Júliusban jelentette be Csák János innovációs és kulturális miniszter, hogy 2024 őszétől átalakítják a felsőoktatási felvételi rendszert és megszüntetik a nyelvvizsga-kötelezettséget. Vagyis már nem lesz előfeltétele a nyelvvizsga annak, hogy valaki megkapja főiskolai vagy egyetemi diplomáját.

Csák már akkor beszélt arról, hogy a nyelvvizsgáztatás és nyelvoktatás területén is nő a felsőoktatási intézmények autonómiája, egy tegnap éjjel beadott törvényjavaslatból pedig az is kiderül, hogy ezt hogyan képzelik el.

A javaslat a felsőoktatási törvényt módosítja és kimondja:

mostantól az adott felsőoktatási intézménynek kell majd arról gondoskodnia, hogy a nála megszerezhető szakképzettséghez szükséges nyelvet megszerezzék a hallgatók.

A nyelvoktatást a tanterv részeként kell biztosítania, sőt a vizsga lehetőségét is meg kell teremtenie. Ez utóbbi lehet államilag elismert nyelvvizsga vagy más tudásmérés is.

Az is kiderült, hogy a már a képzésen részt vevők számára is előírhatnak olyan idegen szaknyelvi képzést, amelyet tudásméréssel zárnak. Az új szabályok felmenő rendszerben kerülnek bevezetésre, ugyanakkor az oklevelet nyelvvizsga hiányában nem szerző hallgatók is mentesülnek a nyelvvizsga letétele alól – írják.

A doktori képzéseknél is van változás. A javaslat szerint „a doktori képzés bejutási feltételeként előírt nyelvvizsga helyébe a doktori szabályzat szerinti nyelvismeret kerül”. Korábban a szabályozás két idegen nyelv tudományterület műveléséhez szükséges ismeretét írták elő, ehelyett az egyetem a jövőben maga határozhat a nyelvismeretről a doktori szabályzatban.

A lépést azzal indokolja a kormány, hogy a nyelvvizsga önmagában nem biztosít kellő idegen szaknyelvi ismereteket ahhoz, hogy az adott felsőfokú végzettséget szerzett hallgatók megfeleljenek a munkaerőpiac elvárásainak. Ezért tartották célszerűnek, ha a felsőoktatási intézmények döntési kompetenciájába kerül a végzettséghez igazodó idegen nyelvi ismeretek elsajátításának és mérésének meghatározása.

A szakma korábban kemény kritikákat fogalmazott meg a kormány terveivel kapcsolatban. Véleményük szerint a nyelvvizsga-követelmény eltörlésével a minisztérium az oktatáspolitika kudarcát ismeri be.

Az oktatáspolitika kudarcát ismeri be a kormány a nyelvvizsga-követelmény eltörlésével

Sokan mondhatnak le az idegennyelv-tanulásról azután, hogy a kormány eltörölte a felvételihez és diplomához kötelező nyelvvizsgát. A Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke szerint az érintettek most örülnek, pedig ők lesznek a helyzet igazi kárvallottjai. Egy másik angoltanár is arról beszélt, nem így kellett volna kezelni azt a helyzetet, hogy az oktatás tömegével nem tudja felkészíteni a gyerekeket egy nyelvvizsgára.

(Címlapképünk illusztráció.)