A Magyar Orvosi Kamara szerint nem halogatható az egészségügy átalakítása, ezért „üdvözlik”, hogy a kormány sokéves késlekedés után hozzáfog az átalakításhoz – írta a MOK a Takács Péter államtitkárnak címzett levelében. Ugyanakkor az egyelőre nem nyilvános tervezettel kapcsolatban nagyon sok kifogásuk van.

Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) új budapesti székházának avatóünnepségén 2022. november 7-én.

MTI / Máthé Zoltán

A javaslatokat ebben a cikkünkben mutattuk be részletesen:

Önnek mindegy lenne, melyik orvos kezeli, ha gyorsabban kapna ellátást?

Fontos és sürgős változásokat vezetne be a Belügyminisztérium az egészségügyben. A társadalmi egyeztetés is elmaradt. A Magyar Orvosi Kamara szerint ez így életveszélyes. Megnéztük, hogy az eddig nyilvánosságra került tervek alapján a beteg számára hogyan változna az ellátás, mik a javaslat pozitívumai, illetve negatívumai.

A Magyar Orvosi Kamara hiányolja a tervezetből például a beteget a középpontba helyező, a betegbiztonságot figyelembe vevő, valamint az intézmények alulfinanszírozottsági problémáit kezelő részeket. Szerintük ez a javaslat csak az egészségügyi irányítás átalakítására koncentráló elemeket tartalmazza.

Azt is leírják, hogy az előterjesztés több helyen nem koherens, a szabad orvosválasztás szabályozása (vagyis a megtiltása) például nincs kifejtve, arról pedig egyáltalán nem szól a javaslat, hogy az intézményválasztást szabályoznák-e, és ha igen, hogyan. A kormányzati előterjesztésben szerepel az is, hogy a legfontosabb szervezési szempont a betegbiztonság lesz, de a MOK szerint ezt a rendelkezések nem támasztják kellőképpen alá.

A kamara egyébként úgy látja, hogy ha már a kormányzat az egészségügy centralizálása mellett döntött, akkor célszerű lenne azt konzekvensen végigvinni, mégsem ezt sugallja a javaslatcsomag. A rendelkezés hatálya alól ugyanis kikerülnek a magánszolgáltatók és a nem állami fenntartású intézmények is, vagyis a szakmailag kiemelkedő egyetemi kórházak, az egyházi intézmények, illetve egész Budapest, holott a fővárosban van a legtöbb párhuzamosság és szervezési bizonytalanság.

Ez a MOK szerint azt jelenti, hogy nem lesz egységes irányítás és ellátásszervezés, pedig nem szabadna a fenntartók alapján különbséget tenni, annak kellene számítania, hogy az intézmény közfinanszírozott ellátást nyújt-e vagy sem.

Rendszerszintű problémának tartják azt is, hogy több területtel nem foglalkozik a javaslatcsomag, például nem rendezi a köz- és magánellátás viszonyát, holott anélkül nem lehet megoldani az egészségügy problémáit.

De nézzük a részleteket!

Az alapellátás átalakítása

A MOK támogatja, hogy a nem működő, jelenleg is csak formálisan létező praxisokat vonják össze, viszont tisztázni kell a vagyoni kérdéseket. A mérethatárokat újragondolnák, és úgy látják, kell kezdeni valamit azzal is, hogy most jobban megéri egy orvosnak helyettesíteni, mint ugyanott saját praxist fenntartani.

"A betegek 80 százaléka simán kezelhető lenne egy jól szervezett praxisközösségben"

A házi-, gyermek- és fogorvosok 90 százaléka csatlakozott már a praxisközösségekhez, az új rendszerből azonban a betegek alig érzékelnek valamit. Szűrővizsgálatok vannak ugyan, de reumatológushoz, kardiológushoz vagy neurológushoz ugyanúgy a szakrendelésen kell sorba állni. Holott a feladatok egy részét a második szakvizsgával rendelkező háziorvosok is el tudnák látni.

Az is gond, hogy senkit nem ösztönöznek arra, hogy vegyen részt rendszeres szűréseken.

A MOK szerint összességében félő, hogy egy hirtelen, drasztikus átalakítás nem teszi vonzóbbá az alapellátást, sőt, további bizonytalanságot szül, ami az elöregedő háziorvosok miatt kockázatos, hiszen nehezítheti az utánpótlást.

Az ügyeleti rendszer átalakításának alapelvét logikusnak tartják, de a gyakorlati kivitelezésnél látnak technikai problémákat. A Medicalonline korábban azt írta, az Országos Mentőszolgálat 81 járásban, 102 helyen tervezi az ügyeleti központok kialakítását a Hajdú-Bihar megyei pilot mintájára, a Népszava pedig arról számolt be, hogy több mint száz településen szűnne meg a háziorvosi ügyeleti ellátás, ami a falvakban komoly problémát okozhat.

A javaslat szerint nem egy az egyben ezt a modellt vezetik be, a háziorvos szerepén változtatnak. A kiszivárgott tervek szerint a háziorvos

• hétköznap reggel 8 és délután 4 óra között saját rendelőjében látja el a területéhez, vagy a praxisközösségéhez tartozó betegeket,
• délután 4-től este 10-ig, illetve hétvégén és ünnepnapon reggel 8-tól délután 2-ig ügyeletet lát el a járási szakrendelőben.
• Este tíztől reggel nyolcig, illetve hétvégén délután 2-től másnap reggel 8-ig a háziorvosi jellegű sürgős esetekre vonatkozó orvosi ügyeletet az OMSZ biztosítja.
• A feladatokat délután 4-től másnap reggelig, illetve hétvégén és ünnepnapokon az OMSZ diszpécserközpontja osztályozza, a háziorvosnak pedig jelzi, ha a beteghez ki kell mennie. A budapesti ügyeletet egyelőre nem szerveznék át.

A MOK válasza alapján arra következtetünk, hogy itt egy kis változás van: az OMSZ diszpécserközpontja nem délután 4, hanem este 6 és reggel 6 között osztályozza a hívásokat a hétvégék és ünnepnapok mellett.

Nem egyértelmű a kamara szerint, hogy mivel jár majd, hogy a mentőszolgálat jelzi a háziorvos számára a helyszínre vonulási igényt. Ha ez azt jelenti, hogy a mentőszolgálat vonul a hívásra, és csak tájékoztatja a háziorvost, akkor rendben van, ha viszont az OMSZ utasítja a háziorvost a kivonulásra, akkor ez biztosan nem fog működni, ugyanis az ő este 10-ig ügyel.

MTI / Balázs Attila

A kamara felhívta a figyelmet arra is, hogy nagyobb településeken a háziorvos nem 4, hanem este 8-ig dolgozik, ezt pedig nem szabadna megszüntetni. Aggódnak a finanszírozás miatt, illetve azért is, hogy az elöregedett háziorvosi kar nehezen vállalhat ügyeletet.

• A következő szintek

Az önkormányzati tulajdonú járóbeteg szakrendelők átvételét logikusnak tartják, és támogatják, hogy az ellátást szorosabban integrálják a fekvőbetegellátáshoz, de az például nem derül ki a javaslatból, hogy ez milyen szintű együttműködés lenne.

A javaslat egy ponton úgy fogalmaz, a rendelőintézetek a megyei kórházak telephelyei lesznek. Itt nem kivételeznek az egyetemi kórházakkal, oda (pontosabban a fenntartó közalapítványhoz) is integrálhatják majd a szakrendelőket. A MOK szerint az egyetemi kórházakra vonatkozó szabályozás ellentmondásos, ezért azt tisztázni kell. A városi kórházak szerepét sem látja egyértelműnek a kamara.

A javaslat szerint minden állami tulajdonú kórház dolgozójának a megyei kórház lesz a munkáltatója, a dolgozók "változó telephellyel kapnak munkaszerződést", így megoldható lesz a rotációjuk.

Ez egy nagyon fontos rész, hiszen egyre több kórházi osztály válik működésképtelenné a munkaerőhiány miatt, így ott értelemszerűen a betegeket sem tudják ellátni. Az átvezénylésekkel viszont talán enyhíthető ez a probléma. Most ugyanis hiába nem működik egy osztály, a dolgozók nem mennek át más intézménybe dolgozni – az új szabályozással ezt már nem tehetnék meg –, így a működő kórházi osztályokon nagyot nő a nyomás.

A MOK szerint az ötletnek számtalan szakmai és szervezési előnye lehet, de az „egy megye egy munkáltató” elvvel az a problémájuk, hogy a nagyobb megyékben egymástól messze lévő településeken is vannak kórházak. Így például egy Miskolcon dolgozó orvost bármikor átirányíthatnak a 84 kilométerre lévő Sátoraljaújhelyre, vagy a 25 kilométerre lévő Kazincbarcikára is. Ezt csak akkor tudják elfogadni, ha az érintett kollégákat kompenzálják.

MTI / Koszticsák Szilárd

A MOK szerint ekkora változást előkészítés és modellezés nélkül kockázatos rövid határidővel bevezetni, ezért azt javasolják, hogy

2023-tól egy megyében induljon el a modellkísérlet, és csak annak tapasztalatai után terjesszék ki a rendszert országosan.

A MOK válaszából az is kiderül, hogy a beavatkozások finanszírozása változik, az eddigi teljesítménykorlátozás helyett a minimumellátást fogják előírni.

A várólistáknál is jelentős változás várható, mert létrejön egy központi várólista, de a tervezet ismerete nélkül, pusztán a válasz alapján csak feltételezhetjük, hogy a beteg kiválaszthatja majd a szolgáltatót. Az nem derül ki, hogy itt mekkora lesz a választás szabadsága.

Azzal egyetértenek, hogy az ellátást koncentrálni kell (hiszen azzal jobb ellátást kap a beteg), és azzal is, hogy az ápolási osztályok kiszervezésével a szociális ellátást leválasszák az egészségügyről. A részleteket viszont hiányolják, nem tudni semmit ennek finanszírozásáról, illetve arról, hogy a beteg számára hogyan drágul az ellátás.

• Nem mennek bele bércsökkentésbe

Ezt tartják a javaslatcsomag legkritikusabb pontjának. A kormányzat teljesítményértékeléshez kötné a jövedelmeket, amit a Kamara csak úgy tud elfogadni, hogy ha ezt fokozatosan, egy tesztidőszak után vezetik be, és nemcsak egy dolgozó, hanem az osztályok, teamek teljesítményét is nézi.

A MOK szerint a nettóbér nem csökkenhet, az alapbért pedig nem érintheti a változás, a teljesítményt csak pótlékból lehet elismerni. A tervezethez van két javaslatuk is, ebből az egyik érinti a betegeket is. A Kamara ugyanis elérhetővé tenné, melyik egészségügyi dolgozó ellen zárult le jogerősen etikai eljárás, és milyen büntetést kapott.

A teljes választ ide kattintva olvashatják.