A házi-, gyermek- és fogorvosok 90 százaléka csatlakozott már a praxisközösségekhez, az új rendszerből azonban a betegek alig érzékelnek valamit. Szűrővizsgálatok vannak ugyan, de reumatológushoz, kardiológushoz vagy neurológushoz ugyanúgy a szakrendelésen kell sorba állni. Holott a feladatok egy részét a második szakvizsgával rendelkező háziorvosok is el tudnák látni. A lehetőség megvan, a pénz viszont nincs, így nem történik semmi. Az érintettekkel folytatott beszélgetésből úgy tűnik, a pénz nem is oldana meg mindent.
Az egészet úgy alakították ki, mint egy magánklinikát.
A praxisban öt orvos tizenöt-húsz fős szakszemélyzettel dolgozik együtt. Van recepció, a szobák a központi váróból nyílnak. Az egyikben rendel a prevenciós vagy a krónikus betegekkel foglalkozó nővér, a másikban a háziorvos. Hatékonyabban osztják el a munkát, és több beteget tudnak ellátni, 100-ból átlagosan 1-2 pácienst küldenek tovább, az orvos pedig valóban csak orvosi munkát végez" – mesélte angliai háziorvosi tapasztalatairól Rékassy Balázs orvos, egészségügyi közgazdász, aki Karácsony Gergely főpolgármester egyik tanácsadója is.
Valahol a magyar rendszert is ilyennek álmodhatták meg a praxisközösségek kitalálásakor, csakhogy ettől még nagyon messze vagyunk.
A háziorvosnak olyan adminisztrációt is el kell végeznie, amit az asszisztense vagy egy diplomás ápoló is meg tudna oldani, a rosszul elosztott helyiségek gátat szabnak a színvonalemelésnek (például nem tudnak plusz asszisztenst fölvenni, aki fogadná a telefonokat, mert nincs hova leültetni), és kis túlzással beutaló- vagy receptfelíró funkciót látnak el.
Holott Rékassy szerint "az esetek 80 százaléka simán kezelhető lenne egy jól szervezett csoportpraxis vagy praxisközösség szintjén".
Érdemi megtakarítást lehet elérni megfizethető, régi ingatlanban is alkalmazható okoseszközökkel. A csúcs a mindent integráló rendszer, bár ez inkább új otthonoknál célszerűbb.
A Szegedi Tudományegyetem kutatója szerint a klímaváltozás miatt viharokra, hőmérsékleti rekordokra kell számítani.
