonban az adott esetben az Országgyűlés azzal szembesült, hogy egyes képviselők – visszaélve a választók beléjük vetett bizalmával – tudatosan figyelmen kívül hagyják a jogaik jóhiszemű gyakorlására, valamint feladataik teljesítésére vonatkozó kötelezettségüket.”

Ez alapján a javaslattervezet szerint ki kell dolgozni a részletszabályokat oly módon, hogy:

• A képviselői eskü pótlólagos letételére lehetőséget kell biztosítani
• A póteskühöz képviselőnek kérelmet kell benyújtania, amiben meg kell jelölnie az eskütételről való távolmaradás indokát
• A kérelem elbírálása során lehetőség szerint figyelemmel kell lenni arra, hogy a távolmaradásra a képviselőnek felróható okból, vagy önhibáján kívül került sor.
• A szabályozás nem eredményezheti azt, hogy az önhibáján kívül képviselői jogait gyakorolni nem tudó képviselő hátrányosabb helyzetbe kerüljön annál, mint aki szándékosan megtagadja a parlamenti munkát.
• A szabályozás tartalmazzon egy végső határidőt az eskü pótlólagos letételére.
• Az eskütételtől való távolmaradás meghatározott határidőn belül történő igazolásának elmaradása a képviselői mandátum elvesztését eredményezhesse.

A fenti javaslatokból egyértelmű, hogy a kormánypárti többségű Igazságügyi Bizottság további szigorításokkal igyekszik elejét venni a Hadházy politikai akciójához hasonló eseteknek, és meglehetősen nyílt fenyegetésként arra tesz javaslatot, hogy akik "önhibájukból” huzamosabb ideig nem teszik le az esküt, azok veszítsék el az amúgy a választóktól kapott képviselői mandátumukat.