Az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága egy kicsit enyhített a rászorulókat magukra hagyó megfogalmazáson, bár a lényeg maradt: az állam csak a sor végén lép be, ha segíteni kell.
Október közepén nyújtották be a Belügyminisztérium „Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosításáról” című, e címmel össze nem függő témákról is szóló salátatörvény-javaslatát, amely a szociális törvény megváltoztatását is tartalmazta. E 31 éve érvényes mondat helyére „a szociális ellátás feltételeinek biztosítása — az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaikért viselt felelősségén túl — az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata.”, a következő került volna: „az egyén szociális biztonságáért elsősorban önmaga felelős”. Ha erre „önhibáján kívül nem képes”, akkor a hozzátartozóknak kell segíteniük, ha ők nem tudnak, akkor az önkormányzatnak, ha ez se elég, akkor jönnek az állami támogatásban részesülő karitatív szervezetek, és csak ha mindez eredménytelen, akkor lépjen közbe az állam.
A törvényalkotási bizottság csütörtöki ülésén új szöveget fogadtak el, amelynek pontos eredete szokás szerint ismeretlen, de a testület kormánypárti tagjai vették a nevükre. Ez az első mondatot úgy alakítja át, a „szociális biztonság” kifejezést kihagyva, hogy „Mindenki felelős önmagáért.” Ezután jönnek a hozzátartozók, majd az önkormányzatok, de ezek csak „jogszabályban meghatározott feltételek szerint”. Ezt követően változik a sorrend: ha a család és az önkormányzat nem tud segíteni az önmagáról gondoskodni nem képes emberen (az „önhibáján kívül” törölve), akkor jön az állam kötelezettsége, és csak a felsorolás végére tették azt, hogy az állam ebben „együttműködik az egyházi és civil szervezetekkel”, illetve kialakítja a szociális intézmények és intézkedések rendszerét.
Az új szöveg indoklása arra utal, hogy pontosítani akarták az állam szerepének meghatározását.
A törvényalkotási bizottság (TAB) ellenzéki tagjai kifogásolták, hogy az amúgy is áttekinthetetlen törvényjavaslathoz 53 oldalas, 106 pontból álló módosító csomagot tettek eléjük, csupa olyan témával, amelyekről korábban a vitában egyáltalán nem volt szó. Például hosszú, vadonatúj fejezet szól a Magyar Művészeti Akadémiáról, aminek végképp semmi köze Magyarországnak a tervezet címében szereplő biztonságához, vagy itt részletezik a Honvédkórház átszervezését és a rendészeti dolgozók túlmunkáját. Vagyis a Fidesz – de valójában valószínűleg a kormány – ismét a TAB-ot használja arra, hogy nem egyeztetett, korábban nem tárgyalt részletekkel rakjon tele egy szavazás előtt álló törvényjavaslatot.
A bizottság kormánypárti többsége azonban mindezt elfogadta, tehát kedden bizonyára ezekkel a kiegészítésekkel szavazza meg a törvényt az Országgyűlés.
Letolja magáról az állam, hogy az egyének szociális biztonságáról gondoskodjon
Magyarországon egy rendőr irányítja a gyerekek, fiatalok fejlődéséért felelős intézményeket. Ugyanaz a rendőr irányítja az állampolgárok egészségéért, gyógyulásáért felelős intézményeket. Ha tényleges változtatást akar bárki, akkor ez ellen lázadjon. Vélemény.
Befogadóotthonban kezdte „intézetis” életét annak a gyermekvédelmis férfinak az élettársa, akit azért tartóztattak le, mert a gyanú szerint prostitúcióra kényszerített több lányt is, akiket a munkája során ismert meg. Az ugyancsak őrizetbe vett nő volt nevelőjével, Laluska Erzsébettel beszélgettünk.
Mindenre gondoltak azok a csalók, akik a videónkban megszólaló áldozatokat átverték.
Van olyan, amikor az alapvető jogok biztosának a saját hivatalát kellene kivizsgálnia. Kozma Ákos ombudsmant már két jogerős ítéletben kötelezték, hogy tárja fel, jogszerűen utasította-e el egy hatóság egy ötéves gyermek ellátását. Mindhiába. A fiú ma már 9 éves.
Kapu Tibor első magyar űrhajósként léphetett a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére.
