Irán visszalőtt: Az amerikaiak katari bázisát érte rakétatámadás
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
A rezsiről kapott több kérdést is a Parlamentben a miniszterelnök. Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a pedagógusoknak egyelőre fizetésemelés helyett be kell érniük azzal, hogy nem estek ki a rezsicsökkentésből – feltéve, ha az átlag alatt fogyasztanak.
2010-ben a fizetésekhez viszonyítva a magyar családok számára volt a legdrágább a gáz és az áram egész Európában, ehhez képest az Eurostat friss kimutatása szerint 2021 első féléve utáni időszakot tekintve 24 EU-s tagállam közül egyedül Magyarországon nem emelkedett a gáz és az áram ára – így reagált Orbán Viktor az azonnali kérdések órájában a Parlamentben, amikor a DK-s Arató Gergely a rezsicsökkentésről kérdezte.
Az ellenzéki politikus szerint hatalmas hazugságnak bizonyult az a tézis, miszerint, ha van orosz gáz, akkor van rezsicsökkentés Magyarországon.
Arató arról beszélt, hogy a gáz irányadó világpiaci ára harmadára csökkent, a magyar fogyasztóknak mégis ugyanazt a “brutálisan magas” árat kell fizetniük, mint korábban. “Ide minden begyűrűzik, csak a jólét nem?” – kérdezte Hofit idézve. Arra is kíváncsi volt, mikor követi majd a magyar kormány a csökkenő európai gázárakat, illetve mikor fogják harmadolni az energiaköltségeket a lakossági és civil, illetve önkormányzati szereplők számára. Erre reagálva
a miniszterelnök elismételte azt a kormányzati hivatkozást, miszerint “az átlagos fogyasztásig minden családot meg tud védeni” a rezsi megemelkedésétől.
Arató viszonválaszában arról beszélt, hogy az Orbán által idézett Eurostat statisztika 2022 első felére vonatkozik, vagyis nem tartalmazza a gázárak nyári, “brutális” emelését. Ehhez azt is hozzátette, hogy a jelenlegi kormány egyetlen hét alatt nagyobb arányú gázáremelést hajtott végre, mint a 2010 előtti kormány 12 év alatt összesen. Orbán erre azt mondta, hogy ha a kormány nem tartana ki a “rezsicsökkentés” politikája mellett, akkor a hónap végén minden egyes magyar család 181 ezer forinttal szegényebb lenne.
A momentumos Bedő Dávid szintén a rezsiről kérdezett, arról érdeklődött, hogy Orbán Viktor mennyi rezsit fizet a XII. kerületi villájában, a felcsúti házában és a Hatvanpusztai luxusbirtokán idén, és mennyibe került mindez egy évvel ezelőtt.“Köszönöm a kérdését, a feleségem írásban fog erre válaszolni önnek”
– ennyit válaszolt a miniszterelnök, amit a saját párttársai hangos tapssal és nevetéssel nyugtáztak. Velük ellentétben Momentum képviselője nem értékelte azt, hogy nem kapott választ arra a kérdésre, amely szerinte az ország lakosságának nagy részét nyugtalanítja most a kormány elhibázott rezsipolitikája miatt. Bedő ezután azzal folytatta, hogy Orbán annyira távol van az átlag magyarok valóságától, hogy azt sem tudja, mi a probléma.
Viszonválaszában Orbán arról beszélt, hogy nem miniszterelnöki rezidenciában él, ezért "nem ön fizeti a szállásomat, nem ön fizeti a lakásomat, és nem ön fizeti a rezsimet, mert a magánlakásomban lakok, és úgy élek a feleségemmel, ahogy akarok", mondta Bedőnek címezve.
Pedagógusok béremelése
Az MSZP-s Harangozó Tamás arról kérdezte Orbán Viktort, hogy miért az uniós pénzekre várnak, miért nem fizetik ki a pedagógusbér-emelést abból a 2590 milliárd plusz adóbevételből, ami az államkincstárhoz idén hivatalosan beérkezett. Harangozó szerint ez az összeg akár 400 százalékos emelést is lehetővé tenne.
Orbán erre azt mondta, hogy minden pluszbevétel a rezsivédelmi alapba megy, szerinte ezzel a pedagógusok családjai is jól járnak, hiszen így ők is 181 ezer forinttal kevesebbet fizetnek havonta. A miniszterelnök kitartott amellett, hogy az EU-s pénzek nélkül nem lehet jövőre 23, két év múlva 25, három év múlva pedig 29 százalékkal emelni a pedagógusok bérét, hanem csak évi 10 százalékkal.
"Lex megdöglesz"
Szabó Tímea a Párbeszéd képviselője arról beszélt, hogy a szociális törvény múlt héten benyújtott módosítása azt mondja ki, hogy “aki szegény, az dögöljön meg”, mivel az állam kivonul a szociális ellátásból, és az egyénekre, a családokra, az önkormányzatokra, illetve a karitatív szervezetekre hárítja a szociális gondoskodás felelősségét. Szerinte hiába kényszerítette az ellenzék 22 órás parlamenti vitára emiatt a módosítás miatt a kormányt, még mindig nem kaptak választ arra, hogy miről szól a “lex megdöglesz”.
Szabó nem fogadta el Orbán reakcióját, visszatetszőnek nevezte, hogy nem adott választ a kérdésére, ugyanis nem arról érdeklődött, hogy hány munkahelyet teremtett a kormány, hanem az, hogy mi történik azokkal, akik nem tudnak dolgozni. A miniszterelnök erre a viszontválaszában azt hangsúlyozta, hogy a jövő évi költségvetésben a 2010-eshez képest háromszor több szociális és gyermekvédelmi kiadás szerepel. Orbán Viktor azt is helyesnek tartja, hogy a magyar állam vállalta, hogy végső szereplőként helytáll akkor, ha erre már senki más nem képes.
Globális nagyvállalatok támogatása
A Mi Hazánk képviselője, Toroczkai László arról tett fel kérdést Orbán Viktornak, hogy akar-e a kormány változtatni azon a politikán, hogy a globális nagyvállalatokat támogatja a magyarok helyett.
A kormánypártok szerint az elmúlt 12 év gazdaságpolitikája kifejezetten sikeres volt”
– ezzel indokolta Orbán a válaszában, hogy miért nem változtatni, hanem erősíteni kell az eddigi gazdaságpolitikán.
Toroczkai kérdezett a török vendégmunkásokról is, ezzel kapcsolatban Orbán azt mondta, hogy a magyar szabály szerint annyi vendégmunkásnak adnak engedélyt, ahány betöltetlen állás van Magyarországon.
Az a helyzet, hogy úgy nő a gazdaság, hogy van olyan munka, amit a magyarok már nem tudnak elvégezni”
– állította a miniszterelnök. Szerinte, ha nem adnának engedélyt vendégmunkásoknak, akkor lenne olyan munka, amit senki ne végezne el hazánkban. A multikat pedig azért kell támogatni a jövőben is, mert vannak olyan dolgok, amiket magyar cégek nem tudnak előállítani, de szükségesek a technológiai fejlesztésekhez, itt példaként a gépjárműveket, a repülőgépeket és a hadi technikát említette.
Ivóvízellátás
Keresztes László Lóránt arról beszélt, hogy hosszú évek óta tudható, hogy a magyar víziközmű szektor az összeomlás szélén áll, önkormányzatok és szakmai szervezetek kérik a kormányt, hogy tegyen valamit a válságos helyzet ellen. A megtermelt ivóvíz 25 százaléka elfolyik a rossz állapotú közművek miatt, tíz év alatt megduplázódott a csőtörések száma, és a vízrendszereknek csak a 20 százaléka megfelelő minősítésű az LMP politikusa szerint. Keresztes ennek kapcsán azt kérdezte Orbántól, hogy mit fog tenni a kormány a víziközmű szektor megmentéséért.
A miniszterelnök erre úgy reagált, hogy az ivóvízellátás pénzkérdés, egy sok ezer milliárdos probléma, amiről 2024-es költségvetés tervezésekor lehet majd beszélni, “addig csak túlélni tudunk”. Ha az EU ad hozzá forrásokat, akkor abból, ha nem, akkor pedig a pénzpiacokról fogják megteremteni a forrásokat Orbán válasza szerint. A miniszterelnök ebben a körben arra is kitért, hogy szerinte az általános vélekedéssel szemben a nap- és a szélenergia egyáltalán nem olcsó, épp ellenkezőleg, a legdrágább.
Kormánypárti kérdések
Az azonnali kérdések órájában a kormánypárti képviselők is fáraszthatják “kemény kérdésekkel” a kormány tagjait. Ez a feladat most Zsigmond Barna Pálra hárult először, aki a miniszterelnökséget vezető minisztertől arról érdeklődött, hogy
“a baloldal valóban dollárért árulja-e Magyarországot?”
Ennek a kérdésnek köszönhetően Gulyás Gergely beszélhetett ismét arról, hogy szerinte a Mindenki Magyarországa Mozgalom jogellenesen fogadott el külföldi támogatásokat. A miniszter szerint “az ország szuverenitását azért érte súlyos támadás”, hogy ne azok kerüljenek kormányra, akik addig kormányoztak.
A KDNP színeiben Szászfalvi László eredetileg a belügyminisztertől akarta megtudni, hogy “hogyan tudunk védekezni a szankciók okozta élelmiszerválság által generált újabb migrációs hullámok ellen?”. Mivel azonban Pintér Sándor nem volt jelen, Rétvári Bence beszélt arról, hogy az embercsempészek már könnygázt használnak a határon a magyar rendőrök ellen, így érvelve a határkerítés megerősítése mellett.
Minimálbér
A magyar minimálbér az EU egyik legalacsonyabbja, csak Bulgáriát, Lettországot és Romániát tudja megelőzni hazánk, pedig tíz éve még egy szinten álltunk Csehországgal – mondta Kordás László. A DK képviselője arról kérdezte a miniszterelnököt, hogy a magyar kormány mikor fogja az uniós normákhoz igazítani az átlagbér kiszámítását.
Orbán Viktor újból az elmúlt 12 év gazdasági sikerességét hangsúlyozta, és amellett érvelt, hogy a munkabér kérdése nem az államra, hanem a munkáltatóra és a munkavállalóra tartozik, nekik kell ebben megállapodásra jutniuk. Emellett azt is beleszőtte a válaszába a miniszterelnök, hogy jelenleg a magyar minimálbér magasabb, mint amekkora az átlagbér volt az MSZP–SZDSZ-kormány idején.
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
Bár a támadás meglepte a világot, voltak jól látható előjelei annak, hogy mire készül az Egyesült Államok.
Az elnökkel egyszer az irodájában, egyszer pedig Lengyelországban próbáltak végezni.
Új idegenrendészeti eljárás indul.
Orbán korábban azt mondta, ez tüdőn lőné a gazdaságot.
Karácsony Gergely ismét felhívta a figyelmet arra: önkormányzati rendezvényről van szó.
Július elején újabb hullámra lehet számítani.
A Cargolux három Boeing 747-ese közvetlenül az iráni légtér előtt tűnt el a nyomkövető rendszerekből, és azóta sem tudni, hol vannak.