Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Orbán Viktor miniszterelnök tárgyalásokat sürgetett az Egyesült Államok és Oroszország között az ukrajnai tűzszünetről, és ebben a két éve megbukott Donald Trump egykori amerikai elnökre számít. „A tűzszünetnek nem Oroszország és Ukrajna között kell megszületnie, hanem Amerika és Oroszország között” – mondta Orbán a Cicero folyóirat és a Berliner Zeitung című napilap Vihar Európa felett című rendezvényén kedden Berlinben – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. „Aki azt hiszi, hogy ezt a háborút orosz-ukrán tárgyalásokkal le lehet zárni, az nem ebben a világban él. A hatalom valósága más".
Orbán szerint Ukrajna csak azért tudta megvédeni magát az orosz megszállókkal szemben, mert katonai támogatást kapott az Egyesült Államoktól. Csak azért van most háború, mert az amerikaiak így akarták. „Ezért kell az amerikaiaknak kiegyezniük az oroszokkal. És akkor a háborúnak vége lesz” – mondta a háborúról amelyet Oroszország indított Ukrajna ellen.
Orbán azt is világossá tette, hogy szerinte Joe Biden amerikai elnök nem a megfelelő tárgyalópartner az amerikai oldalon. „Az amerikai elnök túl messzire ment” – mondta. Biden olyan dolgokat mondott Vlagyimir Putyin orosz elnökről, hogy ezek után már nehezen tudnak egymással békéről tárgyalni. „Most amit mondok, az brutálisan fog hangzani. De a béke reménysugarát Donald Trumpnak hívják” – mondta a magyar miniszterelnök. Biden a háború kitörését követően „mészárosnak”, „háborús bűnösnek” és „gyilkos diktátornak” nevezte Putyint.
A magyar miniszterelnök nem csak Trumpban bízik: Orbán feltételezi, hogy Angela Merkel kancellár is megakadályozhatta volna az Ukrajna elleni orosz agressziót. Szerinte Merkel 2014-ben már megakadályozott egy háborút a Krím orosz annektálása utáni intézkedéseivel. „Amit Angela Merkel a krími válság idején tett, az egy mestermű volt”. Akkor nem volt háború, mert Németország diplomáciai erőfeszítései elszigetelték a konfliktust.
Az MTI tudósítása szerint Orbán arról is beszélt az eseményen, hogy Magyarország már vagy 200 állampolgárát vesztette el a háborúban, akiket besoroztak az ukrán hadseregbe. Orbán hibának nevezte, hogy amikor ő "békemisszión" járt Putyinnál, akkor a Nyugat részéről senki sem érezte úgy, hogy tárgyalni kellene, holott ő még a NATO főtitkárának is jelezte, hogy ebből baj lehet. Arról minden bizonnyal megfeledkezett, hogy 2021 végétől kezdve folyamatosan zajlottak a tárgyalások Oroszország és a NATO között és holtpontra is csak azt követően jutottak, hogy az oroszok teljesíthetetlen feltételeket szabtak, nevesül, hogy a NATO vonuljon vissza az 1997 előtti határaira, azaz többek között szüntesse meg Magyarország tagságát is.
Az orosz–ukrán háború eseményeit követő hírfolyamunkat alább találja:
19 halottja és 105 sebesültje van az orosz támadásoknak, kifogyhat Moszkva a rakétákból – háborús híreink
Zelenszkij azt ígéri, hogy még fájdalmasabbá teszik a csatateret az oroszok számára, a megszállt dél-ukrajnai régióból a Krímbe és Oroszországba vinnék az embereket.
