Mackó-konzultáció néven szerveztek megmozdulást november 22-re, a közoktatás napjára olyan szülők, akik szerint az oktatás jelenlegi helyzete a pedagógusokat közvetlenül, de közvetve a gyerekeket is veszélyezteti. Helyszíni tudósítónk szerint kedden este hat órakor a Kossuth térre körülbelül 30 érdeklődő jött el.

Az akció keretében a reggel óta összegyűlt plüssállatok közül a jó állapotban lévőket az Igazgyöngy Alapítvánnyal és a Baptista Szeretetszolgálattal együttműködve rászoruló gyerekekhez juttatják el, a rosszabb állapotúakat pedig menhelyi kutyák kapják majd meg.

„Annyira sokan hagyják el a pedagógus pályát, hogy nincs a gyerekeknek lehetőségük tartós, bizalmi kapcsolatra a pedagógusaikkal, nem jönnek létre valódi közösségek” – írták korábban a szervezők, akik úgy látják, a közoktatás az összeomlás szélén egyensúlyoz és érdemi párbeszéd nélkül nem fog megoldódni a helyzet.

Fazekas István

A keddi megmozduláson elhangzott beszédek azokra próbálták felhívni a figyelmet, akiknek a legnagyobb szüksége lenne egy korszerű oktatási rendszerre, és a legjobban sérülnek ennek hiányában: többek között a speciális nevelési igényű (SNI), az LMBTQ-közösséghez tartozó gyerekekre, valamint a szegénységben élő családokra. A felszólalók hangsúlyozták, egy társadalom csak akkor tud működni, ha az állam gyűlöletkeltés és kirekesztés helyett mindenkinek biztosítja a boldogulásához szükséges ellátást és védőhálót.

Egy speciális nevelési igényű gyermek édesanyja szerint az intézmények jelentős része nincs felkészülve az SNI-s gyerekek oktatására, ahogyan arra sem, hogy a mentális egészséggel foglalkozzanak. Úgy látja, a jelenlegi közoktatási rendszerben nemcsak ők, hanem az egészséges és neurotipikus diákok is veszítenek, mert nem tapasztalják meg, milyen az akadályokkal élőkkel együtt lenni, vagy hogyan lehetne az akadályokat áthidalni, ugyanis a szakemberhiány miatt a legtöbb szülő inkább alapítványi iskolát választ.

A társadalom védőhálója lyukas

– mondta egy másik szülő, aki azt érzi: az állam nem gondoskodik a gyerekekről, csak a diszkriminációt erősíti az elmaradott oktatási rendszer által.

Fazekas István

Az este folyamán Schönfeld Anna óvodapszichológus felhívta a figyelmet arra a több mint 350 óvoda- és iskolapszichológus által aláírt állásfoglalásra, amelyben összegyűjtötték, pszichésen hogyan sérülnek a közoktatásban tanuló kisgyerekek. A pedagógusok elvándorlása kiszámíthatatlan környezetet teremt, ami szorongásos tüneteket okozhat a gyerekekben, a tananyag mennyisége pedig mind a diákokat, mind a pszichológusokat túlterheli, ami egyenes út a kiégéshez és a pályaelhagyáshoz.

Transznemű gyermekéről beszélt az akció egyik szervezője is, aki a kormányt teszi felelőssé azért, mert lánya nem élhet biztonságban. Elmondta, hogy lányát rendszeresen zaklatás éri, és egy szülőnek sem kívánja azt a fájdalmat, amit ő érez, amikor ezekről és gyereke elkeseredettségéről hall. „A lányom minden nap fél kimenni az utcára, őt ki fogja megvédeni?” – tette fel a kérdést.

A szolidaritás fontosságára hivatkozva arra kérte Benkő Fruzsina szociális munkás, az Indahouse Hungary alapítója a tanárok mellett kiállókat, hogy harcoljanak a többi elhanyagolt terület mellett is: ne legyenek csendben akkor se, ha az egészségügy helyzetéről és az orvoshiányról vagy a legelesettebbeken segítő szociális ellátórendszer ellehetetlenítéséről van szó.

Fazekas István

Benkőhöz hasonlóan Schermann Fruzsina, az ADOM Diákmozgalom elnöke is visszautalt a néhány órával korábban elfogadott szociális törvénymódosításra:

szerinte az állam már nemcsak karriereket, hanem életeket kockáztat.

Úgy érzi, ma Magyarországon egy család anyagi hátterén múlik, hogyan nő fel egy gyerek, és amíg a gazdagabbak megengedhetik a magánórákat, a szerényebb körülmények között elő gyerekeknek esélyük sincs kiemelkedni.

„Évek óta küzdünk egy jobb oktatási rendszerért” – zárta az eseményt Németh Enikő diák, és hozzátette, bár hideg van és lényegesen kevesebben hajlandók ilyenkor utcára vonulni, most nem szabad feladni.