Budapest nagyszabású programsorozattal készül a főváros alapításának 150. évfordulójára. Az ünnepségsorozatról szerdán dönthet a Fővárosi Közgyűlés, az előterjesztésből pedig kiderül: a programok kereken két éven keresztül tartanának, 2022. november 17-e és 2024. november 17-e között.

Az előterjesztésben az áll, hogy a szervezők programjaikkal azt szeretnék „kifejezni és üzenni, hogy a város története mindannyiunké”. Ez lenne – egy mondatban összefoglalva – az ünnepségsorozat koncepciója, ha azt szerdán a közgyűlés megszavazza.

Az előterjesztés elfogadásával szerdán elkezdődhetne a munka Karácsony Gergely irányításával a főpolgármester-helyettesi irodák és a főváros által fenntartott kulturális szervezetek, a Budapest Brand Zrt. és a Budapesti Közmű Zrt. képviselőinek részvételével. Ebben a felállásban dolgoznák ki az ünnepségsorozat részletes koncepcióját.

Munkájukat az előterjesztés szövege szerint segítené egy tanácsadói testület is, „amelynek feladata a kreatív ötletek becsatornázása, a meglévő fővárosi társadalmi, civil programok felkutatása, a programterv és a koncepció véleményezése”. A tanácsadói testületet Nyáry Krisztián vezetné, mellette „közéleti gondolkodók, a művészeti és tudományos élet szereplői, civil szervezetek képviselői” vennének részt a tanácsadói munkában. Azonban a nagyrendezvények és a városmarketing kidolgozása már a Budapest Brand Zrt. feladata lesz.

Az előterjesztésből pedig már az is látszik, hogy nagyjából mennyibe fog kerülni a rendezvénysorozat programjainak előkészítése: minderre a főváros 2022-ben 320 millió forintot különített el. Ez az összeg azonban feltehetőleg nem azonos a programok szervezésének, illetve lebonyolításának költségeivel.

Ami a többi fővárosi ügyet illeti: egyelőre nem jelent meg az a vizsgálóbizottsági jelentés az M3-as metróról, amiről a bizottság vezetője, Havasi Gábor azt ígéri, hogy lerántja a leplet az oroszok lobbitevékenységéről a metrókocsik beszerzése körül, így közgyűlés tagjai nem is fognak szavazni róla. Viszont így is van egy előterjesztés, aminek a 3-as metró a témája, igaz, nem a kocsijai.

Az előterjesztés szerint a BKV Zrt. 2016. május ötödikén kötött ún. támogatási szerződést az akkori, Seszták Miklós vezette Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal az „M3 metróvonal infrastruktúra rekonstrukciója” címmel. Azonban később egy baleset során kiderült: ha valaki beesik a sínekre, nem csak a metrószerelvény jelent rá halálos veszélyt, hanem a sínek között futó vezetékek is, ennek kockázatát pedig az előterjesztés szövege szerint „a lehetőségekhez mérten csökkenteni szükséges”. Ez pedig az áramellátási-, biztosítóberendezési rendszerek, valamint a metrószerelvény vezérlési rendszerei közötti műszaki kapcsolatrendszer szabályozásával érhető el a szakértők szerint, így erről is szerdán dönthet a közgyűlés.

Szélesítenék a Ferihegyi utat, így saját kezelésbe venné a XVII. kerülettől a főváros az út mellett lévő, korábban már a kerület által kisajátított ingatlanokat – ráadásul ingyen. A kerülethez korábban 17 ingatlan került, ezeket venné át a főváros, az előterjesztés szerint ezek bruttó összértéke 17,6 millió forint. A Ferihegyi út a Fővárosi Önkormányzat tulajdonába tartozik egyébként.

A XXI. kerületben önkormányzati finanszírozásból több víziközmű beruházást is végrehajtottak az utóbbi időszakban, ezeket egy friss előterjesztés szerint átvenné – térítésmentesen – a Fővárosi Önkormányzat. A beruházás értéke egyébként 55 millió forint. Ugyanígy vesz át víziközmű-hálózatot a főváros a XV. kerületi önkormányzattól is, ott 631 millió forintos értékben.

Arról, hogy mi várható még a szerdai közgyűlésen, részletes írásunkat itt olvashatja: 

Szürreális árajánlatokat kapott Budapest az áramra, de így sem zár be kulturális intézményeket

240 milliárdos árajánlatot kapott a főváros az éves áramfogyasztására, a főpolgármester-helyettes szerint azonban „ez a pénz nincs és nem is lesz".