Mint kiderült, az EB még a bizottsági ülés napján is tárgyalni akart a már egyeztetett előterjesztésekről, emiatt kellett az ülést elhalasztani. Ez volt a válasz arra az ellenzéki bírálatra, hogy miért van ennyi utólagos módosítás. A heves vitában Balla György Fidesz-képviselő – a napirenden egyébként nem is szerepelt vagyonbevallás kapcsán – önkényeskedéssel vádolta az Európai Bizottságot, amely „undorító kettős mércét” alkalmazva kényszeríti a magyar országgyűlést a most tárgyalt törvények elfogadására. Frakciótársa, Láng Zsolt ezt azzal egészítette ki: nagyot nyelve, nem szívesen szavazza majd meg némelyik törvényt, mert „irreális és a haza javát nem szolgáló” pontokat is tartalmaznak, de meg fogja szavazni, hogy megkapjuk a nekünk járó pénzt, mert arra szükségünk van. Hiller István (MSZP) azt mondta: valóban érdekünk a megállapodás, ez a kormány felelőssége. Ő nem fog a javaslatok ellen szavazni, hanem tartózkodik majd.
A jövő héten öt javaslatról döntenek a képviselők. Ezek egy részét nyáron nyújtotta be a kormány a társadalmi egyeztetésről, és arról, hogy a korrupciós büntetőügyekben az ügyészség nyomozást lezáró döntésével szemben legyen helye bírósági jogorvoslatnak is. (Erről egy tapasztalt nyugalmazott bíró írta meg a 24.hu-n, hogy miért hiányos. Igaz, a TAB jelentősen átírta.)
Nemrég készült el az a törvényjavaslat, amely egyebek közt közbeszerzésre kötelezi a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, és új összeférhetetlenségi szabályokat, illetve amely egy új Integritás Hatóság és egy Korrupcióellenes Munkacsoport felállításáról szól. A legújabb, a képviselői vagyonnyilatkozatról szóló tervezetet még csak a jövő héten kezdik tárgyalni a plenáris ülésen, de ez is szóba került a bizottság ülésén: a Fidesz-képviselők szerint az EB következetlensége kényszeríti rá őket, hogy most visszaállítsák a nyáron eltörölt szabályokat.
A TAB által elfogadott módosítások a törvényjavaslatok lényegét nem változtatják meg. Egyebek közt az szerepel bennük, hogy a kormányzati ellenőrzési szervnek a jogszabálytervezetek egyeztetésének elmulasztásáért kötelező legyen pénzbírságot kiszabni az érintett minisztériumra. Az Integritás Hatóság már akkor is függeszthesse fel a közbeszerzési eljárást, ha nem a gyanúja, hanem csak a kockázata merül fel csalásnak, korrupciónak vagy egyéb súlyos jogsértésnek. A Korrupcióellenes Munkacsoportot 2022. december 1-ig meg kell alakítani – ez a határidő nem szerepelt a kormány javaslatában. Részletesebbé teszik a közbeszerzési törvény összeférhetetlenségi szabályait, az alapítványoknál pedig nem csak a kuratóriumi döntéshozatalból zárják ki azokat, akiknek az összeférhetetlenségét megállapították, hanem az alapítvány által létesített vagy fenntartott szervezetek vezetőségében sem szavazhatnak.
Minderről jövő hétfőn és kedden szavaz az országgyűlés.
